A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.
Többet tudsz az autód vagy a telefonod állapotáról, mint a saját szervezeted működéséről? Ifj. Duda Ernő, a Medipredict alapítója szerint ez abszurd, hiszen ma már tűpontosan mérhető, milyen egészségi állapotban van testünk. Mégis alig akad vállalkozás, amely a biomarkerek komplex vizsgálatát helyezi középpontba – ezért hozta létre nemzetközi szinten is egyedülálló cégét. – Interjú.
Valahol azt nyilatkoztad, hogy a Medipredict mindent megmér, amit az emberi testen mérni lehet. Te személy szerint mit kezdesz ezekkel az adatokkal, amelyeket magadról ismersz? Hogyan éled a mindennapjaidat ennek tükrében?
Én ilyen szempontból rendkívül szerencsés vagyok, hiszen elképesztő mennyiségű adatom van, ráadásul hosszú időre visszanyúlva, és ezeknek az integrált értelmezésével is rendelkezem. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapjaimban rendkívül tudatosan tudom élni az életemet, mert a legapróbb döntésekről is tudom, hogyan befolyásolják az egészségemet. Például a mikrobiom adataimból, metabolitokból, nutrigenomikából és környezeti toxinmérésekből pontosan tudom, hogy milyen ételeket kell kerülnöm, milyen tápanyagokból kell többet vagy kevesebbet magamhoz vennem, milyen időablakban egyek. Ilyen típusú adatok ismeretében mi minden ügyfelünknek teljesen egyedi, nagyon részletes diétát adunk, amely nagyon sokszor jelentősen eltér az általános diétás ajánlásoktól. Például én nyugodtan ehetek vörös húst, de többféle zöldséget nem javasolt ennem. Vannak bizonyos gyümölcsök, amelyekből napi szinten javasolt fogyasztanom, míg másokat kerülnöm kell. A mérésekből azt is tudom, hogy például milyen ételek okoznak hirtelen vércukoremelkedést nálam, így azokkal vigyáznom kell, mennyit fogyasztok belőlük és mivel kombináltan.
Bár jelenleg nem szedek gyógyszert, ha fájdalomcsillapítóra lenne szükségem, pontosan tudom, nekem melyik hatásos, és melyik jár a legkevesebb mellékhatással.
Ha a jövőben komolyabb betegségem alakulna ki, a farmakogenomikai adataim előre megmutatják, mely vérnyomáscsökkentő, koleszterincsökkentő, szívgyógyszer vagy akár daganatellenes szer lesz számomra biztonságos, hatékony, és milyen adagban működik a legjobban.
Nem véletlenszerűen szedek táplálékkiegészítőket, hanem a saját adataim birtokában tudom, hogy melyik az, amire szükségem van, milyen mennyiségben, és melyik az, amit nem javasolt nekem szedni. Ez természetesen az idők folyamán az adatok függvényében változhat, ahogyan egyébként a diéta is. Mivel nagy pontossággal ismerem a genetikai rizikóimat, a biológiai életkoromat, sőt egyes szerveimnek a korát, így azt is tudom, mik azok a kritikus területek, amelyekre nekem kiemelten figyelnem kell, és mi az, amire mondjuk sokkal kisebb rizikóm van, mint az átlagpopulációnak. Ráadásul azzal, hogy tudom mérni a biológiai életkoromat, az öregedésem sebességét, a metabolitokat és sok más egyéb paramétert, arra is lehetőségem van, hogy ha kipróbálok egy új beavatkozást – legyen az diéta, kiegészítő vagy egyéb életmódváltás –, akkor vissza tudom mérni, hogy az az én számomra mennyire hatékony. Ugyanígy látom, hogy mi hogyan befolyásolja például az alvásom minőségét, a testösszetételemet vagy az edzettségi állapotomat.
Amikor a cégben bevezetünk egy új szolgáltatást, általában én vagyok az első, akin kísérletezünk: végigpróbálom az eljárásokat, hiszen rólam rengeteg adat áll rendelkezésre. Csak ezután teszteljük önkénteseken, majd kínáljuk fel ügyfeleinknek. De azért valljuk be, furcsa is lenne, ha egy ilyen cég vezetőjeként pont rólam nem lenne elég adat. Elég nehezen tudnék válaszolni az ügyfelek kérdéseire, hogy ha magamon nem mértem volna meg mindent, és nem tudnám a különböző javasolt beavatkozásoknak az eredményét.
Kép forrása: Vetre
Hogyan látod, a longevity ma inkább tudományos kutatás, vagy már önálló, gazdasági súllyal rendelkező globális iparág?
Valójában mindkettő. Sajnos a longevity szó kezd egy kicsit elcsépelődni, mert egy olyan buzzword lett, amit boldog-boldogtalan ráaggat olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyekhez igazából nem sok közük van a longevityhez, csak azért, mert ebből hasznot remélnek, mert ezzel a szóval jobban lehet eladni. Az átlag ügyfélnek elég nehéz eligazodni ebben a káoszban, és nem feltétlenül tudja eldönteni, hogy mi az, ami tényleg tudományosan megalapozott, és mi az, ami teljes sarlatánság.
Az iparág egyértelműen létezik, sokféle területe van, és az egyik leggyorsabban növekvő iparágak közé tartozik. Az egészségtudatosság egyre inkább előtérbe kerül a világ fejlettebb országaiban.
Óriási előrelépések történtek az elmúlt években az öregedési folyamatok megértésében és azok befolyásolásában. Sok tízezer kutató foglalkozik a longevityhez kapcsolódó kutatásokkal, és egyre több, nagyon színvonalas publikáció jelenik meg a legnívósabb tudományos folyóiratokban. Én már tíz évvel ezelőtt is azt mondogattam, hogy az öregedéskutatás az egyik legizgalmasabb, leggyorsabban fejlődő tudományos terület lesz, de akkor még kevesen hittek nekem. De amit most látunk az még csak egy nagyon pici szeletkéje annak, amilyen óriási lehetőségek és áttörések várhatók a jövőben.
A világon ma már több mint ezer longevity klinika van. Igaz, ezeknek nagyon pici része az, amelyik valóban szigorúan tudományos alapokon működik.
Melyek a longevity piac leggyorsabban növekvő szegmensei ma világszerte, és hova sorolnád a Medipredict szolgáltatásait ezen belül?
Érdekes módon én a két végletet látom a leggyorsabban növekedni. Ha a befektetett pénzt tekintjük, akkor messze a legtöbb pénz a longevity-vel kapcsolatos gyógyszerkutatásba áramlik, ahol biotech cégek százai költenek dollármilliárdokat arra, hogy az öregedést befolyásoló hatóanyagokat állítsanak elő, és állatkísérletekben már megdöbbentő eredményeket látunk. De hogy ebből mi az, ami majd a humán vizsgálatok próbáját is kiállja, az évek alatt fog kiderülni.
A másik nagyon gyorsan növekvő terület mindazon termékek és szolgáltatások piaca, amelyek gyors és egyszerű megoldásokat kínálnak, amelyeknek azonban a tudományos háttere finoman szólva is erősen megkérdőjelezhető. Azok a beavatkozások, amelyekről tudjuk, hogy valóban működnek és tudományosan alátámasztottak sajnos nem olcsók, és bizony erőfeszítést igényelnek: rengeteg mérés, egy szigorú diéta betartása, sok testmozgás és bizonyos szokások elhagyása — ezek nagyon nehezen megvalósítható változtatások.
Az ügyfelek sokkal jobban szeretik azt, ha valaki azt mondja: „Vedd be az én pirulámat, vagy feküdj be ebbe a kütyübe, kenj magadra valamit, és akkor ettől hirtelen megfiatalodsz és egészségesebb leszel.” Ez gyors, fájdalommentes, nem igényel erőfeszítést, és megnyugtatja az ügyfelet, hogy „na, mennyi mindent tettem az egészségemért”, holott azon kívül, hogy kidobott egy csomó pénzt még lehet, hogy többet is ártott magának, mint amennyit használt.
Miben különbözik a longevity ipar üzleti logikája a klasszikus egészségügyi szektortól?
Ha a longevity diagnosztikáról és ún. „precision geroscience”-ről beszélünk, akkor fundamentálisan más a hozzáállása az emberi egészségügyhöz, mint a klasszikus gyógyításnak. A hagyományos egészségügy ugyanis arról szól, hogy egy elromlott rendszert, azaz az emberi testet, amelyben egy betegség kialakult, hogyan lehet helyreállítani, hogyan lehet azt a betegséget megszüntetni, vagy legalább a lefolyását befolyásolni.
A klasszikus egészségügy közel száz százalékban terápiáról, gyógyításról szól, és ebben rendkívül látványos előrehaladást értünk el az elmúlt száz évben, viszont rendkívül keveset fókuszál a megelőzésre.
A longevity célja az egészséges évek számának maximalizálása, azaz az egészség — legyen az testi, mentális vagy lelki egészség — fenntartása, valamint a betegségek megelőzése és elkerülése, ameddig csak lehetséges. A Medipredictnél mi is fókuszáltan rizikóbecsléssel, kialakulóban lévő betegségekkel, prevencióval és predikcióval foglalkozunk.
Hiába dolgozik nálunk 15 orvos, ha manifeszt betegséget találunk, akkor egy szakorvoshoz irányítjuk az ügyfelet.
Ugyancsak különbséget jelent az, hogy a klasszikus egészségügy jellemzően egy-egy szervre, szervrendszerre fókuszál, míg a longevity medicine az emberre holisztikusan tekint. Ma az emberek több mint 90 százaléka krónikus betegségben hal meg, és a krónikus betegségek első számú rizikófaktora az öregedés. Ha megfelelő prevencióval és beavatkozásokkal a biológiai öregedést le tudjuk lassítani, az azt jelenti, hogy az összes krónikus betegség megjelenésének várható időpontját is kitoljuk.
Ifj. Duda Ernő
A Medipredict indulásakor milyen piaci rést láttál, ami miatt hittél benne, hogy nemzetközi szinten is meghatározóvá válhat?
Amikor az ötlet megfogant, én egy biotechnológiai céget vezettem, és mint a tudomány iránt érdeklődő, egészségtudatos ember, már akkor megpróbáltam mindenféle új vizsgálatot elvégezni magamon, amelyek akkor jelentek meg a piacon. Az elsők közt csináltattam genetikai, mikrobiom-, teljes test-MR- és egyéb diagnosztikai vizsgálatokat, majd próbáltam keresni olyan céget, amely ezeket az adatokat integráltan el tudta volna magyarázni nekem.
De hiába kerestem, az egész világon nem találtam ilyet, majd amikor az akadémiai közegben próbáltam ehhez megfelelő szakértőt találni, az sem sikerült. Ráadásul nagyon sok, ugyancsak tudománnyal foglalkozó, hozzám hasonlóan egészségtudatos emberrel beszélgettem, akik ugyanezzel a problémával küzdöttek. Ezért gondoltam, hogy itt van egy piaci rés, amire érdemes céget alapítani, bár a probléma komplexitását messze alábecsültem.
Mivel korábban már felépítettem egy tudományos kutatásokra alapozott céget, amely világpiaci vezető lett, úgy éreztem, hogy az a modell, amit ott megvalósítottunk – azaz a kutatásokat Magyarországon kell végezni, de a nemzetközi piacon kell eladni – működni fog a Medipredict esetében is.
Az első perctől fogva egyértelmű volt, hogy Magyarország elsősorban tesztpiac számunkra, de a valódi, fizetőképes piacok nálunk jómódúbb és egészségtudatosabb országokban keresendők. Az előző cégem, a Solvo, azért tudott világpiaci vezető pozíciót elérni, mert az adott területtel (transzporterfehérjékkel és gyógyszer–gyógyszer-kölcsönhatásokkal) hamarabb kezdtünk el foglalkozni, mint mások; első belépők voltunk a piacra. A Medipredict esetében ugyanez a helyzet: mi az elsők közt kezdtünk ezzel foglalkozni 10 évvel ezelőtt, és az elmúlt 10 évben összeszedett tapasztalat és tudás ma is biztosít számunkra egy versenyelőnyt.
Milyen szolgáltatásokat nyújt ma a Medipredict, és mi az, ami a legjobban megkülönböztet benneteket más egészségdiagnosztikai programoktól?
Három területen különbözünk a többi szolgáltatótól, nemzetközi szinten is. Az egyik, hogy mennyi mindent mérünk: akár olyanokat is, amiket mások nem igazán tudnak. Csak próbálj rákeresni arra, hogy ki tud mérni kvantitatívan metabolitokat, környezeti toxin-szinteket, poligénes rizikókat és epigenetikát is, ráadásul úgy, hogy ezek eredményeit kombinálja.
A másik az adatok mélysége, részletessége és interpretációja. Mint minden más terméknél és szolgáltatásnál, itt is van egy skála, ami az olcsó és egyszerűtől a nagyon komplex, de drágább skáláig terjed. Az előző cégem kapcsán én azt tanultam, hogy ha Magyarországról egy kis cég nemzetközileg versenyképes akar lenni, akkor ezt az olcsó tömegszolgáltatások területén nagyon nehéz megvalósítani, mert biztosan lesz olyan külföldi játékos, akinek sokkal több tőkéje, kapcsolatrendszere és marketingereje van. A Solvo azért tudott piaci elsőséget elérni, mert tudományosan messze fölötte állt a versenytársaknak. Viszont az amerikai vagy japán piacon is a legdrágább szolgáltatónak számított, de az ügyfelek hajlandók voltak megfizetni ezt a minőséget.
Mi most is minden szolgáltatásunkkal a piac legtetejét célozzuk meg, és jelenleg nemzetközi szinten sem tudnék olyan genetikai, mikrobiom- vagy metabolomikai szolgáltatót mutatni, aki nálunk pontosabb, részletesebb és átfogóbb riportokat tudna adni.
Ez nyilván azt is jelenti, hogy a piac egy szűk szegmensére fókuszálunk, de minden országban megvan az a réteg, aki extrém egészségtudatos, és meg tudja fizetni azt, hogy a legprecízebb és legmegalapozottabb útmutatást kapja a saját egészsége megőrzéséhez. Persze újra és újra fölmerül a cégben, hogy valamikor akarunk-e egyszerűsíteni, és a tömegtermékek piacára betörni, de egyelőre még mindig úgy döntöttünk, hogy a fókusz a legfelső szegmens maradjon.
A harmadik dolog, amiben különbözünk, és ami leginkább a versenyelőnyünket adja, hogy rendelkezünk azzal a tudással, hogyan lehet sok különböző típusú és nagyon részletes egészségügyi adatot együttesen értelmezni, és abból konkrét, precíz javaslatokat adni. Sok longevity klinika az infrastruktúrára helyezi a hangsúlyt, és csili-vili klinikákat építenek saját képalkotó eszközökkel, adott esetben házon belüli szekvenálással.
Ezzel szemben mi elsősorban egy adatértelmező, integráló és interpretáló cég vagyunk; emiatt nem vagyunk egy földrajzi lokációhoz kötve, és tudunk külső szolgáltatók adataiból is dolgozni, amennyiben azok a megfelelő minőséget és részletezettséget elérik. Az adatintegráció, az értelmezés és az abból kialakított javaslatok azok, amikkel jelenleg úgy gondoljuk, hogy a piac előtt járunk.
A kérdésre visszatérve: nyújtunk önálló riportokat is, pl. mikrobiom-, metabolomikai-, környezeti toxinmérést, epigenetikát, biológiai és szervéletkort, vagy éppen genetikát. De a legnépszerűbbek a kombinált termékeink, mint pl. az Omics+, amelyben genetikai, mikrobiom- és metabolomikai adatokat kombinálunk képalkotó (teljes test-MR és kardio-CT) adatokkal; ez iránt van a legnagyobb érdeklődés. Valamint van a csúcstermékünk, az Integrált Egészségügyi Riport, ahol ténylegesen mindent megmérünk; ennek mind az ára, mind az elkészülési ideje (6 millió Ft, 4–5 hónap) miatt inkább a külföldi ügyfelek érdeklődnek, de vannak, akik az USA-ból vagy akár Ausztráliából ide repülnek ezért a szolgáltatásért.
Kép forrása: Gorodenkoff
Az ügyfeleid terjedelmes, személyre szabott egészségügyi riportot és javaslatokat kapnak. Hogyan segítitek őket abban, hogy ez az óriási információmennyiség ne teher, hanem valóban a mindennapi életükben alkalmazható tudássá váljon?
Ez egy valós probléma, és az elejétől fogva sokat gondolkoztunk rajta, hogyan lehet az ügyfél számára emészthetőbbé tenni azt a rengeteg információt, amit gyűjtünk, és az abból levont következtetéseket.
Fontos, hogy megértse az ügyfél a riportot, de ne rémüljön meg tőle, és érezze azt, hogy mi az, ami ebből igazán lényeges, és mit tud a legpraktikusabban a saját egészsége érdekében felhasználni.
Ma már ezt úgy csináljuk, hogy például aki integrált egészségügyi riportot rendel, az nem egyszerre kapja meg az adatokat, hanem területek szerint, öt átadásban, amelyek külön-külön is órákat vesznek igénybe. Így fokozatosan kapja meg az ügyfél az eredményeket, van ideje feldolgozni az információt, visszakérdezni, amit nem ért, és már képben van, mire a végén az úgynevezett integrált átadást is megkapja. Utána továbbra is van egy health coach, akivel az ügyfél rendszeresen érintkezhet, és például dietetikust is biztosítunk, hogy segítsen a személyre szabott étrendek követhetőségében.
Mivel a javaslataink eredményét vissza is mérjük később, ezen a ponton szokta már az ügyfél igazán érteni és látni, hogy valóban milyen hatása van azoknak a beavatkozásoknak, amiket javasoltunk. Ez tehát egy viszonylag hosszú edukációs folyamat is, mire az ügyfél megtanulja értelmezni a saját adatait, és látja azt, hogyan tudja azokat befolyásolni.
Melyek a legnagyobb akadályok ma a longevity szolgáltatások szélesebb elterjedésében – a komplexitás, a szabályozás, a finanszírozás, vagy inkább a szemléletváltás hiánya?
Ez nagymértékben függ attól, hogy milyen régióról vagy milyen országról beszélünk. Még a fejlett nyugati országokban is, országról országra óriási különbségek vannak az egészségtudatosság szintjében, vagy például abban, hogy az emberek mennyire hajlandóak pénzt költeni a saját egészségükre, vagy az államtól várják annak megóvását. Nemzetközileg a finanszírozási oldalon nem látok problémát, óriási pénzek áramlanak ebbe az iparágba.
A szabályozás egy érdekes kérdés. Van, ahol a szabályozás akadályozza az iparág fejlődését. Magyarországon például, ha valaki a gyerekeinek szeretné tudni a genetikai rizikófaktorait, akkor ahhoz külföldre kell mennie, mert a hazai szabályozás ezt nem teszi lehetővé. De máskor a szabályozatlanság legalább ekkora problémát okoz. A világ longevity-klinikáin elképesztő sarlatánságokat árulnak, amelyek kifejezetten veszélyesek is lehetnek az emberre, anélkül, hogy bármi szabályozás lenne arról, mire mondhatjuk rá azt, hogy az egészséget javítani fogja.
Ugyancsak jó példa a táplálék-kiegészítők piaca, ami egy teljes káosz. Csak bejelentési kötelezettség van, nincsen mögötte hatósági ellenőrzés, és senki nem nézi meg, hogy egy dobozban ténylegesen az van-e, amit ráírnak. Elárulhatom, hogy az esetek többségében, ha megvizsgáljuk az összetevőket, kiderül, hogy néha egyáltalán nincs benne az, ami rá van írva, ellenben sok olyan szennyező anyag van benne, ami káros lehet a szervezetre.
Így az átlagvásárlónak fogalma nincs arról, hogy amikor egy táplálék-kiegészítőt vagy például probiotikumot vesz, az valójában mit tartalmaz, és az esetben milyen mellékhatásai lehetnek.
Ifj. Duda Ernő
Hol látsz a következő 5–10 évben a legígéretesebb nemzetközi piacokat a longevity területén, és miben különböznek a magyar lehetőségektől?
A leggyorsabb növekedést meglepő módon nem Nyugat-Európában látjuk, hanem a Távol-Keleten és a Közel-Keleten, azokban az országokban, ahol jelentős egészségtudatosság és anyagi jólét is van. Ezután következik az USA, és csak utána Nyugat-Európa. Magyarország finoman szólva nem egy ideális piac ennek az iparágnak; sem a lakosság egészségtudatossága, sem az anyagi helyzete nem olyan, hogy itthon drámai növekedést lehetne várni. Ez a tudományterület még nagyon korai stádiumban van, és sajnos, ami magas minőségű, az viszonylag drága is.
Milyen szerepet fog játszani a mesterséges intelligencia és a genetikai adatelemzés a következő generációs longevity szolgáltatásokban?
A mesterséges intelligencia ezt az iparágat ugyanúgy radikálisan át fogja alakítani, mint szinte minden mást. Az egészségügy, ahol óriási, komplex adathalmazokkal és rejtett összefüggésekkel dolgozunk, ideális terep az AI számára. A genetika óriási forradalmon ment keresztül: nemcsak egyre több és részletesebb adatunk van, hanem a genetikai elemzés – legalábbis ami a szekvenálást jelenti – költsége hihetetlen módon lecsökkent az elmúlt években. Rövidesen el fogunk jutni oda, hogy mindenki megismerheti a genetikáját, és nem lesz megfizethetetlen.
De nem szabad elfelejteni, hogy a genetika csak egyféle adat, és önmagában a genetikából csak rizikókat és esélyeket tudunk megállapítani; csak sok más adattal együtt értelmezve nyújt igazán hasznos támpontot számunkra.
Kép forrása: Maryna Marchenko
Vezetőként és stratégaként mit gondolsz: hogyan formálhatja át a longevity gondolkodásmód a vállalatvezetést és a gazdasági döntéshozatalt? Várható széles körben a longevity szemlélet bevezetése a vállalati kultúrába?
Ez egy rendkívül érdekes kérdés, és egyre több vállalatvezetőt foglalkoztat. Gondoljunk bele, hogy jelenleg egy munkavállaló évtizedeken keresztül tanul, majd utána évtizedeken keresztül tapasztalatot gyűjt ahhoz, hogy egy ideig a legmagasabb hozzáadott értéket tudja biztosítani a munkáltatója számára. Majd a munkáltató elveszíti ezt az erőforrást, és az illető a jövedelmét, aminek az volt az oka, hogy egy bizonyos kor fölött az ember fizikai és szellemi teljesítőképessége az öregedés hatására hanyatlani kezdett.
Na de mi van akkor, ha az illető, vagy akár a munkáltatója tudatosságának köszönhetően ennek a munkatársnak kiváló marad az egészsége? Ha a tudása és tapasztalata nem vész el, ő nem veszti el a jövedelmét, hanem még hosszú évekig – ne adj isten, évtizedekig – tudja hasznosítani a megszerzett tudását. Az esetek többségében itt nem feltétlenül napi 8 órás rendes munkaidővel kell gondolkodni, de nyugaton egyértelműen látszik az a trend, hogy elmosódik a nyugdíjazás határa, és jó fizikai és mentális állapotban lévő emberek a nyugdíjkorhatár környékén nem vonulnak nyugdíjba, hanem egyszerűen kicsit visszavesznek, kevesebb órában; például szakértőként lehet rájuk számítani.
Ez segít az egyéneknek megtartani szellemi frissességüket, adott esetben magas jövedelmet biztosít számukra, miközben mind a vállalat, mind a nemzetgazdaság számára komoly értéket termelnek.
Ma már nem meglepő látni olyan, 80-as vagy akár 90-es éveiben járó tudóst, üzletembert, vállalatvezetőt, aki még mindig aktív, csak legfeljebb nem annyi munkaórát tölt ki, mint azok, akik fiatalabbak.
Nem véletlenül van nekünk is egyre több vállalati ügyfelünk. A vállalati felsővezetők ugyanis az egyik legmagasabb kockázatnak kitett réteg: jellemzően középkorúak, túlterheltek, magas stressz alatt élnek, és nem feltétlenül folytatnak rendkívül egészséges életmódot. A cég számára azonban óriási kockázat és költség, ha egy vezető kiesik, akár ideiglenesen betegség, akár néha elhalálozás miatt. A nagyvállalatok már felismerték, hogy megéri jelentős pénzt, figyelmet és energiát fektetni abba, hogy a kulcsmunkatársaik egészségéért mindent megtegyenek. De vannak olyan vállalati ügyfeleink is, akik a dolgozói elégedettség növelésére vesznek tőlünk nagyobb számban, jellemzően az olcsóbb szolgáltatásokból, mint például mikrobiom vizsgálatot vagy biológiai életkor mérést. Egyértelműen látszik, hogy a munkavállalók milyen szinten értékelik, ha úgy érzik, egy cég így törődik velük, és ilyen szolgáltatást biztosít számukra. Ezek nagyon komoly HR-eszközök a lojalitás fenntartására.
Milyen átalakulást hoz véleményed szerint a következő évtized longevity szempontjából? Hogyan alakul át az életünk azáltal, ha egyre többet tudunk személyre szabottan a saját egészségünkről?
A szenzorok, a mesterséges intelligencia és a különböző biológiai tesztek fejlődése egyre több és jobban értelmezhető adatot fog nyújtani számunkra; remélhetőleg bizonyos szolgáltatások ára csökkenni fog, ami szélesebben elérhetővé teszi ezeket. Ilyen például a korábban emlegetett genetika. Ugyanakkor lesznek olyan dolgok, amelyek várhatóan 10 év múlva lesznek sokkal olcsóbbak, ilyen például a képalkotó vagy tömegspektrometriás vizsgálatok, amelyeknek nagyon drága műszerigényük van.
A legnagyobb változás várhatóan abban lesz, hogy nagyon sok biológiai paraméterről valós idejű információink lesznek.
Gondoljunk bele, milyen abszurd az, hogy a gépkocsinkról vagy a telefonunk állapotáról többet tudunk, mint a saját biológiai adatainkról.
Kép forrása: Kittyfly
6 gyermek édesapja vagy, hogyan látod, a gyermekeid életét hogyan befolyásolja/alakítja át a longevity szemlélet?
A gyerekeim nyilván tudják, hogy mivel foglalkozom, így valamilyen szinten természetesen átragad rájuk a szemlélet, különösen úgy, hogy az édesanyjuk orvos és maga is nagyon egészségtudatos. Régi mondás, hogy a gyerekek nem azt követik, amit a szülő mond, hanem amit példának látnak; és ez a jó és rossz példákra is vonatkozik. Az én gyerekeim például rendkívül sportosak és fittek, mert abban nőttek fel, hogy azt látták, mi is állandóan sportolunk. Diéta szempontjából ugyanígy elég tudatosak, és nyilván nem találnál nálunk otthon cukros üdítőt, chipset vagy energiaitalt, de a rossz szokásokat is látják. Nekem a gyenge pontom az alvás, és bizony nem keveset küzdünk azzal, hogy időben ágyba kerüljenek. Itt kell megemlíteni, hogy számunkra óriási előny, hogy a gyerekeknek pontosan ismerjük a genetikai és egyéb rizikófaktorait. Ugyanúgy, mint magunkról, róluk is tudjuk, mire hajlamosak és hogyan reagálnak bizonyos gyógyszerekre. Volt már olyan egészségügyi probléma a családban, ahol ez a tudás elképesztően fontosnak bizonyult.
Milyen, eddig keveset említett innovációt látsz a longevity terén a következő 5 évben?
Talán a legfontosabb azt megemlíteni, hogy számos olyan ígéretes kutatás van, ami egyelőre csak állatkísérleteken alapszik, akár életmódi beavatkozásokról, akár táplálékkiegészítőkről, vagy meglévő gyógyszerek átpozicionálásáról beszélünk. Nagyon kevés jó minőségű humán adatunk van. Egyre több kontrollált klinikai vizsgálat zajlik azonban most, amely azt igyekszik megállapítani, hogy ezek a hatóanyagok valóban embereken milyen hatást váltanak ki, és valószínűleg arra is lesz információnk, hogy mi alapján tudjuk megmondani, kiknek működik és kiknek nem. Ezeknek a vizsgálatoknak egy jelentős része már forgalomban lévő gyógyszer vagy táplálékkiegészítő felhasználása az öregedési folyamat befolyásolására. Ezekből a vizsgálatokból néhánynak már lesz eredménye a következő öt évben, és ez rendkívül sokat fog segíteni abban, hogy ne csak a diagnosztikai oldalon legyenek tudományosan jól megalapozott megállapításaink, hanem a terápiás oldalon is tudományosan sokkal alátámaszthatóbb javaslatokat lehessen tenni.
Mi a Medipredict valódi küldetése a prémium szegmensben?
Igazából két felé lehet venni a küldetést: egyrészt a korai felismerés, másrészt a megelőzés.
Bár a hozzánk forduló ügyfelek egészséges emberek, vagy legalábbis ezt gondolják magukról, és általában rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra, ennek ellenére meglepően sok betegséget tárunk fel korai stádiumban. A hozzánk érkezők körülbelül 3%-ának korai stádiumú tumorja van. Körülbelül ugyanennyinek van beavatkozást igénylő aneurizmája. Jó néhány százaléknak súlyos trombózis-rizikója van. Azt lehet mondani, hogy az egyébként egészségesnek tekintett ügyfelek körülbelül 20%-ánál azonnali egészségügyi beavatkozásra van szükség.
Ettől eltekintve a valódi küldetésünk az, hogy az ügyfeleink egészséges élettartamát maximalizáljuk, azaz minden áron próbáljuk megelőzni, hogy megbetegedjenek, pontosan feltárva az ő egyéni rizikóikat, és olyan konkrét, egyértelmű javaslatokat tegyünk, amelyekben a kialakulóban lévő betegségeik visszafordíthatók, és kompenzáljuk azokat a hajlamokat, amelyekben adott betegségekre magas rizikójuk van. A cél tehát nem feltétlenül az élethossz kitolása, hanem a betegségmentes évek maximalizálása.
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép: Ifj. Duda Ernő, fotós: Balkányi László)
