Dr. Gulyás Tamás aneszteziológus, fájdalomterapeuta, a Naya Clinic társalapítója és orvosigazgatója szerint a tartós stressz az autonóm idegrendszer kiegyensúlyozatlanságán keresztül alapvetően járul hozzá számos krónikus megbetegedés kialakulásához. Az interjúban a stressz patofiziológiájáról, a nyugati orvoslás, a funkcionális valamint a holisztikus szemlélet integrációjának szükségességéről és a Naya Clinic által alkalmazott korszerű terápiás megközelítésekről beszélgettünk – kiemelve a vegetatív idegrendszert célzó újrahangoló beavatkozások szerepét a hosszú távú egészségmegőrzésben.
Hogyan került kapcsolatba a holisztikus gyógymódokkal és az életmód-terápiával? Milyen szakmai tapasztalatokat, felismeréseket gyűjtött az évek során, és ezeket hogyan integrálta a gyógyító munkájába?
Az érdeklődésem a holisztikus szemlélet iránt már középiskolás koromban kialakult, amikor megismerkedtem a harcművészetekkel, azon belül is a kung-fu indiai eredetű ágával, a Kalaripayattu-val, ami nem csupán fizikai edzés, hanem a belső energia – azaz a prána – érzékelésére és irányítására is tanít. Ekkor ismertem fel először, hogy az emberi test működése nem választható el a lelki és energetikai dimenzióktól. Később, az egyetemi éveim során is folyamatosan törekedtem arra, hogy megőrizzem ezt a komplex látásmódot és nehezen tudtam elfogadni azt a megközelítést, amely szerint a diagnózis automatikusan gyógyszeres kezelést jelent. Számomra ugyanis a cél sosem pusztán a tünetek kezelése volt, hanem a gyógyulás folyamatának támogatása, amely meggyőződésem szerint belülről indul. Az orvos feladata, hogy ehhez eszközt és támogatást adjon a beteg kezébe.
Egymással párhuzamosan mélyedtem el a nyugati orvoslás tudományos alapjaiban és a keleti gyógyászat holisztikus szemléletében. Az utóbbi években pedig a biohacking módszertana is közel került hozzám.
Ez az irányzat tudományos gyógyszeres beavatkozás helyett életmódbeli optimalizációval célozza meg a szervezet egyensúlyát és regenerációs képességét.
Az én gyógyító munkámban ezek az elemek – a modern orvostudomány, a keleti holisztikus szemlélet és a biohacking – egymást kiegészítve jelennek meg.
Miért tartja fontosnak a hagyományos nyugati orvoslás és az alternatív, életmódbeli megközelítések összehangolását?
Mert nem minden helyzet kezelhető kizárólag életmódbeli eszközökkel. Ha valakinek például 220 a vérnyomása, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség – ilyenkor nincs idő hosszú elemzésekre vagy fokozatos változtatásokra. Először el kell oltani a tüzet, csak utána jöhet a tűzvédelem. A nyugati orvoslás rendkívül hatékony akut, életveszélyes állapotok kezelésében. Ugyanakkor a hosszú távú egészségmegőrzéshez, a regenerációhoz és az egyensúly visszaállításához elengedhetetlen az életmódváltás, ami csak akkor lehet hatékony, ha személyre szabott. Mert mindenkinek más a sérülékeny pontja – a terápia alapját ennek az egyéni „gyenge láncszemnek” a felismerése kell, hogy képezze.
Tapasztalatai szerint mi jelenti ma a legnagyobb mentális és egészségügyi kihívást az emberek számára?
Egyértelműen a stressz. Gyakran beszélünk az elhízásról, a túlzott kalóriabevitelről vagy a mozgáshiányról – ezek valóban fontos problémák, de fontos azt is látni, hogy ezek hátterében szinte mindig ott van a krónikus stressz is. A legtöbb ember számára azonban a stresszkezelés egy elvont fogalom. Éppen ezért kerestünk olyan módszereket a Naya klinikán, amelyek egyszerűek, gyorsan alkalmazhatók és beilleszthetők a hétköznapokba.
Ugyanilyen fontos tapasztalat, hogy önmagában a helyes irány kijelölése nem elég. Lehetnek kiváló tanácsaink, de ha az illető nem tartja be őket, vagy csak rövid ideig tudja fenntartani az új szokásokat, az nem hoz tartós eredményt. Ezért az egészségmegőrzésben nemcsak a szemléletformálás, de a fenntarthatóság biztosítása is hatalmas kihívás – ehhez pedig támogatásra, visszacsatolásra és megerősítésre van szükség.
Azt is fontos látni, hogy a stressz önmagában nem új jelenség. Az emberiség életében mindig is ott voltak a stresszhelyzetek, melyekkel meg kellett küzdeni – az evolúció során ez a túlélés egyik alapfeltétele volt. A probléma nem a stressz létezése, hanem az, hogy mára ez az állapot szinte állandóvá vált, miközben hiányzik mellőle a regenerációs fázis. A szervezet stressz hatására automatikusan a szimpatikus idegrendszert aktiválja – ez az, ami mozgósít: fokozza a vérkeringést, lelassítja az emésztést, növeli az izomtónust. Ez normális és szükséges válaszreakció.
