Tabuk és tévhitek övezik, pedig a proktológia a hosszú, egészséges életet szolgálja – Interjú Dr. Bánfalvi Péter proktológus, sport- és életmódorvossal

Olvasási idő: 6 perc

A kismedencei, végbéltáji panaszok még ma is sokak számára kínos, gyakran elhallgatott témának számítanak, pedig a megelőzés és a megfelelő kezelés akár életet is menthet, egyben az egészséges, hosszú élet záloga lehet. Dr. Bánfalvi Péterrel, sport- és életmódorvossal, a Dr. Bánfalvi Aranyér Központ proktológusával arról beszélgettünk, miért fontos időben orvoshoz fordulni, milyen szűrések ajánlottak, és hogyan csökkenthetők a panaszok akár műtét nélkül is életmódváltással, célzott terápiákkal és integratív szemlélettel.

 

A proktológia sokak számára még mindig egyfajta „mumusként” él a köztudatban. Az emberek tartanak mindattól, amit ez a szakterület képvisel: a végbéllel kapcsolatos betegségek, az aranyér vagy a vastagbéltükrözés témája kényelmetlen, sőt sokszor kifejezetten tabu. 

„A test alsó régióihoz kapcsolódó témák sajnos már kisgyermekkorban is tabuként jelennek meg és ez a szemlélet felnőttkorra sem oldódik fel, ráadásul generációról generációra öröklődik. A legtöbben nem ismerik a saját testüket, azt, hogy pontosan mi található »odalent«, mert szégyellik megnézni, megérinteni, ezért is alakul ki annyi tévhit ezzel a területtel kapcsolatban. Ez a két tényező – a tabusítás és az információhiány – eredményezi azt, hogy sokan nem mernek szakemberhez fordulni, pedig a megelőző szűrések és az időben elvégzett kezelések létfontosságúak lennének.”

Dr. Bánfalvi Péter szerint a számok elrettentők – globálisan is, de Magyarországon különösen. A vastagbélrák előfordulása egyre fiatalabb korosztályokat is érint.

Míg a szakemberek korábban azt javasolták, hogy 55 éves kortól 10 évente végeztessük el a vastagbéltükrözést, mára ez 45 éves korra és ötévenkénti gyakoriságra változott a nemzetközi és hazai ajánlások szerint – akkor is, ha nincsenek panaszok.

40 év felett pedig a kétévenkénti végbélszűrés is javasolt, mivel a vastagbélrákok jelentős része ezen a legalsó szakaszon alakul ki. 

Kép forrása: fizkes

Pontosan milyen szűrések ajánlottak és milyen gyakorisággal illetve azokat hány éves kortól érdemes elvégeztetni? 

„A legegyszerűbb és legelérhetőbb módszer a székletvér-vizsgálat. Ez képes kimutatni, ha valahol mikroszkopikus vérzés zajlik a bélrendszerben, legyen az akár aranyér, akár más, komolyabb elváltozás. Ugyan egy negatív székletvér-teszt nem jelent teljes biztonságot, de statisztikailag elmondható, hogy ha a teszt negatív, az esetek körülbelül kétharmadában valóban nincs probléma. Az arany standard azonban a vastagbéltükrözés, mert azzal nemcsak diagnosztizálni, hanem azonnal kezelni is lehet bizonyos eltéréseket, például egy polipot eltávolítani, még mielőtt abból daganat alakulna ki.”

Az orvos szerint csupán a laborvizsgálatokra hagyatkozni nem elegendő, mert a klasszikus tumormarker-vizsgálatok gyakran csak akkor mutatnak eltérést, amikor a betegség már előrehaladott. Szerencsére már vannak olyan új típusú széklet- és vértesztek, amelyek genetikai eltéréseket vizsgálnak, és jóval érzékenyebbek, így akár a kolonoszkópiához hasonló megbízhatóságot nyújthatnak. Összességében azonban elmondható, hogy ha bármilyen vizsgálat – legyen az genetikai, CT vagy kapszulás endoszkópia – pozitív vagy gyanús eredményt ad, akkor mindenképp szükség van egy hagyományos vastagbéltükrözésre, indokolt esetben pedig szövettani vizsgálatra is, mert az tud biztos diagnózist adni.

 

Mindezek mellett nyilván az is fontos, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire. Melyek azok a tünetek, amelyekre különösen érdemes odafigyelni?

