“Vissza kell térnünk a gyökereinkhez…” – interjú Ötvös Edinával

2025. január 5. | Longevity-sztorik, Címlap, Kiemelt

Olvasási idő: 4 perc

Mit jelent a longevity a hétköznapokban? Mi a legnehezebb az életmódváltásban? Miben különbözik leginkább az ausztrálok gondolkodásmódja a miénktől? 

Többek között, ezeket a kérdéseket jártuk körbe Ötvös Edinával, aki az utóbbi években részletekbe menően beleásta magát a longevity témakörbe és olyan szakértőktől tanult, mint a Kék zóna koncepció kapcsán világhírűvé vált Dan Buettner.

Arról már többen, többféleképpen írtunk itt a magazin felületén is, hogy mit jelent a longevity, ami mindannyiunk számára eltérő jelentéssel bírhat, attól függően, hogy a hosszú és egészséges élettel kapcsolatos tanácsokból, mit építünk be a saját életünkbe. 

Elsőként erről kérdeztem Edinát.

Az én értelmezésemben azt jelenti, hogy egy minőségi, kényelmes, egészséges életet élünk egy olyan rendszert kialakítva, ami a hétköznapokba beilleszthető. Fontos kiemelni, hogy nincs olyan megoldás, ami univerzálisan, mindenki számára tökéletes akár táplálkozásról, akár mozgásról beszélünk. 

Volt olyan időszak az életemben, amikor hetente ötször jártam konditerembe, mégsem voltam egészségesebb, mint most, amikor a mozgást már másképp értelmezem: nemcsak az számít, hogy mikor edzek, hanem az, hogy effektíve mikor mozgok, például hány lépést teszek vagy hogy mennyit kertészkedek a kertben.

Tehát számomra a longevity azt jelenti, hogy a személyemre szabom azokat az egészséggel kapcsolatos elképzeléseket, amelyekről tudom, hogy a hosszú távú minőségi életet elősegítik.

Számodra mi volt az az új szokás vagy nézőpont, ami a legnagyobb változást jelentette?

PR menedzserként rengeteget dolgoztam, hétvégén, este, ünnepnapokon is, egy idő után azonban, a szervezetem jelzett. Az orvosok nem találtak semmit, én mégsem voltam jól. Abban az időszakban a kiégésről még nem nagyon beszéltek… Senki sem mondta azt, hogy kisasszony az életmódján próbáljon meg változtatni, én pedig nem értettem mi lehet a baj, hiszen egészségesen étkezem – mert salátát ettem hússal –, hetente ötször járok konditerembe, az álommunkámat végzem, és mégis rosszul vagyok.

Akkor elhatároztam, hogy változtatok az életemen, felmondtam a munkahelyemen és Ausztráliába költöztem. Kétségtelen, hogy ez volt az egyik legnagyobb fordulópont az életemben. Az a közel 2 év alapjaiban írta át mindazt, amit addig az egészséges életmódról gondoltam.

A másik nagy fordulópont az volt, amikor a nőgyógyászom azt mondta, hogy 39 évesen már túl öreg vagyok ahhoz, hogy gyerekem legyen. Elég letaglózó, ha ezt egy olyan ember hallja, aki egész életében vágyott saját családra, csak valahogy elteltek az évek… Ez ismét gyökeres változásra késztetett. Elolvastam rengeteg amerikai tanulmányt, mindenféle olyan ismeretet próbáltam magamba gyűjteni, amiről azt gondoltam, hogy segíthet.

Változtattam az étrendemen, és az egész életmódomon, majd a 41. születésnapomon, a legszebb ajándékként kiderült, hogy kisbabát várok, teljesen természetes módon.

Ha az ember a gondolkodásmódját, a táplálkozását és a szokásait átalakítja egy bizonyos cél érdekében, akkor meggyőződésem, hogy sokkal közelebb kerül ahhoz a célhoz, mintha beletörődne abba, hogy az számára elérhetetlen. 

Kép forrása: Ötvös Edina Edinaturally

Miért pont Ausztrália?

Gyerekkoromban kaptam egy könyvet az ausztrál őslakosok életéről, felnőttként pedig mindig csodáltam, hogy élvezik az életet, miközben egészségesen élnek.

Az egyik legfontosabb lecke, amit innen hazahoztam, hogy az egészséges táplálkozás és a prevenció nem pénz kérdés. Sokakban él ez a tévhit, de közben azt látjuk, hogy szegényebb népcsoportok, gyakran nálunk egészségesebben élnek. Például a kék zónákban az egyik közös pont, hogy kerülik a feldolgozott élelmiszereket, megtermelik, elkészítik a saját ételeiket.
A másik, ami rengeteget számít, az a “take it easy” üzemmód, vagyis hogy nem gondolják túl a dolgokat. Igaz ez a táplálkozásra is, sokkal egyszerűbben készítik el a tápláló ételeiket. De fontos számukra a munka – magánélet egyensúlya is, vagy az, hogy meglegyen az a fajta szabadságuk, hogy tudjanak sportolni. Én például 2006-ban ott láttam futó babakocsit a Sydney-ben a Beach-en és ennek hatására itthon én is beszereztem egyet.

Ha már a Kék zónákat említetted, beszéljünk egy kicsit Dan Buettner-ről és a tanulmányaidról!

Az Institute of Integrative Nutrition-ben tanultam holisztikus egészség coach-nak és bélrendszer specialistának, ahol ő volt az egyik tanárom. Az egyik előadása, amiben azt említette, hogy meg kell vizsgálni a gyökereinket, nagyon nagy hatással volt rám. Én hajdúsági lány vagyok, az egész család mezőgazdaságból él, a szüleim maguknak termelnek meg amit csak tudnak és ez óriási érték. Az, amit a nagyszüleink, dédszüleink nem egészségtudatosan, hanem ösztönösen ettek vagy csináltak, annak bizony megvolt az oka. Ez volt a legerősebb felismerés, hogy igenis elő kell ásni, hogy mi az, ami régen jól működött és visszahozni.

Például a gyógynövények ismeretét, ami a nagyszüleink generációjában még természetes volt és tudták, ha fáj a gyomrunk, borsmenta teát készítünk rá.

Dan Buettner szerint a kék zónák országaiban generációkon átívelő a megfelelő tudás az egészséggel kapcsolatban, nem úgy mint mondjuk nálunk, ahol mondhatjuk, hogy 1-2 generáció kimaradt ebből és sokan most próbálják megszerezni ezeket az ismereteket.

gyökereink

Kép forrása: Kép forrása: Ötvös Edina Edinaturally

Sokan szeretnének egészségesebben élni és új szokásokat bevezetni. Te hogy látod, mi a legnehezebb az életmódváltásban?

Mindent azonnal akarunk és egyszerre változtatnánk mindenen. Ez viszont nem így működik és ezért bukik meg sokszor az életmódváltás. A legfontosabb, hogy legyünk tisztában azzal, hogy miért akarunk életmódot váltani, mi a célunk. Fogyni vagy hízni szeretnék, megtanulni főzni vagy szeretném jobban kezelni a stresszt? A miértek után meg tudjuk határozni, hogy a célunk eléréséhez milyen lépésekre van szükség, ezeket hogyan tudjuk rutinná formálni és egy hétköznapokba beilleszthető rendszerré alakítani.

A legtöbbször ugyanis ez a baj, hogy a jól hangzó tanácsokat nem tudjuk a saját életünkbe beépíteni.

Én egészségsherpának hívom magam, mert ahogy a hegymászókat segíti egy tapasztalt sherpa a csúcsra, én úgy vezetem a menedzsereket és vállalkozókat az egészséges életmód magaslatára. A célom, hogy az életmódváltás ne csak egy rövid kirándulás legyen, hanem egy olyan fenntartható életforma, amely örömmel, energiával és csúcsteljesítménnyel tölti meg a mindennapokat. Együtt dolgozva nemcsak az utat találjuk meg, hanem a megfelelő tempót és eszközöket is, hogy magabiztosan haladhassanak a saját egészségi csúcsuk felé.

Sablon megoldások helyett…

Az Edinával folytatott beszélgetés rávilágított arra, hogy ha javítani szeretnénk az életminőségünkön, akkor meg kell találnunk a rendelkezésünkre álló végeláthatatlan információ tengerben azokat a módszereket, amelyeket a saját képünkre formálva be tudunk építeni a hétköznapokba legyen szó akár táplálkozásról, akár mozgásról vagy stresszkezelésről

Szerző: Hevesi Szandra

(Kiemelt kép forrása: Ötvös Edina Edinaturally)

További érdekes cikkeink

Kövess minket máshol is

Ezeket olvastad már?

A lelkierő pszichológiai edzése
A lelkierő pszichológiai edzése

Amikor az élet kihívásokat gördít elénk, van, aki meginog, és van, aki megerősödik. De vajon mi határozza meg ezt?  Úgy tűnik a lelkierő, vagyis az a belső hajtóerő, amely segít talpon maradni és fejlődni a nehézségek közepette. Ez azonban nem velünk született...

bővebben