Áprilisban veszi kezdetét a 2025-ös Oszakai Világkiállítás, amelynek fő témája a jövő társadalmának megtervezése. A világ legjelentősebb gazdasági, turisztikai és kulturális rendezvényén Magyarország ‒ mintegy 160 ország egyikeként ‒ nemzeti pavilonnal képviselteti magát. A szervezők az expó hat hónapja alatt 28 millió látogatót várnak, elsősorban a kelet-ázsiai régióból, mely nemcsak a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági térsége, hanem a legnagyobb turisztikai küldőpiaca is egyben.
A Magyar Pavilon a kétoldalú kapcsolatokat erősítve, a japán-magyar kulturális párhuzamokra épít, és a zenét, mint a kultúrákat hídként összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe. Ez a koncepció jelenik meg a pavilon építészetében, vendégélményt növelő belső tereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is.
A közös zenei örökségre épít a kreatív koncepció
Az Expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése, amelyhez Magyarország is kapcsolódik. „A Magyar Pavilon koncepciója a globális kihívások megoldását a generációkon átívelő értékek megmentésében látja, ezért a természettel és örökségünkkel való együttélés fontosságát hangsúlyozza. A Pavilon élménycentrikus megközelítése segít átérezni, hogy a kulturális gyökerek megőrzése kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából” – emelte ki Drozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember, a pavilon terveinek bemutatóján.
„Fontos cél volt a közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a japán és magyar népzenében is megtalálható, különleges hangzást biztosító, pentaton alapú dallamokban találtak meg.”
„A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információ-szerzésen alapuló megközelítés helyett a zene univerzális nyelvén keresztül. Az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is” – részletezte a koncepcióalkotás hátterét Ördögh László kreatív szakember.
Kép forrása: Expo 2025 Magyarország Nonprofit Kft.
Kulcsmotívum a természetközeliség
A pavilon célja, hogy esztétikájával és szellemiségével is felkeltse az érdeklődők figyelmét. A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta: „A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót.” Hozzátette: „Az épület előterében a Kárpát- medencei szelíd mezők növényvilágát idézzük. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere a »Bolyongó«, a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe – míg a »Zengő Dómban« egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg.”
Immerzív dóm a fő attrakció
A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kap.
„A magyar megjelenés központi részét az elementáris hatású, kívülről boglya formát idéző Dóm adja, mely a színházi térnek ad otthont.”
„A Magyar Pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a célunk egy olyan immerzív élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll.” – magyarázta Vági Bence Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója. „A közönség nem csupán meghallgat egy magyar népdalt, hanem az immerzív közegben fokozatosan részese lesz annak, majd a dallamot dúdolva magával vihet egy darabot a magyar kultúrából” – érzékeltette az érzelmekre ható, különleges, élő népzenei produkció erejét a művész.
Kép forrása: Expo 2025 Magyarország Nonprofit Kft.
A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi
A Pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat ötvözik. A fogások a magyar táj gazdagságát, a Kárpát-medence bőséges terményeit és elődeink generációkon át örökített receptjeit tükrözik. „A Pavilon szívében található Miska Kitchen&Bar egy bisztró stílusú gasztronómiai sziget, amely tradicionális, de sokszínű magyar fogásokat és hagyományos ízeket kínál.” – ismertette Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse. A Pavilon házigazdáját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihletette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálja, megjelenésében egy kortárs japán stílust is felelevenítve.
A magyar és a japán tradíciók fúzióját mutatják a formaruhák is
A Magyar Pavilon arculatának elemi része a benne dolgozó kollégák egységes megjelenése, formaruhája, melynek megtervezésére pályázatot írtak ki. A szakmai zsűri Bódis Boglárka pályaművét választotta ki, így Ő álmodhatta meg a kollekciót. „A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek” – mesélt a ruhák inspirációjáról és tervezési folyamatairól a Magyar Pavilon formaruháinak tervezője.
„A Magyar Pavilon hidat képez a magyar-japán kultúra, a múlt és jövő, valamint a tradicionális és modern irányzatok között, megteremtve ezáltal a hagyományok és innováció harmonikus egységét. „
Sajtóközlemény
(Kiemelt kép forrása: Expo 2025 Magyarország Nonprofit Kft.)