„Sajnos ezek a betegségek gyakran csak előrehaladott állapotban produkálnak egyértelmű tüneteket, de azért vannak figyelmeztető jelek, így például a nyákos, véres széklet, főleg ha gyakori, sürgető székelési inger társul hozzá. Egy klasszikus csapdahelyzet, amikor valakinek már fiatal kora óta ismert aranyere van, és a visszatérő panaszokat (vérzés, viszketés) évekig ennek tudja be. Így akár egy kialakuló végbéldaganat is észrevétlen maradhat, mert a tünetek hasonlók.”

Ezért is fontos hangsúlyozni: a panaszok megléte vagy hiánya nem lehet a szűrések egyetlen alapja. Akkor is érdemes rendszeresen vizsgálatra menni, ha éppen tünetmentesek vagyunk.

Dr. Bánfalvi Péter

Az aranyér ugyancsak tabutéma, noha gyakori probléma. 

A proktológus hangsúlyozza: az aranyér önmagában nem betegség, hanem egy anatómiai struktúra, aminek szerepe van a széklettartásban, a székletürítés irányításában, és az érzékelésben is. Akkor válik problémává, amikor megnagyobbodik, begyullad, vérzik vagy fáj. Ebben pedig több tényező is szerepet játszik: a széklet állaga – a túl híg széklet irritál, a túl kemény erőlködéshez vezet -, a székletürítési szokások – az alsó záróizmok feszítése, a hasprés izmainak túlerőltetése, ami fokozott nyomást gyakorol az aranyeres párnákra -, ezen kívül a fokozott hasi nyomás, amit az elhízás és a mozgáshiány is fokoz. 

Nőknél a természetes úton történő szülés közvetlenül is előidézhet aranyeres panaszokat. A menopauza idején pedig a kötőszöveti rugalmasság csökkenése miatt nő a hajlam. Az aranyér megelőzése életmód kérdése is: a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő rostbevitel, a rendszeres mozgás, és a helyes székletürítési szokások elsajátítása mind döntő szerepet játszanak.”

 

A stressz hogyan hat a kismedencei szervek állapotára?

„A székelés fiziológiájának alapja a záróizmok tudatos elengedése. A stressz pedig pont ez ellen dolgozik: ahogy idegessé válunk, a végbélizom is befeszül. És mivel nem tudunk ellazulni, a székeléshez szükséges erőt fentről, a hasból próbáljuk meg létrehozni. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha egy tubusos fogkrémet akarnánk kinyomni, de csak egy apró lyukon keresztül – óriási nyomás kell hozzá, ami a végbél struktúráit egyszerűen tönkreteszi.”

 „Ez pedig nemcsak aranyérhez vezethet, hanem – főleg nőknél – kismedencei szervsüllyedéshez, ami idősebb korban komoly életminőség-romlást okozhat. És ma már azt látjuk, hogy egyre fiatalabb nőknél megjelennek a tünetek.”

Az orvos hozzáteszi, hogy a nőknél a szülés is sokat ronthat a helyzeten, ráadásul a császármetszés utáni hegesedés is okozhat problémát. Mind a természetes szülés, mind a császármetszés során sérülhetnek a kismedencei izomzat egyes részei. Ezeket egy ideig képes kompenzálni a környező izomrendszer, de hosszú távon túlterheléshez, feszüléshez, majd izomműködési zavarhoz vezethet, ami vizelet- és székletvisszatartási problémákat is okozhat.

„A császármetszés során – még akkor is, ha kíméletes technikával végzik – mindig keletkezik valamilyen mértékű hegesedés. Az izmok normálisan egymáson elcsúszó rétegek, de a heg ezeket szó szerint »összehegeszti«, így az izom nem tud természetes módon mozogni. Ez különösen fontos a fascia-szemlélet szempontjából, amely szerint a testet egy egységes kötőszöveti hálózat (fascia) borítja be a fejünktől a lábujjunkig. Ha ennek a hálózatnak egy pontján sérülés, letapadás vagy feszülés alakul ki, az távoli területeken is panaszt okozhat. Például egy császármetszés utáni heg akár derékfájáshoz vagy kismedencei szervsüllyedéshez is vezethet.” 

Kép forrása: Drazen Zigic

Mit tehetünk a prevenció jegyében?

