Az élelmiszerboltokban sétálva egyre nehezebb ellenállni a jótékony hatásoktól hemzsegő feliratokkal ellátott, gondosan csomagolt, azonnal fogyasztható finomságoknak. A modern életstílus felfokozott tempója szinte kiált a gyors megoldásokért. Azonban egy friss, tíz országot érintő nemzetközi kutatás szerint ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek éveket vehetnek el az életünkből.
Mi számít ultrafeldolgozott élelmiszernek?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angolul ultra-processed foods, azaz UPF) olyan termékek, amelyeket ipari eljárások során számos összetevőből – köztük mesterséges adalékokból, aromákból, állományjavítókból – állítanak elő. Ide tartoznak a cukros üdítők, az előre csomagolt péksütemények, a sós snackek, fagyasztott pizzák, instant levesek és sok esetben az „egészségesnek” gondolt müzli-, protein- és rostszeletek is. Ezeket az élelmiszereket gyakran épp az teszi népszerűvé, ami veszélyessé is: a hosszan eltartható, ízfokozókkal és textúrajavítókkal optimalizált termékek tökéletes illúzióját adják a valódi tápláléknak – miközben tápanyagtartalmukat tekintve kimondottan gyenge minőségűek.
Az életünkkel fizetünk értük…
A nemzetközi kutatás, amely több mint 266 ezer felnőtt adatait vizsgálta tíz európai országban, döbbenetes eredményeket hozott.
„A legnagyobb mértékben ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztó személyek körében a korai halálozás kockázata 15%-kal magasabb volt azokhoz képest, akik étrendjükben a legkevesebb UPF-et fogyasztották.”
A legszorosabb összefüggést a szív- és érrendszeri eredetű halálozás mutatta: itt a kockázat akár 50%-kal is magasabb volt – olvasható a The Guardian cikkében.
Kép forrása: New Africa
Nem mindegy a feldolgozás módja
Fontos kiemelni: nem minden feldolgozott élelmiszer ördögtől való. A tej pasztőrözése, a kenyér sütése vagy a zöldségek konzerválása is feldolgozási folyamat. A problémát az arányok felborulása okozza. A kutatás szerint azokban az esetekben, amikor valakinek az étrendje legalább 16%-ban UPF-ekből áll már kimutatható az egészségi kockázat növekedése. Vagyis a kutatókat idézve „a jelentősebb mértékű UPF-fogyasztás egyenesen arányosan növeli a korai halálozás kockázatát” – vagyis minél több ilyen ételt fogyasztunk, annál súlyosabbak lehetnek a következmények.
„Elég 10%-kal több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanunk és máris 3%-kal növeltük a korai halálozás kockázatát.”
Függőséget idéző ízkombinációk
De miért olyan nehéz lemondani ezekről az ételekről – még akkor is, ha tudjuk, hogy ártanak nekünk? Az ultrafeldolgozott élelmiszerek egyik legalattomosabb sajátossága, hogy tudatosan tervezett ízprofiljaikkal képesek túlingerelni az agy jutalmazó központját. A túlzott mennyiségű cukor, só és zsír kombinációja nemcsak az ízlelőbimbók számára kellemes. Neurológiai szinten is azonnali dopamin felszabadulást vált ki – ugyanazt az agyi jutalmazó reakciót, amit például a szerencsejáték vagy a nikotin is előidéz.
Ez okozza a legnagyobb bajt. Ugyanis az ilyen élelmiszerek rendszeres fogyasztása megváltoztatja az agy étvágy- és jóllakottság szabályozásért felelős folyamatait. Az agyunk „megtanulja”, hogy ezek az ételek gyors és intenzív örömérzettel járnak, miközben a természetes, lassabban felszívódó, tápanyagokban gazdag élelmiszerek kevésbé tűnnek vonzónak.
„Így a jóllakottság érzése késik, az adagok megnőnek, és gyakran akkor is eszünk, amikor már nincs rá biológiai szükségünk.”
A jelenséget több szakértő már nem pusztán rossz szokásként, hanem függőségként azonosítja – azaz olyan viselkedésformaként, amelyben a fogyasztó az agyi jutalmazás miatt újra és újra visszatér a káros ételhez, akkor is, ha tudja, hogy hosszú távon árthat vele önmagának. Ez a mechanizmus magyarázatot adhat arra is, miért olyan nehéz egyik napról a másikra száműzni ezeket az ételeket a mindennapokból. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek addiktív hatásáról nyilatkozott a világhírű magyar tudós, Prof. Dr. Barabási Albert-László magazinunknak adott interjújában. A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható.
Kép forrása: Josep Suria
De hogy lehet ezt legyőzni?
Nem kell egyik napról a másikra kidobni minden csomagolt terméket a konyhából. A fokozatosság és a tudatosság a kulcs.
„Érdemes figyelni az összetevők listájára, és kerülni azokat a termékeket, amelyek hosszan sorolják a mesterséges adalékanyagokat.”
A friss, szezonális zöldségek, teljes értékű gabonák, natúr fehérjeforrások visszaintegrálása a napi étkezésekbe már rövid távon is pozitív hatással lehet az egészségünkre.
Végső soron pedig mindaz, amit nap mint nap a tányérunkra teszünk nemcsak a közérzetünket befolyásolja, hanem az élettartamunkat is, és bár a kényelem csábító, az egészség semmi mással nem pótolható.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: Hryshchyshen Serhii)
Források:
- American Journal of Preventive Medicine – Eduardo A.F. Nilson, DSc: Premature Mortality Attributable to Ultraprocessed Food Consumption in 8 Countries
- The Guardian – Denis Campbell: Ultra-processed food increases risk of early death, international study finds
Ezek is érdekelhetnek:
