Mit jelent ma Magyarországon a preventív orvoslás és hogy alakul a longevity jövője? Dr. Major Dáviddal, magazinunk orvos szakértőjével, népegészségtan szakorvossal beszélgettünk az életmódorvoslás kihívásairól és a longevity területén végzett kutatásairól – Interjú.
Mit csinál egy népegészségtan szakorvos?
„Ez egy olyan terület, ami kevésbé ismert és az orvosi közösségen belül sem választották sokan eddig, pedig szerintem rengeteg lehetőséget rejt magában. Egy népegészségtan szakorvos tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy populációs szinten hogyan lehet megelőzni a betegségeket. Az első lépés számunkra az, hogy megfigyeljük a trendeket és a tendenciákat, illetve azt, hogy milyen problémaköröket lehet azonosítani a betegségekkel, egészségi állapottal kapcsolatban, és aztán erre dolgozunk ki különböző megoldásokat, stratégiákat.
Ennek vannak különböző ágai: van, aki a járványkezeléssel, egészségfejlesztéssel, környezetegészségtannal foglalkozik, és van egy újabb ág, ami a megelőző, vagyis a preventív orvoslás. A Semmelweis Egyetemen talán elsőként indult el egy ilyen szolgáltatás, ami tulajdonképpen egy prevenciós szakrendelő, ahol kifejezetten az egészségmegőrzésben segítenek a klienseknek.”
Dr. Major Dávid
Téged mi ösztönzött arra, hogy ezt a területet válaszd?
„Amikor elkezdtem az egyetemet, klasszikus fehérköpenyes orvosként képzeltem el magamat.
„Viszont minél több klinikai gyakorlaton vettem részt, és minél jobban beleláttam a betegellátásba, az fogalmazódott meg bennem, hogy amikor ott találkozunk valakivel, akkor már nagyon késő van… Előtte rengeteg olyan dolog történik az emberrel, amivel lehetett volna valamit kezdeni, sokkal korábban közbelépni.”
Szóval kissé kiábrándító volt, hogy ezekben a helyzetekben már nem sokat tehetünk. Viszont szerencsére azt is felfedeztem, hogy van egy viszonylag szűk csoport az orvostársadalmon belül, akik pont a megelőzéssel foglalkoznak és ez adott egy óriási motivációt.”
Amikor erre az interjúra készültem, azt olvastam egy longevity-vel foglalkozó könyvben, hogy legtöbbször amikor orvoshoz fordulunk és diagnosztizálnak valamilyen szív– és érrendszeri problémát, valójában maga a folyamat már 10-20 évvel korábban elindult a szervezetünkben. Ha belegondolunk, ez egy sokkoló adat és igazolja a prevenciós orvoslás, illetve az életmódváltás létjogosultságát. Éppen ezért Dávidot arról is megkérdeztem, mit gondol, hogyan lehetne elérni, hogy ne csak akkor menjünk orvoshoz, amikor már késő.
Hogyan lehetne rávenni az embereket arra, hogy időben forduljanak orvoshoz?
„Minél fiatalabb korban kellene elkezdeni annak a tudatosítását, hogy mekkora felelősségünk van saját egészségünk megtartásában. Jellemző az a hozzáállás, hogy majd ha lesz valami baj, úgyis meggyógyítanak.”
„Az igazság viszont az, hogy ez nem ennyire egyszerű és van, amikor már nagyon nehéz beavatkozni. Sőt, gyakran a beavatkozás tüneteket kezel és állapotot tart fenn, a visszafordítás nem minden esetben valósítható meg. A felelősségtudat erősítése mellett fontos lenne elérni, hogy az emberek elhiggyék, hogy képesek megtartani az egészségi állapotukat, késleltetve azt, hogy komolyabb orvosi segítségre legyen szükség.”
Kép forrása: PeopleImages.com – Yuri A
Mik a legfontosabb életmódbeli döntések, amiket meg kell hoznunk a 20-as, 30-as és a későbbi életszakaszokban, hogy elkerüljük a népbetegségeket?
„Akár a kardiovaszkuláris, akár a daganatos betegségeket nézzük (ezek a leggyakoribbak Magyarországon), a két legfontosabb tényező a táplálkozás és a mozgás – életkortól függetlenül. A 20-as éveinkben a legfontosabb feladatunk, az egészségtudatos szokások kialakítása, hiszen ezzel tudjuk lerakni a longevity stratégiánk alapjait.
A testmozgás minden életkorban egy kulcsfontosságú tényező. Leginkább azért, mert ahogy idősödünk, a funkcióink, a teljesítményünk szép lassan csökkenni fog.
„A 20-as éveinkben meg tudunk ágyazni annak, hogy minél magasabb szintről induljon el ez a csökkenés.”
Ezt követően a 30-as, 40-es éveinkben arra tudunk fókuszálni, hogy megtartsuk azt a jó szintet, amit fiatalkorban kialakítottunk, így tudjuk lassítani az öregedéssel járó funkciócsökkenést. Ezáltal lehet, hogy csak 70 éves korunkban tapasztalunk olyan korlátozásokat, amelyekkel másoknak már 50 évesen szembe kell nézniük.
A táplálkozásban is vannak korspecifikus jellemzők, leginkább az anyagcsere működésének változása, amihez alkalmazkodnia kell az étrendünknek és a szokásainknak is.
Több daganat típusnál kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás alacsonyabb rizikót eredményez. A kardiovaszkuláris betegségeknél pedig az, hogy mozgunk, nagyon pozitív hatással van a szívünkre, az érrendszerünkre. Sokkal jobban tud ezáltal adaptálódni a szervezet a különböző kihívásokhoz.
A mozgás és a táplálkozás a metabolitok és a vérzsírok szintjének szabályozásában is segít. A cukorbetegség is egyre több embert érint, és ennek a megelőzésében is óriási jelentősége van a testmozgásnak és a táplálkozásnak.”
Kép forrása: PH888
Mi van akkor, ha valaki 35-40 évesen kap észbe…?
„Egyáltalán nem kell elkeserednie annak, aki mondjuk nem figyelt erre már a húszas éveitől kezdve. Sőt, később sem, hiszen bármilyen életkorban kezdünk el odafigyelni a testmozgásra, táplálkozásra, annak csak pozitív hozadéka lesz.
„Ha valaki bizonytalan és nem tudja, hogy kezdje el, érdemes lehet felkeresni egy – akár kifejezetten longevity szemléletű – egészségügyi szakembert, aki segít egy személyre szabott edzésterv, étrend vagy akár teljes életmód stratégia összeállításában.”
Dávid, a Longevity Magazinnál végzett szakértői munkája és az életmódorvoslás mellett egy nagyon izgalmas terület kutatásával foglalkozik: az egészséges öregedéshez kapcsolódó epidemiológiai kérdéseket vizsgálja. Kértem, hogy meséljen erről is.
„A szívemhez leginkább közel álló kutatási projekt egy nemzetközi kutatás: HELO név alatt fut (a Health Longevity rövidítése). Ezt a szingapúri egyetem irányítja, és több európai országban is, köztük Magyarországon is zajlik. A célja, hogy a lakosság körében megvizsgáljuk, az itt élőknek milyen ismereteik vannak a longevity területéről, mit gondolnak, milyen motivációik, attitűdjeik vannak a longevity-vel kapcsolatban. Ez segíthet azonosítani azokat a csoportokat, akik kifejezetten nyitottak erre a területre, és persze azokat is, akik egyelőre még nem. Itthon orvostanhallgatók és egészségügyi dolgozók körében is elvégezzük a kutatás egy módosított verzióját, hogy megvizsgáljuk a longevity oktatásba, illetve az egészségügyi ellátásba való integrálásának lehetőségeit és kihívásait.
Emellett foglalkozunk úgynevezett epidemiológiai kutatásokkal, amelyek célja, hogy megvizsgáljuk a populációra ható trendeket.
„Egy brit kutatás példájára pedig szeretnénk itthon is elvégezni egy nagymintás követéses vizsgálatot, aminek során bizonyos embereket akár több évtizeden keresztül vizsgálunk. Így láthatjuk, hogy az életmódjuk, vagy bármilyen más tényező hogyan befolyásolja az egészségüket, betegségeiket.”
Ezek hiánypótló, értékes vizsgálatok, és nincs olyan sok belőlük, mert a szervezésük nem könnyű feladat.”
Dr. Major Dávid
Hogy látod a longevity jövőjét itthon?
„Óriási növekedésnek indult ez a terület külföldön és az utóbbi fél évben itthon is, amiben kulcsszereplő a Longevity Magazin.
A Szingapúri Egyetemre azért is szeretek követendő példaként gondolni, mert az ottani Healthy Longevity Klinika kifejezetten azzal foglalkozik, hogy megfelelő bizonyítékokat szolgáltasson a longevity területén. Ugyanis a globális trenddé válás miatt, a longevity területén megjelentek olyan új szolgáltatások, beavatkozások, amiknek a hatékonyságáról keveset tudunk, vagy nem biztos, hogy teljes mértékben bizonyítottak.
„Nagyon jó, hogy egyre több lehetőségünk van az egészségtudatos életmód kialakítására és támogatására, de a legfontosabb szerintem az, hogy mindig hiteles forrásból tájékozódjunk, és tudományos bizonyítékok mentén vizsgáljuk meg, hogy megfelelő hatékonyságúak-e az adott kezelések, étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek.”
Azt gondolom, hogy fantasztikus lenne, ha itthon is létrejönne és elérhetővé válna a szingapúri Healthy Longevity Klinikához hasonló intézmény vagy szolgáltatás a jövőben.”
Bízunk benne, hogy a Dr. Major Dávid által felvázolt álom idővel valósággá válhat és az egészségügyben is egyre jobban megjelenhet a longevity szempontrendszere. Hiteles információforrás már most is rendelkezésre áll, hiszen a Longevity Magazin a hosszú és egészséges élet minden aspektusával foglalkozik, és a tartalmak tudományos megalapozottságát olyan magas tudású szakemberek garantálják, mint Dr. Major Dávid.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép: Dr. Major Dávid)
