Selye János híres mondása szerint: „Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá.” Ez a gondolat máig rendkívül aktuális. Selye már 1936-ban publikálta a stresszelméletét, amelyet akkor még „általános adaptációs szindrómának” nevezett, és amely a modern stresszkezelési módszerek alapjait fektette le. Azóta számos kutatás bizonyította, hogy a stressz és annak hatékony kezelése elengedhetetlen tényező a hosszú és egészséges élet fenntartásában.
Mit is jelent valójában a stressz?
A stresszre adott reakcióink nem feltétlenül arról szólnak, hogy egy adott helyzet objektíven nehéz-e, hanem inkább arról, hogyan éljük meg azt érzelmileg és testileg. Egy egyszerű, hétköznapi helyzet is válthat ki intenzív stresszreakciókat, ha úgy érezzük, hogy a megoldás meghaladja a képességeinket. A testi reakcióink – legyen szó heves szívverésről, izomfeszültségről vagy hormonális változásokról – a stresszérzékelésünk alapján jönnek létre.
Nem csoda, hogy a gyermekkorban tanult minták és a genetikai adottságok is szerepet játszanak abban, hogyan kezeljük a stresszt. Bár ezen alapvető beállítódásainkon felnőttkorban már nehezen változtathatunk, a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlása segíthet megszelídíteni a stresszt, és egyúttal újfajta önnyugtató módszereket alakíthatunk ki.
A jó és rossz stressz különbsége: Az eustressz és a distressz
Fontos megérteni, hogy a stressz nem csupán negatív jelenség.
A pozitív stressz, vagyis az eustressz, motiválhat, energiával tölt fel és segít a kihívások leküzdésében. Gondoljunk csak egy izgalmas, várva várt eseményre, amikor az adrenalinszintünk növekedése erőt és bátorságot ad. Ez a fajta stressz hozzájárulhat a teljesítményünk fokozásához, a sikerhez és a személyes fejlődéshez.
Ezzel szemben a distressz az, amely valóban romboló hatású. Ez a stresszállapot akkor alakul ki, amikor úgy érezzük, hogy a feladat túlnő rajtunk, és elkezdünk a legrosszabb kimenetelre koncentrálni. A distressz olyan negatív spirált indíthat el, amely mentálisan és fizikailag is kimerít bennünket. Ebben az állapotban az elménk gyakran felnagyítja a lehetséges negatív végkifejleteket, és elkezdünk kizárólag a legrosszabb eshetőségekre koncentrálni.
Kép forrása: Master Cowley
Hogyan segíthet a mindfulness a stressz kezelésében?
A mindfulness gyakorlatok nem csupán az érzelmi reakcióink finomhangolásában segíthetnek, hanem a fiziológiai folyamatainkra is pozitív hatással lehetnek. Ezek a technikák megtanítanak bennünket arra, hogy valóban jelen legyünk a pillanatban, függetlenül attól, hogy egy apró bosszúságot vagy egy komoly kihívást élünk át. A mindfulness segíthet abban, hogy megváltoztassuk a stresszre adott reakcióinkat, így a testünk is kevesebb feszültséget halmoz fel.
Tanulmányok kimutatták, hogy azok, akik rendszeresen gyakorolják a tudatos jelenlétet, jobban tudják kezelni az érzelmeiket, és ellenállóbbak lesznek a stressz káros hatásaival szemben. Ez nem csupán a lelki egyensúlyt, hanem az egészséget is védi, hiszen a hosszabb ideig fennálló stressz hozzájárulhat az öregedési folyamatok felgyorsulásához, a szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint a mentális kimerüléshez.
A mindfulness mint a hosszú élet kulcsa
A mindfulness gyakorlása nem csupán egy divatos szokás, hanem valós élettani hatásokkal is jár. Egy nemrégiben publikált kutatás például azt mutatta, hogy a mindfulness rendszeres alkalmazása hozzájárulhat a stressz okozta öregedési folyamatok megállításához, sőt, akár visszafordításához is. A stressz megfelelő kezelése tehát nemcsak az életminőségünket javítja, hanem akár a hosszú élet titka is lehet.
Mit tehetünk a mindennapokban?
A mentális egészség megőrzése és a stressz kezelése hosszú távon megtérülő befektetés. Nem kell azonban nagy dolgokra gondolnunk: egy egyszerű séta, amelyet teljes figyelemmel végzünk, máris jótékony hatással lehet az idegrendszerünkre.
Érdemes ilyenkor minden érzékszervünkkel jelen lenni – figyelni a szél érintését az arcunkon, a napsütés melegét, vagy éppen az eső hűvös cseppjeit. Az ilyen apró pillanatok is segíthetnek a stressz szintjének csökkentésében és az elme megnyugtatásában.
Az állandó gondolatok lecsendesítése, a „belső zaj” lecsitítása szintén kulcsfontosságú. A folyamatos agyalás helyett érdemes a jelen pillanatra összpontosítani. Ez a fajta tudatos jelenlét olyan létállapotot teremt, amely fokozatosan csökkenti a stressz-szintet, és segít megelőzni a kiégést, valamint számos stresszhez kapcsolódó betegséget.
A stressz a modern élet elkerülhetetlen része, de az, ahogyan reagálunk rá, meghatározhatja egészségünk és életminőségünk alakulását. A mindfulness segítségével képessé válhatunk arra, hogy ne a stressztől féljünk, hanem megtanuljuk azt kezelni, alakítani, és a saját javunkra fordítani. Az igazi életművészet talán abban rejlik, hogy a stresszt ne elkerülni próbáljuk, hanem megtanuljunk bölcsen és tudatosan reagálni rá – ezzel hozzájárulva a hosszabb, egészségesebb élethez.
Kép forrása: Andrea Piacquadio
Szerző: Baranyai Kata
(Kiemelt kép forrása: Rdne Stock Project)
Források:
