Egy új munkahely nem csupán szakmai fordulópont, hanem kivételes lehetőség az életmódunk újragondolására is. Pszichológiai kutatások szerint az ilyen életesemények során – amikor a megszokott rutinok megszakadnak – könnyebben alakíthatunk ki új szokásokat. Mi áll ennek hátterében?
A munkahelyváltás hatása az egészségre
Egy 2024-es tanulmány szerint a 16–30 éves korosztályban a munkaerőpiacra lépés jelentős változásokat hozott a korábbi életmódjukban: az étrendben, a fizikai aktivitásban és az alvási szokásokban. A kutatás kimutatta, hogy az új munkahelyi környezet és rutinok befolyásolják ezeket az egészségi tényezőket.
Egy másik, 2022-es randomizált kontrollált vizsgálatban 319 dolgozó vett részt, akik egészséges életmódváltáson mentek keresztül. Az eredmények javulást mutattak a munkahelyi produktivitásban, az alvásminőségben és a mentális egészségben.
A „szokásmegszakítási hipotézis” és az életmódváltás
Az University of Bath kutatói által végzett kutatás szerint az életmódbeli változások bevezetése hatékonyabb lehet olyan élethelyzetekben, amikor a megszokott rutinok megszakadnak, például munkahelyváltáskor.
„Ez az úgynevezett „szokásmegszakítási hipotézis” szerint, az emberek nyitottabbak lehetnek az új viselkedésformák kialakítására, amikor a korábbi szokásaik megszűnnek vagy megváltoznak.”
Kép forrása: Pixel-Shot
A „nászút-másnaposság” hatás: a kezdeti lelkesedés kihasználása
A pszichológiai szakirodalomban ismert „nászút-másnaposság” effektus leírja, hogy az új munkahelyen tapasztalt kezdeti elégedettség idővel csökkenhet. Ezért fontos, hogy a kezdeti lelkesedést kihasználva tudatosan alakítsunk ki új, egészséges szokásokat, mielőtt a rutinok ismét megszilárdulnak.
Új helyen új szabályokat írhatunk – a határok újrakeretezése
A munkahelyváltás lehetőséget ad arra, hogy ne csak a munkakört, de a működésmódunkat is újratervezzük. A viselkedéspszichológia szerint az emberek hajlamosak a „precedenshez igazodni” – vagyis ha egy munkahelyen korábban túlvállaltuk magunkat, az új környezetben is könnyen ebbe a hibába eshetnek. Fontos azonban látni, hogy új hely „tiszta lap”, ahol nincs korábbi narratíva rólunk, így könnyebb az elejétől kezdve tudatos határokat húzni – és érdemes is.
Ez vonatkozhat például:
- a munkaidő végének és a szabadnapok tiszteletének következetes betartására,
- a túlórák automatikus elfogadásának elutasítására,
- vagy arra, hogy ebédidőben valóban ebédelünk – és nem válaszolunk közben e-mailekre.
Ezekkel a lépésekkel több időnk maradhat az egészségtudatos életmódunk kialakítására.
Új közösség = új énkép?
Az identitásformálás lehetősége is ott rejlik a munkahelyváltásban. A szociálpszichológia szerint az identitásunk részben mások visszajelzései alapján alakul. Ha eddig a „mindig elérhető” vagy „mindent megoldó” szerepben működtünk, az új közeg lehetőséget kínál másfajta szakmai én képviseletére: például a fókuszált, határokat tartó, proaktív munkatárs szerepére.
„Ugyanez igaz lehet az életmódbeli szokásainkra is: ha eddig nem az egészséges szokásainkról voltunk híresek, itt a lehetőség más identitással bevonulni a közösségbe.”
Kép forrása: Dragana Gordic
Cél: ne csupán váltani, hanem újratervezni
A váltás sokaknál csak logisztikai döntés: magasabb bér, jobb csapat.
„De ha longevity-szemmel nézünk rá, az új munkakörnyezetnek kulcsszerepe lehet a hosszú távú jóllétünk újraépítésében.”
Ehhez viszont nem elég sodródni – szükség van belső újrakeretezésre is: Milyen ember szeretnék lenni az új munkahelyemen? Hogyan fogom megvédeni az időmet, figyelmemet, energiámat, egészségemet? Milyen csapatot szeretnék felépíteni, mennyire tudok a példaképük lenni, nem csupán a munka, de az egészségtudatos életmód területén is?
A munkahelyváltás mint önreflexiós fordulópont
A munkahelyváltás ritkán pusztán szakmai döntés – valójában életünk egyik legjobb lehetősége lehet arra, hogy a saját működésünket újratervezzük. A korábbi rutinok megszakadása és az új közegbe való belépés olyan pszichológiai nyitottságot hoz létre, amely megágyaz a tartós szokásváltozásnak. Ha ezt tudatosan kihasználjuk – és nem csupán az új elvárásokhoz, hanem saját hosszú távú jólétünkhöz igazítjuk az új szokásokat –, akkor valóban új életet is kezdhetünk, nemcsak új munkát.
A kérdés tehát ezt követően nem az, hogy az új munka, új életet adhat-e – hanem az: mit kezdünk az újrakezdés lehetőségével?
Szerző: Kereszti Zsófia
(Kiemelt kép forrása: ESB Professional)
Források:
- Alena F. Oxenham, Tanya Braune, Esther van Sluijs, Hannah Fairbrother, Adam Martin & Eleanor M. Winpenny: New job, new habits? A multilevel interrupted time series analysis of changes in diet, physical activity and sleep among young adults starting work for the first time
- Rahman Shiri, Ari Väänänen, Pauliina Mattila-Holappa, Krista Kauppi, Patrik Borg: The Effect of Healthy Lifestyle Changes on Work Ability and Mental Health Symptoms: A Randomized Controlled Trial
- From University of Bath: Capitalise on life transitions to instil change
- Wendy R Boswell, John W Boudreau, Jan Tichy: The relationship between employee job change and job satisfaction: the honeymoon-hangover effect
- Francesca Gino, Joshua D. Margolis: Bringing ethics into focus: How regulatory focus and risk preferences influence (Un)ethical behavior
Ezek is érdekelhetnek:
