A legfrissebb kutatások szerint a fizikai aktivitás amellett, hogy edzés a testünk számára, finomhangolást jelent elménknek is. Olyan, mint amikor egy zenemű új dallammal bővül: az agy új kapcsolatokat épít, új utakat nyit – ezt a csodálatos képességet nevezzük neuroplaszticitásnak. És minél többet mozgunk, az idegrendszerünk “dallama” annál összetettebbé válik.
Mi a neuroplaszticitás?
Sokáig úgy vélték, hogy az agy a születést követően már alig változik, és a károsodásai többnyire visszafordíthatatlanok. A modern idegtudomány azonban alapjaiban írta át ezt a szemléletet. Ma már tudjuk, hogy az agy elképesztő mértékben képes alkalmazkodni:
„új idegi kapcsolatok létrehozásával, régi pályák újraszervezésével vagy éppen egyes funkciók újratanulásával.”
Ezt a folyamatosan zajló, életre szóló változási képességet nevezzük neuroplaszticitásnak.
Ez a bonyolult, de lenyűgöző folyamat az idegsejtek (neuronok) közötti kommunikáció változásán alapul. Az agy szinapszisai – vagyis az információt továbbító kapcsolódási pontok – nem csupán rögzített vezetékek, hanem rugalmas hidak, amelyek megerősödhetnek, átrendeződhetnek vagy éppenséggel el is halványulhatnak az aktuális ingerek hatására. Például amikor új nyelvet tanulunk, hangszerrel ismerkedünk, vagy egyszerűen csak rendszeresen elhagyjuk a komfortzónánkat, az idegsejtek új útvonalakat kezdenek kialakítani, ezáltal az agy ténylegesen átstrukturálódik.
A neuroplaszticitás tehát nemcsak azt teszi lehetővé, hogy tanuljunk és fejlődjünk, hanem azt is, hogy felépüljünk. Traumák, sérülések, betegségek után az agy képes részben „újrahuzalozni” magát, hogy bizonyos funkciókat más területek vegyenek át. Ez különösen fontos a neurológiai rehabilitáció során – és egyben hatalmas potenciált rejt magában az öregedő agy számára is.
Kép forrása: nepool
A mozgás, mint neurológiai szikra
Fontos azonban kiemelni: a neuroplaszticitás nem automatikus folyamat. Az agynak szüksége van kihívásokra, új impulzusokra, külső és belső ingerekre ahhoz, hogy aktivizálni tudja ezt az alkalmazkodóképességet. És itt jön képbe a mozgás, ami az egyik legtermészetesebb és leghatékonyabb formája az agyi stimulációnak. A fizikai aktivitás ugyanis nem csupán az izmokat mozgatja meg – az egész idegrendszert egyszerre aktiválja, szinte szó szerint „felébreszti” az agyat.
Egy egyszerű séta, egy jógaóra vagy egy könnyed tánc is elegendő ahhoz, hogy agyunkban biokémiai szikra gyulladjon, és elindítsa a neuroplaszticitás finom, de rendkívül összetett folyamatait.
„A rendszeres fizikai aktivitás fokozza az agy vérellátását, elősegíti az oxigén- és tápanyagellátást, ezáltal serkenti a neuronok működését”
– számolt be róla a British journal of Sport Medicine egyik tanulmánya. De ami még ennél is fontosabb: mozgás hatására nő a BDNF (brain-derived neurotrophic factor) nevű fehérje szintje, amely kulcsszerepet játszik az idegsejtek növekedésében és túlélésében. A BDNF tulajdonképpen az agy természetes növekedési hormonja. Minél több termelődik belőle, annál aktívabb és rugalmasabb lesz a gondolkodásunk.
Az agyunk kedvenc mozgásformái
Egy 2024-es kutatás szerint azok a tevékenységek, amelyek egyszerre veszik igénybe a koordinációt, a ritmusérzéket, a figyelmet és a memóriát – mint például a tánc, jóga vagy Tai Chi – különösen előnyösek az agy szempontjából. Ezek a mozgásformák összetett idegi válaszokat váltanak ki, miközben a testtudatot is fejlesztik. A kutatás során megfigyelték, hogy azoknál az embereknél, akik rendszeresen végeznek ilyen típusú aktivitást, gyorsabban és hatékonyabban alakulnak ki új idegpályák.
Különösen izgalmas, hogy már a lassabb, de tudatos mozgás – például a séta – is képes fokozni az agyi aktivitást, csökkenteni a stresszhormonok szintjét, és támogatni a memóriaműködést. A legújabb tanulmányok pedig arra is rámutattak, hogy a közösségi mozgásformák extra előnyt jelentenek, mivel a szociális interakciók önmagukban is serkentik a neuroplaszticitást.
Kép forrása: MG Best For You
Prevenció és javuló életminőség
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti az időskori kognitív hanyatlás esélyét, lassítja a demencia előrehaladását, és segíthet a stroke utáni rehabilitációban. Alzheimer- és Parkinson-kór esetén is ígéretes eredmények születtek: a mozgás fokozta az idegrendszer regenerációs képességét, javította az érintettek életminőségét és memóriáját is.
„Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a mozgás olyan, mint egyfajta mentális tréning, amely képes megóvni agyunkat az öregedéssel járó leépüléstől.”
Megújulás lépésről lépésre
A neuroplaszticitás egy esélyt jelent arra, hogy a hétköznapi szokásaink, és ezáltal gondolataink is átalakuljanak. Az agyunk újratanul, újraalkot – de csak akkor, ha lehetőséget adunk neki. A mozgás pedig egy ilyen lehetőség, ami természetes módon, hatékonyan segít minket a mentális frissesség és a hosszú távú kognitív egészség megőrzésében.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: 4 PM production)
Források:
- British Journal of Sport Medicine – Exercise as medicine for the brain: moving towards precise and personalised recommendations
- Trends in Neurosciences – Nárlon C. Boa Sorte Silva: Physical exercise, cognition, and brain health in aging
- ScienceDirect – Sahand Farmand: Cognition on the move: Examining the role of physical exercise and neurogenesis in counteracting cognitive aging
Ezek is érdekelhetnek:
