Tévhitek és tények a glikémiás indexről

Olvasási idő: 3 perc

A glikémiás index (GI) napjainkra igazi egészségügyi iránytűvé vált: sokan ez alapján döntik el, mi kerülhet a tányérjukra. De vajon tényleg ilyen egyszerű lenne a képlet? A glikémiás index körül számos tévhit kering, amelyek tisztázása segíthet abban, hogy tudatosabb döntéseket hozhassunk a táplálkozásunkkal kapcsolatban.

Mit mutat meg a GI?

A glikémiás index (GI) egy olyan mérőszám, amely azt mutatja meg, milyen gyorsan és milyen mértékben emeli meg egy adott élelmiszer a vércukorszintet a tiszta glükózhoz képest, amelynek értéke 100. Azokat az ételeket, amelyek gyors vércukorszint-emelkedést okoznak, magas GI-értékűnek tekintjük (70 felett), míg az alacsony GI-jű ételek (55 alatt) lassabban és egyenletesebben szívódnak fel, ezáltal kevésbé terhelik meg a szervezetet. Fontos azonban megérteni, hogy ez az érték laboratóriumi körülmények között, 50 gramm szénhidrát elfogyasztása után mérhető és nem feltétlenül tükrözi a valós élethelyzeteket.

A leggyakoribb tévhitek…

  1. A glikémiás index mindent elmond egy ételről

Sokan gondolják, hogy ha egy étel GI-értéke alacsony, akkor automatikusan egészséges is. Csakhogy ez súlyos leegyszerűsítés. A glikémiás index csupán egyetlen mutató – nem veszi figyelembe például a tápanyagsűrűséget, a rosttartalmat vagy a vitamintartalmat. 

Jó példa erre a görögdinnye, amelynek magas a GI-je, mégis hidratáló, antioxidánsokban gazdag gyümölcs, míg egy alacsony GI-jű csokoládé tápértéke enyhén szólva is megkérdőjelezhető – mutat rá a Healthline 2023-as cikke.

Kép forrása: UliAb

  1. Mindig jobb választás az alacsony GI

Attól, hogy valami alacsony glikémiás index-szel rendelkezik, egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távon is jó hatást gyakorol az egészségünkre – ahogy azt az előző pontban is érintettük.

Szóval egy bevásárlás során ne ez legyen a fő választási szempont. Hiszen egy étel lehet ugyan alacsony GI-ű, ha például sok benne a fruktóz, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlanul fogyaszthatjuk. A fruktóz nagy mennyiségű bevitele összefüggésbe hozható inzulinrezisztenciával és máj elzsírosodásával is. Ha figyelmen kívül hagyjuk az élelmiszerek összetevőlistáját és feldolgozottsági szintjét, nem a megfelelő adatok alapján fogunk döntést hozni.

  1. Mindenkinél ugyanazt jelenti ugyanaz a GI

A glikémiás indexet laboratóriumi körülmények között, egészséges embereken mérik, meghatározott mennyiségű szénhidrát elfogyasztása után. A valóságban azonban az egyéni válaszreakciók igen eltérőek lehetnek. Befolyásolja őket többek között az anyagcsere típusa, a bélflóra összetétele, az inzulinérzékenység, valamint az is, hogy milyen egyéb ételeket fogyasztunk az adott étellel együtt. Egy 2013-as kutatás szerint: 

ugyanaz az étel különböző emberekben különböző glikémiás válaszokat vált ki – vagyis a GI érték nem feltétlenül univerzális.

  1. Elég a glikémiás indexre figyelni

Bár a GI hasznos információt nyújt, önmagában nem elégséges a kiegyensúlyozott étrend megtervezéséhez. Nem veszi figyelembe például az adagok mennyiségét – itt lép be a képbe a glikémiás terhelés (GL), amely a GI mellett az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét is figyelembe veszi. Ráadásul az ételek kombinációja is módosíthatja a vércukorra gyakorolt hatást: ha például egy magas GI-jű ételt egészséges zsírokkal és rostokkal párosítunk, a glikémiás válasz sokkal mérsékeltebb lesz.

glikémiás index

Kép forrása: Viktoriia Hnatiuk

Hogyan használjuk jól a glikémiás indexet?

A glikémiás index tehát önmagában nem ad teljes képet, és – további bizonyítékok hiányában – nem mond ítéletet az ételek felett. Helyette tekintsük inkább egyfajta iránytűnek és egy olyan információnak, amit más táplálkozási szempontokkal együtt érdemes figyelembe venni. 

Fontos, hogy teljes képet kapjunk: válasszunk tápanyagdús, rostban gazdag, lehetőleg kevésbé feldolgozott élelmiszereket, és figyeljünk a saját testünk jelzéseire. 

A glikémiás index nem helyettesíti az egyéni érzékenységek, hormonális állapotok vagy életmódbeli tényezők ismeretét, de kellő odafigyeléssel segítséget nyújthat a tudatos döntéshozatalban.

Szerző: Hevesi Szandra

(Kiemelt kép forrása: LightField Studios)

Források:

  1. National Library of Medicine – Eur J Clin Nutr: Is glycaemic index (GI) a valid measure of carbohydrate quality?
  2. Healthline – Rachael Ajmera: What to Know About and How to Use a Glycemic Index
  3. Harvard Health Publishing – A good guide to good carbs: The glycemic index
  4. The Nutrition Institute – Glycemic Index: Myths and Facts – Unraveling the Truth About Blood Sugar Response
  5. Metropolis – Glycemic Index Myths and Facts: Common Misconceptions Debunked

Ezek is érdekelhetnek:

További érdekes cikkeink

Protect Your Future Self: The Real Strategy Behind Longevity – Interview with Dr. David Barzilai, founder and CEO of Barzilai Longevity Consulting and Lecturer at Harvard Medical School

Protect Your Future Self: The Real Strategy Behind Longevity – Interview with Dr. David Barzilai, founder and CEO of Barzilai Longevity Consulting and Lecturer at Harvard Medical School

  Dr. David Barzilai is not your typical longevity expert. A physician, strategist, and lecturer at Harvard Medical School, his work centers on evidence-based healthspan optimization – yet he doesn’t talk about hacking aging so much as managing it, like a...

bővebben

Kövess minket máshol is

Ezeket olvastad már?

Protect Your Future Self: The Real Strategy Behind Longevity – Interview with Dr. David Barzilai, founder and CEO of Barzilai Longevity Consulting and Lecturer at Harvard Medical School
Védd meg a jövőbeli önmagad: a longevity valódi stratégiája – Interjú Dr. David Barzilai-jal, a Barzilai Longevity Consulting alapítójával és vezérigazgatójával, valamint a Harvard Medical School oktatójával

Dr. David Barzilai nem egy tipikus longevity-szakértő. Orvosként, stratégaként és a Harvard Medical School előadójaként munkája az egészséges élettartam bizonyítékokon alapuló optimalizálására összpontosul – mégsem az öregedés „meghackeléséről” beszél, sokkal inkább...

bővebben