Mi van, ha baj van? – tesszük fel a kérdést magunkban, miközben máris újabb kósza gondolatok bukkannak fel bennünk: mi történik majd a vizsgálaton, vajon mit mond majd az orvos, és hogyan fogadjuk majd azt, ha olyan diagnózist kapunk, ami felborítja az addigi biztonságérzetünket?
A félelem ilyenkor nem gyengeség, hanem az emberi élet egyik legőszintébb rezdülése. Egy kis tudatosság és néhány jól megválasztott kapaszkodó segíthet abban, hogy kevésbé kiszolgáltatottan, és egy árnyalattal nyugodtabban érkezzünk meg a vizsgálatra.
Amikor nem nálunk van a kormány
Van valami különösen nyugtalanító abban a várótermi csendben, ahol mindenki a plafont bámulja vagy a telefonját pörgeti. A vizsgálatra várva a testünkön túl a bennünk kavargó sejtések és kérdőjelek is jelen vannak. A diagnózis annyi, mint szembenézni az ismeretlennel. Ezt pedig senki sem csinálja könnyedén.
„A diagnózistól való félelem gyakran azonban nem magából a betegségből ered, hanem abból a kontrollvesztésből, amit az orvosi folyamat képvisel.”
A testünk, amit eddig ismerős terepként kezeltünk, hirtelen idegenné válhat. Ezt a szorongást nem győzhetjük le erőből – csak akkor enyhül, ha elfogadjuk, hogy jogos.
A pszichológiai kutatások szerint a félelem validálása – vagyis annak kimondása, hogy az adott érzés teljesen normális – már önmagában csökkenti a szorongás fiziológiai jeleit. Egy 2018-as tanulmány szerint azok, akik megengedték maguknak az érzéseiket, alacsonyabb kortizolszinttel és jobb érzelmi szabályozással reagáltak stresszhelyzetekre.
Kép forrása: Syda Productions
Kapcsolódjunk magunkhoz – és másokhoz
Ha kimondjuk: „félek ettől a vizsgálattól”, máris egy lépést tettünk a feldolgozás felé – mert amit verbálisan megfogalmazunk, azzal már elkezdtünk dolgozni. Az érzés pedig még ritkábban marad bénító erejű, ha van kivel megosztanunk.
Az érzelmi megosztás – például, ha beszélünk valakivel a félelmeinkről – jelentősen enyhíti a szorongás mértékét és erősíti az érzelmi megküzdést. Egy kutatás szerint azoknál a nőknél, akik a stresszhelyzetet megelőzően pozitív fizikai kontaktust éltek meg a partnerükkel, a szervezetük kevésbé reagált hevesen: a stresszre adott testi válaszaik – például a kortizolszint és a pulzus – érezhetően alacsonyabbak voltak. Ne szégyelljünk sebezhetőnek lenni és támogatást kérni, sokszor egy mondat is elég.
Amit tehetünk, hogy könnyebb legyen
- Merjünk kérdezni, és tekintsünk az orvosra partnerként. Ahhoz, hogy valódi párbeszédet tudjunk kialakítani, érdemes előre átgondolni, mit szeretnénk elmondani, milyen kérdéseink vannak, és mi az, amit fontosnak tartunk. Kutatások szerint a kielégítő orvos-páciens kommunikáció, nemcsak az elégedettséget növeli, hanem segíthet jobban megbirkózni a betegséggel, erősíti az orvosba vetett bizalmat, mindez pedig mélyítheti a páciensek elköteleződését a kezelés iránt.
- Vizualizáljuk a vizsgálatot lépésről lépésre.
A mentális felkészülés – akár egy színész próbája – enyhíti a bizonytalanságérzetet. A vizualizáció csökkenti a szorongást, javítja az érzelmi kontrollt, és segíti a tisztább gondolkodást is, amikor döntést kell hoznunk vagy meg kell birkóznunk egy nehéz helyzettel. A mindfulness – amiről korábban ebben a cikkben írtunk – szintén hatékony módszer a stressz csökkentésére. - Gondoljuk végig, miért fontos ez a vizsgálat.
Például: „Azért megyek el, mert fontos vagyok a gyerekeimnek.” Amikor tudatosítjuk magunkban, hogy miért fontos számunkra ez a lépés, könnyebben átlendülhetünk a félelmeinken, és kapaszkodót találhatunk a bizonytalanságban. A cél emlékeztet arra, hogy van miért jelen lenni.
Kép forrása: Volha_R
A legnagyobb bátorság: megjelenni – önmagunkért
„Minden félelmünk ellenére megjelenni a vizsgálaton valódi önszeretet. Gondoskodni magunkról akkor is, amikor nem tudjuk, mi jön.”
Az egészségtudatosság nemcsak zöld turmixokban és edzéstervekben mérhető – hanem abban is, hogy nem dugjuk homokba a fejünket. Hogy odafordulunk önmagunkhoz. Félelemmel, de szeretettel.
Szerző: Révész Bogi
(Kiemelt kép forrása: fizkes)
Források:
- Richard L. Street, Gregory Makoul, Neeraj K. Arora, Ronald M. Epstein, How does communication heal? Pathways linking clinician–patient communication to health outcomes, Patient Education and Counseling, Volume 74, Issue 3, 2009, Pages 295-301, ISSN 0738-3991
- Ford, B. Q., Lam, P., John, O. P., & Mauss, I. B. (2018). The psychological health benefits of accepting negative emotions and thoughts: Laboratory, diary, and longitudinal evidence. Journal of Personality and Social Psychology, 115(6), 1075–1092.
- Beate Ditzen, Inga D. Neumann, Guy Bodenmann, Bernadette von Dawans, Rebecca A. Turner, Ulrike Ehlert, Markus Heinrichs, Effects of different kinds of couple interaction on cortisol and heart rate responses to stress in women, Psychoneuroendocrinology, Volume 32, Issue 5, 2007, Pages 565-574, ISSN 0306-4530
- Davidson, R.; Mills, M.E. Cancer Patients’ Satisfaction with Communication, Information and Quality of Care in a UK Region. Eur. J. Cancer Care. 2005, 14, 83–90.
- Anxious Minds: CBT Tools – Visualisation and Imagery
Ezek is érdekelhetnek:
