A hosszú élet önmagában nem elég – ilyen volt az első The Longevity Hub Summit
Szeptember 30-án a Magyar Sport Háza egy napra a hosszú, egészséges és aktív élet kérdéseinek találkozóhelyévé vált. A The Longevity Hub Summit szakértőket, orvosokat, kutatókat, életmód-szakembereket és ismert embereket hozott egy térbe azért, hogy a longevityről ne elszigetelt módszerek, hanem egy összefüggő rendszer részeként beszéljünk. Az esemény szakmai partnere a Sportegyesületek Országos Szövetsége volt.
2026. 10. 01. · 7 perc olvasás
Mitől élhetünk nemcsak tovább, hanem hosszabb ideig jó fizikai és mentális állapotban? Mikor érdemes elkezdenünk foglalkozni a megelőzéssel? Mit tudunk ma mérni, és mit kezdjünk az adatokkal? Hol találkozik az orvostudomány, az életmód, a technológia, a genetika, a munkahelyi jóllét vagy éppen a pénzügyi biztonság?
A szeptember 30-i The Longevity Hub Summit programja ezekre a kérdésekre nem egyetlen választ próbált adni. Éppen ellenkezőleg: azt mutatta meg, hogy a hosszú és minőségi élet sok különböző terület együttműködéséből épül fel.
A Magyar Sport Házában megrendezett egész napos esemény Dr. Baucsek Katalin, a Magyar Longevity Ökoszisztéma alapítójának és Dr. Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnökének köszöntőjével indult, majd az előadások és kerekasztal-beszélgetések a prevenciótól és az életmódorvoslástól kezdve a mikrobiomon, alváson és stresszen át egészen a mesterséges intelligenciáig és a genetikáig vezették a résztvevőket.
Nem akkor kell elkezdenünk foglalkozni az egészségünkkel, amikor már baj van
A nap egyik visszatérő jelmondata a “legjobb kezdés a most” volt
Dr. Fábián Lajos Szabadon választott betegségeink című előadásában a krónikus betegségek megelőzésének és visszafordíthatóságának kérdéseit helyezte fókuszba, míg Dr. Ficzere Andrea Mennyibe kerül a „majd holnap”? című előadása arra irányította rá a figyelmet, milyen ára lehet annak, ha folyamatosan későbbre halasztjuk az egészségünkkel kapcsolatos döntéseket.
A longevity egyik fontos üzenete éppen ez: az egészségmegőrzés nem feltétlenül akkor kezdődik, amikor már megjelent egy diagnózis. Sokkal korábban – azokkal a hétköznapi döntésekkel, amelyeket nap mint nap meghozunk.
Mérni jó. Érteni még fontosabb.
Az egészségtechnológia és az adatok szerepe több előadásban is előkerült.
Slamovits Tibor, a ForeverDerm és a HumanCode tulajdonosa arra helyezte a hangsúlyt, hogyan segíthetnek a mérések és a technológiai eszközök saját működésünk jobb megértésében, Fehérvári Péter, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjának kutatási igazgatóhelyettese pedig azt vizsgálta, hogyan változtathatja meg az egészséghez való viszonyunkat a mesterséges intelligencia és a robotika.
A központi kérdés azonban nem pusztán az volt, hogy mennyi adatot tudunk gyűjteni magunkról, hanem az, hogyan lesz az információból értelmezhető és a hétköznapokban használható tudás.
Ez a különbség egyre fontosabbá válik egy olyan világban, ahol okosórák, szenzorok, laborvizsgálatok és applikációk segítségével soha nem látott mennyiségű információ áll rendelkezésünkre.
A mikrobiom: sokkal több, mint emésztés
Az egyik kerekasztal-beszélgetés Dr. Bérczes Rita (MediPredict), Trenka Andrea (TheMicroBiomeGirl) és Szabó-Fedor Mariann (egészség coach) részvételével a mikrobiom szerepét járta körül.
A beszélgetésben szó esett arról, mit jelent valójában az „egészséges mikrobiom”, mire alkalmasak a mikrobiom-vizsgálatok, és hol kezdődik az eredmények túlértelmezése. Emellett előkerült a bél–agy tengely, az anyagcsere és a mentális állapot kapcsolata, valamint az is, hogyan lehet a szakmai információból hosszú távon fenntartható életmódváltozás.
A beszélgetés jól példázta a Summit egyik alapgondolatát: az emberi szervezetet nem lehet egymástól elszigetelt rendszerekre bontva megérteni.
A mikrobiom szerepe az egészségben
Dr. Bérczes Rita, Trenka Andrea, Szabó-Fedor Mariann
Alvás és stressz – amikor két alulértékelt tényező kerül a középpontba
Sokan figyelnek arra, hogy mit esznek és mennyit mozognak, miközben az alvás és a tartós stressz hatása könnyen háttérbe szorul.
Gáspár Pálffi Brigitta a DormeaWell alvásterapeutája, Kiss Milán pszichológus és Szabó-Fedor Mariann egészség coach beszélgetése azt vizsgálta, hogyan kapcsolódik össze a stressz és a rossz alvás egy önmagát erősítő körben, és hogyan lehet ebből a hétköznapokban kilépni.
Felmerült egy másik fontos kérdés is: hol van az a pont, amikor maga az egészségtudatosság válik újabb teljesítményfeladattá?
Hiszen ha az egészséges élet újabb listává alakul – lépésszám, kalóriák, alvási pontszámok, edzések és biomarkerek –, könnyen éppen azt veszítjük el belőle, amiért eredetileg elkezdtük: a jobb életminőséget.
Alvás és stressz – a longevity két alulértékelt pillére
Gáspár Pálffi Brigitta, Kiss Milán, Szabó-Fedor Mariann
Longevity a munkahelyen is
Az egészségünket nem lehet kizárólag a munkaidőn kívül értelmezni.
A vállalati wellbeingről szóló kerekasztal résztvevői – Nagy Márta, Dr. Kun Ágota, Balogh Anna Orsolya, Pethő Anita és Dr. Csáva Katalin – több oldalról vizsgálták meg, hogyan befolyásolhatja a munkahelyi környezet a hosszú távú egészséget.
A diskurzus túlmutatott a klasszikus céges wellbeing programokon. Szó esett a szervezeti kultúráról, az autonómiáról, a kiégésről, a különböző generációk eltérő terheléséről és arról, hogyan válhat a foglalkozás-egészségügy a megelőzés aktív részévé.
A kérdés végső soron egyszerű: lehet-e valóban egészséges életet élni olyan munkahelyen, amely napi nyolc órán keresztül ennek az ellenkezőjét támogatja?
Hosszabb élet, jobb élet? – A vállalati wellbeing szerepe a longevity korszakában
Pethő Anita, Balogh Anna Orsolya, Dr. Csáva Katalin, Dr. Kun Ágota, Nagy Márta
Mozgás, regeneráció és a látható öregedés
A mozgás és regeneráció szintén több perspektívából jelent meg.
Tamás Anikó az LPG®-Longevity regenerációs ökoszisztémán keresztül mutatta be többek között a mechanikai stimuláció, a mikrokeringés, a nyirokkeringés, a kötőszöveti mobilitás és a neuromuszkuláris koordináció szerepét.
Fehér Éva a fascia, az idegrendszer, a mozgásminták és a sérülésmegelőzés kapcsolatáról beszélt, az előadás végén pedig a résztvevők közös gyakorlatokkal is megtapasztalhatták a témát.
Dr. Papp Ildikó (Meliora Longevity Clinic) Skin longevity előadása egy másik oldalról közelítette meg az öregedést: mit mondhat el a látható öregedés a szervezet biológiai folyamatairól, és hogyan illeszkedik mindez a precíziós, proaktív egészségmegőrzés szemléletébe.
Ugyanaz az egészségprotokoll nem való mindenkinek
A Summit egyik legfontosabb szakmai beszélgetése a longevity orvosi megközelítéseit állította egymás mellé.
Dr. Tóth Melinda, Dr. Bánfalvi Péter és Dr. Sobel Gábor Mezei Bea moderálásával többek között arról beszélgettek, hol húzódik a határ az egészségoptimalizálás és a valódi orvosi kivizsgálás között.
Felmerült az idegrendszer állapotának jelentősége, a krónikus stressz hatása, valamint az is, hogy egy általánosan egészségesnek tartott beavatkozás – például a böjt vagy az intenzív edzés – nem feltétlenül ugyanúgy hat minden szervezetre. A női életút, a perimenopauza és menopauza kérdése ugyancsak bekerült az individualizált longevity szempontjai közé.
Az egyik legerősebb tanulság éppen az volt, hogy a személyre szabás nem luxus, hanem az egészségügyi döntések egyik alapvető szempontja lehet.
A longevity orvosszakmai nézőpontjai
Dr. Sobel Gábor, Dr. Tóth Melinda, Dr. Bánfalvi Péter, Mezei Beáta
A DNS-től a személyre szabott megoldásokig
A személyre szabott egészség témáját a genetika oldaláról a Genetic Institute Munich powered by Novogenia programjai vitték tovább.
A videoprezentációban Bartók Melinda és Dr. Daniel Wallenstorfer a genetikai tudás gyakorlati felhasználását és a személyre szabott megoldásokhoz vezető utat mutatta be, majd konkrét példákon keresztül kaphattunk információt arról, hogyan kapcsolódhatnak genetikai adottságaink a táplálkozáshoz, az egészséghez és a sportteljesítményhez.
Genetics for Personalized Health and Performance
Genetic Institute Munich by Melinda Bartók
A longevityhez a pénzügyi biztonság is hozzátartozhat
A rendezvény tudatosan lépett túl a klasszikus egészségügyi témákon.
Pósa Viktor (Bendura Bank) előadása azt a kérdést vetette fel, hogy ha valóban évtizedekben gondolkodunk, akkor a hosszú távú biztonság fogalmába a pénzügyeink és a családi vagyon jövője is beletartozik.
Az előadás a generációkon átívelő pénzügyi gondolkodás és a svájci, illetve liechtensteini vagyonkezelési szemlélet oldaláról közelítette meg a témát.
A nyugalom értéke – Pénzügyi biztonság a hosszú és teljes élethez.
Pósa Viktor, Bendura Bank
És végül: hogyan kezdjünk bele?
Egy egész napos szakmai program után talán ez a legfontosabb kérdés.
A Summit záró kerekasztalán Istenes László, Helstáb Martin és Lotfi Begi saját történeteiken keresztül mutatták meg, mennyire különböző utak vezethetnek az egészségtudatosabb élethez. A beszélgetést Dr. Baucsek Katalin vezette.
Volt, akinél egy életmódváltás jelentette a fordulópontot, másnál egészségügyi probléma indította el a változást, és olyan megközelítés is megjelent, amelyben éppen a hosszú éveken át fenntartott következetesség a legfontosabb elem.
A beszélgetés végül oda jutott, ahová talán minden longevity diskurzusnak érdemes: nem kell holnaptól mindent megváltoztatnunk. De valamit, egy apró kis lépést mindenképpen érdemes megtennünk.
A fenntarthatóság, a következetesség és az egyéni élethez illeszkedő változtatások fontosabbak lehetnek, mint a tökéletes protokoll keresése.
Egy nap, sok szakterület, egy közös kérdés
A The Longevity Hub Summit célja az volt, hogy egy térbe hozza azokat a tudományos, orvosi, technológiai és életmódbeli megközelítéseket, amelyek külön-külön is foglalkoznak az ember hosszú távú jóllétével, együtt azonban egy jóval összetettebb képet adnak.
A programban a prevenció, a mikrobiom, az alvás és stressz, a vállalati wellbeing, a mozgás, a regeneráció, a bőröregedés, a genetika, a technológia, a pénzügyi biztonság és az orvosi longevity egyaránt helyet kapott.
A SOSZ-szal szakmai partnerségben, a Magyar Sport Házában megvalósult esemény pedig egy olyan párbeszédnek adott teret, amelyet a The Longevity Hub a jövőben is folytatni szeretne.
Mert a longevity végső soron nem pusztán azt a kérdést jelenti, hogy hogyan élhetünk tovább.
Hanem sokkal inkább azt: mit tehetünk azért, hogy az előttünk álló években minél tovább valóban jól is legyünk?
