Fontos változás előtt állhat a munkából visszavonuló életszakasz magyarországi megítélése – véli Dr. Pető György pszichológus, a győri Széchenyi István Egyetemen által alapított Rejuniva Kft. ügyvezető igazgatója. A cég Longevity Plusz programjával cél a nyugdíjas kor tartalmának újradefiniálása. Nemcsak fogalmi, de gyakorlati szinten is. – Interjú.
Egyre tovább élünk, az elmúlt száz évben megduplázódott a várható élettartam. Vajon hogyan követi a társadalmi berendezkedésünk ezt a jelentős változást?
„A longevity azt jelenti, hogyan maradj minél tovább egészséges. Véleményünk szerint is fontos, hogy tudjuk, hogyan legyünk egészségesek, de meg kell tudni mondani azt is, hogy miért akarjunk hosszú életet.” Dr. Pető György úgy véli, hasznosság-élményre van szükség, ami a mai, munkaalapú társadalmunkban sokak számára adott, egészen a nyugdíjas kor eléréséig – de mi a helyzet utána? Vajon kialakítható az ikigai a munkával töltött életszakaszt követően is? A szakértő szerint a válasz egyértelműen igen, a kérdés inkább az, hogy hogyan csináljuk. „Meg kell találni azt, hogy mi az értelme az egészséges, aktív idősebb kor megélésének. Miért ne lehetne célvezérelt a nyugdíjas életszakaszunk? A Rejuniva Longevity Plusz programjában a plusz épp ezt a többletjelentést jelzi.” – de erről bővebben később.
Létezik egy pozitív, sztereotipizált kép: a nyugdíjaskort gyakran a teljes szabadsággal azonosítjuk, és úgy képzeljük el, akkor végre mindenre lesz időnk, jöhet a valódi önmegvalósítás, amikor már nem kell a munka miatt háttérbe szorítanunk magunkat. Sokan talán vágynak is arra, hogy belépjenek ebbe az életszakaszba. Mégsem olyan idillikus ez a kép, igaz?
„Egyáltalán nem, pedig lehetne az. Egy nagyon komoly váltásról van szó. Tudatos felkészülésre van ahhoz szükség, hogy elviselhető legyen az a rendkívül durva életesemény, amit nyugdíjazásnak nevezünk.” A szakértő szerint generációs kihívással állunk szemben, hiszen a most nyugdíjaskorba lépő baby boomer demográfiai csoport, az 1946 és 1964 között születettek számára a munka egyfajta identitáskifejező terület.
„Annak a rétegnek, amelyik a munkáján keresztül definiálja önmagát, amelynek a szakmája, hivatása az önképének integráns része, jelentős veszteség a nyugdíjba vonulás.”
„Képzeljünk el egy ilyen szituációt: szeptember 31-én még főosztályvezető-helyettes vagy, másnap pedig nyugdíjas. Ez sokkolóan tud hatni, főképp, ha nem készülsz fel mentálisan erre a változásra.”

Kép forrása: Prostock-studio
Ez gyakorlatilag presztízsvesztés. Hogyan lehet erre felkészülni?
„Fokozatosan és tudatosan kell hozzáállni ehhez a kérdéshez, és célszerű már évekkel a nyugdíj elérése előtt foglalkozni ezzel a kihívással. Ahhoz, hogy valaki egy valóban működő longevity életstratégiát élhessen, választ kell adnia arra a kérdésre, miért akar hosszú távon egészséges maradni. Ehhez tudnia kell, mivel fogja tölteni napjait nyugdíjaskorában. És máris a pejoratív fogalmaknál vagyunk, a nyugdíjas, és a még inkább ageista idős kategóriáknál.”
György szerint nem kérdés, újra kell alkotni a fogalmainkat, amelyekkel a munka világát életkoruknál fogva elhagyó embereket megnevezzük. A kategóriák újradefiniálása kulcsfontosságú, amely jelentős társadalmi változást indíthat el. „Ráleltem a magabíró kifejezésre. A magabíró nyugdíjas is már jobban hangzik, mint a nyugdíjas, és célunk ezt a fogalmat bevezetni, hiszen valóban a nulladik lépés az, hogy nyelvi szinten jól meg tudjuk határozni ezt a különleges életszakaszt.”
A Rejuniva szakembergárdája elsősorban a nyugdíj előtt álló korosztállyal dolgozik, az 55-65 év közöttiekkel, akiket áthajló korúaknak neveznek. Véleményük szerint ez az az életszakasz, amikor érdemes aktívan tenni azért, hogy megtervezzük második karrierünket. „A felkészülést a munka világában kell megkezdeni, és ebben sokat segíthet a cég, ahol dolgozunk. A magasabb beosztású munkatársak, akik sokat tettek a vállalat sikeréért, olyan jelentős tapasztalattal és tudással rendelkeznek, ami kiemelt cégértéket képvisel.”
„A vállalat HR munkatársainak érdemes megnézni, hol lehetne ezt a felhalmozott tudást kamatoztatni, hogyan lehetne a munkavállalót nyugdíj után akár tanácsadóként, mentorként, mediátorként vagy az innovációs csapat tagjaként alkalmazni. Rugalmasabban, kevesebb óraszámban, de mindenki számára előnyös módon.”
Hogyan lehet a karrierváltás előtt állóknak segíteni?
„A Longevity Plusz program keretében egy életminőség- és karrierfelmérő kérdőívvel dolgozunk, ami az áthajló korú személyt nyolc életterületen vezeti át, és lehetőséget ad arra, hogy végiggondolja, hol tart most az életében, merre szeretne továbbmenni. Emellett van egy fizikai fittségi felmérés, ami az ízületek mozgásterjedelmére vonatkozik, arra, milyen állapotban van a teste. A résztvevő az állapotmeghatározás és értékelés után, ha nyitott rá, kap tőlünk egy intervenciós tervet, amelyben többek között egészségre, epigenetikai feltételek javítására vonatkozó személyre szabott javaslataink szerepelnek arról, mit tehet életminőségének javításáért a különböző területeken.”
A valóban hatékony változás eléréséért egy innovatív eszközt is biztosítanak a programban résztvevőknek. „Nem helyettesíti a gyógytornászt, de segít abban, hogy a résztvevők személyre szabott módon, hatékonyan és jól végezzék el a különböző gyakorlatokat. Az eszközben van egy miniszámítógép és egy kamera, amelyet monitorhoz vagy TV-hez lehet csatlakoztatni. A kamera felveszi a személyt mozgás közben, és a képernyőn megjelenik a saját képe, mellette pedig egy avatárszerű-figura is, amely mutatja, hogyan kellene helyesen elvégezni a gyakorlatot, például magasabbra kellene emelnie a kezét.”
„Így tehát egy közvetlen visszajelzést kap, hogy az egyes feladatokat jól végzi-e el, ezáltal interaktív és valóban hatékony lesz a gyógytorna.”

Kép forrása: Harbucks
Mi a tapasztalat, az emberek nyitottak erre a komplex segítségre?
Dr. Pető György hangsúlyozza, olyan személyeket vonnak be a programba, akik valóban szeretnének változást elérni. „A részvevők elszántak, és mi felerősítjük a motiváltságukat. Elvisszük őket a vízig, de rajtuk múlik, isznak-e belőle.” A szakember kiemeli, a projekt kulcsfontosságú része az egészségfejlesztés, mégis, a Longevity Plusz speciális jellege másból fakad.
„A nevünkben található pluszt az adja, hogy a résztvevők egészségügyi állapotán túl, és azzal párhuzamosan segítünk kiépíteni a második karriert.”
„Facilitáljuk őket arra, hogy új skilleket, szakmákat, mesterségeket tanuljanak, részt vegyenek mikroképzéseken, és támogatjuk őket abban, hogy foglalkozzanak az ikigaival, a nyugdíjaskor relációjában. Elsősorban azért, hogy az élet utolsó szakaszában is céllal teli, motivált, aktív és boldog éveket éljenek meg.”
A pszichológus szerint összetett változásra van szükség a nyugdíjaskor fogalmi és gyakorlati újradefiniálásához. Az átalakulás fontos szereplői az áthajló korúak, a munkaadó vállalatok, az állami szervek és az olyan kezdeményezések is, mint a Rejuniva Longevity Plusz programja, amely a változás motorjaként működhet.
A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép forrása: Ground Picture)