A gond ott kezdődik, ha ez a készenléti állapot nem múlik el, mert nem adunk lehetőséget a paraszimpatikus, „lecsendesítő” idegrendszeri folyamatoknak.
A korábbi korokban a stressz után természetes módon következett a levezetés – a fizikai munkát követette a pihenés, volt elegendő alvás, a napoknak meghatározott ritmusa volt. Ma viszont egyik ingerből a másikba zuhanunk: információs túlterheltségben, mesterséges fények között, állandó nyomás alatt élünk, így az idegrendszerünk szinte soha nem tud valóban kikapcsolni. Pedig a testi-lelki egészség kulcsa épp ebben rejlik: meg kell tanulni rendszeresen időt és teret adni a megnyugvásnak. Ez nemcsak a pszichés állapotot stabilizálja, hanem elősegíti az életmódváltás sikerét is. Mert aki jobban tud kapcsolódni önmagához, az nagyobb eséllyel veszi észre, mire van valóban szüksége – és kitartóbb az életmódbeli változtatásokban is.
Kép forrása: OPOLJA
Milyen konkrét következményei lehetnek a krónikus stressznek rövid és hosszú távon?
A stressz már rövid távon is pszichés és testi tünetek széles skáláját idézheti elő. Jelentkezhet feszültségérzet, ingerlékenység, koncentrációzavar, de fizikai panaszokat is okozhat – például fejfájást, gyomorpanaszokat vagy izomfájdalmakat. Az állandó izomfeszülés következtében az izmokban ún. triggerpontok alakulhatnak ki – ezek apró, helyi izomgörcsök, amelyek gyakran más testrészekbe, például ízületekbe kisugárzó fájdalmat okoznak.
Így jöhetnek létre olyan krónikus fájdalomszindrómák, amelyek mögött nem találunk szervi eltérést, hátterükben azonban sok esetben a stressz áll.
A krónikus stressz keringési rendszerre gyakorolt hatása is jelentős. Az erek tartósan összehúzódnak, a vérnyomás megemelkedik, a pulzusszám állandóan magas lehet – ezek hosszú távon hozzájárulnak a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, sőt súlyosabb szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. A stressz felborítja a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyát is. A szervezet ilyenkor vészhelyzeti üzemmódba kapcsol, és a vércukrot elsősorban az agyhoz és az izmokhoz próbálja eljuttatni. Ha ez az állapot tartóssá válik, megnő az inzulinrezisztencia kockázata, ami hosszabb távon akár 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet – vagyis a legtöbb civilizációs betegség hátterében ott van a krónikus stressz. Nem kizárólagos okként, de meghatározó tényezőként.
Milyen testi és mentális problémák kezelésére jött létre a Naya Clinic stresszambulanciája, és milyen eszközöket, módszereket alkalmaznak a páciensek támogatására?
A Naya Clinic az orvostudomány és az integratív wellness átfogó szemléletét ötvözi, hogy hatékony megoldásokat kínáljon a stressz, a fájdalom, az alvászavarok, a migrén, a krónikus fáradtság kezelésére, valamint az alvásminőség és az általános életminőség javítására, de sokan keresnek meg bennünket kiégés vagy életmódváltással kapcsolatos elakadások miatt is, miután már több szakembert felkerestek, mégsem kaptak kielégítő választ a problémáikra.
A stresszambulancia a longevity, vagyis a hosszú távú egészség- és életminőség-optimalizálás szemléletében működik.
Tudományosan megalapozott, ugyanakkor élményszerű módszereket alkalmaz, az egészségmegőrzés és stresszkezelés terén jelenleg elérhető legfejlettebb eszközök és technológiák segítségével. Mint amilyen a fotobiomodulációs terápia, amely több ezer LED segítségével fényenergiát juttat a sejtekhez, serkenti a regenerációt, nyugtatja az idegrendszert, és csökkenti a stresszt vagy mint a speciális aromaterápiás masszázsok, amelyeket tapasztalt terapeuták végeznek célzott illóolajokkal, személyre szabott protokoll alapján. Használunk molekuláris hidrogén inhalációt, ami csökkenti az oxidatív stresszt, javítja az alvásminőséget, támogatja a sejtek energiaegyensúlyát és biokémiai szinten képes csökkenteni a krónikus gyulladásokat és a szabadgyök-képződést. Ezenkívül rendelkezünk Magneto-fizioterápiás eszközzel, amely eredetileg izom- és ízületi fájdalmak kezelésére lett kifejlesztve és különösen hatékony a vállöv, főként a csuklyás izom krónikus feszültségének oldásában. Jelenleg egy új, különösen ígéretes technológia bevezetésén is dolgozunk – ez a Zerobody, amely egy innovatív szárazlebegés-terápiás módszer: a test 400 liter meleg víz felett lebeg. Tudományosan igazolt hatásai révén nemcsak a mentális és fizikai regenerációt segíti, hanem kiegészíti és felerősíti a manuális terápiák és fizikoterápiás kezelések hatását is.
Mivel aneszteziológusként és fájdalomterapeutaként is dolgozom, a fájdalomcsillapítás és izomfeszültségek oldása nálunk kiemelt jelentőségű – különösen olyan esetekben, ahol az orvosi vizsgálatok nem mutatnak konkrét szervi elváltozást, de a panaszok mégis fennállnak. Természetesen mi sem tudunk mindig mindent megoldani vagy minden kérdésre választ adni, de azt bizton állíthatom: mindent megteszünk azért, hogy valódi segítséget nyújtsunk.
A stresszambulancia egyik kiemelt szolgáltatása a vegetatív restart injekció. Mi ennek a lényege és kik számára nyújt ezt a módszer megoldást?
A vegetatív restart injekció egy korszerű, célzott idegrendszeri beavatkozás, amely hatékony alternatívát kínál a hagyományos fájdalomcsillapítással szemben – különösen krónikus fájdalomszindrómák, migrén, posztcovid funkciózavarok, poszttraumás stressz szindróma, érzelmi traumák és mentális problémák esetén.
Az eljárás célja nem pusztán a tünetek enyhítése, hanem a szervezet stresszválaszának idegrendszeri újrahangolása – elősegítve a mélyebb regenerációt, az autonóm idegrendszer egyensúlyát és az általános jóllét helyreállítását.
A vegetatív restart terápia egy ultrahanggal vezérelt injekciós technika, amely a felső nyaki szimpatikus idegdúcot blokkolja. Azért működik, mert a krónikus stressz gyakran e területen rögzül – és ez az eljárás mintegy „újraindítja” az idegrendszert. A kezelés kétoldali, de egyszerre nem végezhető – előbb az egyik oldalt kezeljük, majd néhány nap vagy hét múlva a másikat. Így biztonságosan kapcsoljuk ki a túlingerelt állapotot, támogatva a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer közötti egyensúly helyreállását.
Kép forrása: Peakstock
Ez a kezelés önmagában is hatékony, vagy szükség van életmódbeli változtatásokra is?
A cél mindenképp az életmódváltás, hiszen valamiért kialakult az az állapot, amiből az illető „menekülni” próbál. Mi nem kényszerítünk senkit, de egyértelmű ajánlásokat teszünk, és aki nyitott rá, azzal hosszabb konzultáció keretében részletesen átbeszéljük a szükséges változtatásokat is. Sokan már eleve együtt dolgoznak pszichológussal, coach-csal vagy funkcionális szakemberrel – ezekben az esetekben a mi szerepünk inkább kiegészítő jellegű, például a migrén, az alvászavar vagy a tartós stresszreakciók enyhítésére.
Fontos azonban látni: a vegetatív restart terápia nem varázslat, nem helyettesíti az életmódváltást, de képes megteremteni azt az idegrendszeri „alapállapotot”, amiből kiindulva már könnyebb változtatni. Olyan ez, mintha újraindítanánk egy túlterhelt rendszert – így a páciens tisztábban érzékeli a teste jelzéseit, és más nézőpontból tud ránézni az életére, a stresszhelyzeteire.
Mit gondol azokról a fájdalmakról, amelyek mögött nincs egyértelmű, kimutatható elváltozás? Létezhet, hogy maga az agy vagy a psziché „gyártja” a fájdalmat?
A fájdalom nem kizárólag fizikai jelenség, hanem pszichoszociális élmény is. A fájdalomérzetet nagymértékben befolyásolja az egyén pszichéje, a stressz-szintje és akár az is, hogy mennyire kap támogatást a környezetétől. Aneszteziológusként sok műtét előtti indikációval találkozom, és gyakran látom: nem mindig a képalkotó felvételen látható elváltozás súlyossága határozza meg a fájdalmat. Volt páciens, akinek a térde szinte teljesen elkopott, mégsem élt meg jelentős fájdalmat. Másnál viszont egy minimális eltérés is elviselhetetlennek bizonyult.
Ez részben az idegrendszer hibás működéséből fakad: az érzőidegek felerősítik vagy torzítják a jeleket – ez az ún. centrális szenzitizáció.
A fájdalom ilyenkor „fennmarad”, függetlenül attól, hogy a szöveti sérülés már nem áll fenn vagy nem arányos az érzet súlyosságával. Ez a jelenség különösen gyakori gerinc-, térd- és csípőfájdalmaknál. Az ilyen típusú fájdalmak kezelésére alkalmazunk például rádiófrekvenciás modulációs technikákat. Emellett sokszor nem maga az ízület a fájdalom forrása, hanem az azt mozgató izmok feszülése és kisugárzó fájdalma. Ezért van az, hogy a gyógytorna sokszor szinte csodát tesz – helyreállítja az izomegyensúlyt, célzottan csökkenti a túlterhelést. Ez is mutatja, hogy mint minden problémát, a fájdalmat is érdemes holisztikusan megközelíteni.
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép: Dr. Gulyás Tamás)