Dr. Bánfalvi szerint a megelőzésben a stresszkezelés kiemelt szerepet kap, mivel a kismedencei izomzat kifejezetten érzékenyen reagál a lelki feszültségekre: a tartós idegi megterhelés könnyen izomfeszültséghez, működési zavarokhoz vezethet. Fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, ami elengedhetetlen a szervezet regenerációjához. Ezen kívül azok a mozgásformák is kulcsfontosságúak, amelyek a kismedence izomzatát célozzák – ilyen például a gátizomtorna vagy más, a mélyizmokat aktiváló gyakorlatsorok. Az egészséges táplálkozás – elsősorban a rostdús étrend – és nem utolsósorban, a kellő mennyiségű folyadékbevitel is nélkülözhetetlen a kismedencei egészség megőrzésében. 

„Érdemes még egy fontos tényezőt kiemelni, ez pedig az ultrafinomított húsipari termékek – feldolgozott húsáruk, a nitriteket, emulgeálószereket, ízfokozókat tartalmazó felvágottak és kolbászféleségek – kerülése, mert azok nemcsak a mikrobiom egyensúlyát zavarják meg, hanem egyes összetevőik rákkeltő hatásúak is.”

A Dr. Bánfalvi Aranyér Központban a problémákat integratív szemlélettel kezelik, azaz pszichológus, dietetikus, gyógytornász és orvos közösen dolgozik azon, hogy a páciens állapota valóban javuljon. 

„Hiszünk abban, hogy ha a pszichés háttér rendezett, az étrend kiegyensúlyozott, és a kismedencei izmok jól működnek, akkor az olyan problémák, mint az aranyér vagy más proktológiai panaszok jelentősen enyhíthetők – és sok esetben megelőzhető a sebészi beavatkozás.” 

A központban több olyan terápiás eljárást is alkalmaznak, amelyek teljesen fájdalommentesek és a megelőzésben van nagy szerepük: A száraztűs kezelés során vékony tűk segítségével célzottan stimulálják a feszülő, hegesedett izompontokat a kismedencei fájdalom és az izomfeszültség enyhítésére. A tű „felszaggatja” az összehúzódott szöveteket, belülről lazítja fel a letapadt struktúrákat. Ezzel rokon technika az elektromos stimulációval kombinált kezelés, ahol a tűkbe finoman adagolt áramimpulzusokat vezetnek, célzottan az idegi eredetű krónikus fájdalom csökkentésére. Az Emsella-kezelés során pedig mágneses térrel ingerlik a mélyen fekvő kismedencei izomcsoportokat – például a hólyag körüli vagy mély hasizmokat. Ezzel a módszerrel 28 perc alatt körülbelül 11 000 izomösszehúzódás és elernyedés generálható, amit manuálisan lehetetlen lenne elérni. A terápiát megelőzésként, a női intim egészség támogatására és a vizelet- és székletinkontinencia korai szakaszában is alkalmazzák. 

„Nagy kedvencem a biofeedback-tréning, melynek lényege, hogy az ember valós időben láthatja a saját izmainak a működését. Egyik legnagyobb előnye, hogy vizuális visszacsatolást ad, és a gyógytornász néhány foglalkozás alatt képes megtanítani, hogyan lehet tudatosan ellazítani a túlterhelt izmokat. Ugyan ma még csak kevés helyen lehet találkozni ezzel a módszerrel, nagyon remélem, hogy hamarosan széles körben elérhetővé válik majd.” 

Szerző: Jean Orsolya

(Kiemelt kép: Dr. Bánfalvi Péter)

További érdekes cikkeink

Kövess minket máshol is

Ezeket olvastad már?

Merre tart a longevity? 9 nemzetközi szakértőnk válaszol
Merre tart a longevity? 9 nemzetközi szakértőnk válaszol

Kilenc nemzetközi longevity szakértő, kilenc különböző perspektíva – mégis egy közös jövőkép: egy hosszabb, egészségesebb élet lehetősége. Az elmúlt hónapokban a longevity tudomány elismert vezéralakjaival beszélgettünk – a biotechnológia úttörőitől, a longevity...

bővebben
Hosszabb nappalok, produktívabb napok?
Hosszabb nappalok, produktívabb napok?

A nyári időszakban a hosszabb nappalokhoz kapcsolódó „több idő – több teljesítmény” illúziója egyfajta csendes elvárássá alakul bennünk: ha tovább van világos, több mindent kellene elérni, kihasználni, megvalósítani. Ez a gondolat azonban gyakran nem a valódi belső...

bővebben