A napsütésnek vannak elvitathatatlan pozitívumai: jót tesz a hangulatunknak, segíti a D-vitamin termelődését, ám ha túlzásba visszük a napozást, a hatása visszájára fordul és komoly kockázatokat hordoz magában. Ráadásul az UV-sugárzás még évtizedekkel később is megbosszulhatja magát, a bőr ugyanis nem felejt. Érdemes a barnaságért, napsütötte színért az egészségünket kockára tenni?
Mit tesznek a napsugarak a bőrünkkel?
Az UV-sugárzás háromféle hullámhosszban érkezik bolygónkra és mindegyiknek más a bőrünkre gyakorolt hatása: míg az UVB a bőr felszíni sejtjeinek DNS-ét károsítja, tehát közvetlenül felelős a bőrrák kialakulásáért, a napégésért, bőrpírért, addig az UVA mélyebbre hatolva, alattomosan roncsolja a rugalmas rostokat, gyorsítja a bőröregedést, és a szabadgyökök kialakulását elősegítve, hosszú távon indíthat be veszélyes folyamatokat. Ez a típusú sugárzás ráadásul még a belső szervek öregedését is turbó fokozatra kapcsolja: akinek a bőre öregebbnek néz ki, mint a kora, annak általában a belső szervei is öregebbek. Az UVC sugárzástól kell legkevésbé tartanunk, mert azt az ózonréteg jórészt kiszűri, bár a környezetszennyezés ózonrétegvékonyító hatása miatt sajnos ez a védelmi funkció folyamatosan gyengül.
Persze az elkerülhetetlen, hogy a bőr valamilyen mértékben UV-sugárzásnak legyen kitéve, hiszen még a legerősebb fényvédő sem nyújt teljes védelmet. A hangsúly inkább a kockázat csökkentésén van. Ehhez fontos tisztában lennünk a saját bőrtípusunkkal, vagyis azzal, hogy mennyi időt tölthetünk a napon anélkül, hogy gyulladásos reakció alakulna ki, és milyen módszerekkel érdemes védekeznünk, ha ennél hosszabb ideig tartózkodunk a szabadban.
A barnaság nem egészség!
„Azzal mindenkinek érdemes tisztában lennie, hogy a barnulás egyáltalán nem egészséges folyamat, hanem a szervezet védekező reakciója, egy gyulladásos reakcióra adott pigmentválasz, ami sejtkárosodásra utal.”
Aki nem szeretné a bőrét – ezzel együtt az egészségét – vásárra vinni, annak érdemes pár alapszabályt betartania. Májustól szeptemberig, amikor a nap magasabban jár, ezáltal az UV-sugárzás jóval erősebb és intenzívebb, délelőtt tizenegy és délután három óra között egyáltalán nem tanácsos kitenni magunkat közvetlen napfénynek. Emellett, ha szabadtéren vagyunk, még árnyékban is használjunk megfelelő mennyiségű, mind az UVA-, mind az UVB-sugárzás ellen védelmet nyújtó, magas faktorszámú fényvédőt. Azt is fontos észben tartani, hogy fürdés vagy izzadás hatására, illetve egy bizonyos idő után a fényvédő hatása csökken, ezért újra kell kenni. Az erős UV sugarak elleni védekezésben hasznos társunk lehet a széles karimájú szalmakalap, a laza szövésű, természetes anyagból készült ruházat és természetesen egy jó minőségű napszemüveg, a szemünk ugyanis éppúgy ki van téve a napsugarak káros hatásainak, mint a bőrünk.
A bőrünk nem felejt
A túlzásba vitt napozás, megfelelő védelem nélkül olyan, mint az orosz rulett: soha nem lehet tudni, mikor és milyen formában bosszulja meg magát. A bőr ugyanis nem felejt, a bőrsejtek DNS-ében az évek során keletkezett károsodásokat sok esetben az immunrendszer gyengülése aktiválhatja, de hogy a DNS-károsodásból, illetve a bőrben keletkező szabadgyökökből kialakul-e rosszindulatú daganat, sok egyéb tényező is befolyásolja a napsugárzáson kívül:
„az egészségi állapot, a genetikai hajlam, bizonyos alapbetegségek, bőrünk típusa, élőhelyünk, illetve az, hogy milyen dózisban, gyakorisággal és mely életkorban ért minket a napsugárzás.”
Mivel az immunrendszer fejletlensége és a bőr fokozott érzékenysége miatt a kisgyermekkorban kapott sugárzás a legveszélyesebb, szülőként hatalmas a felelősségünk abban, hogy megvédjük a gyermekeinket a káros hatásokkal szemben. Ahogyan például az egészséges táplálkozásnak, úgy a bőrvédelemnek az alapjait is nekünk kell megtanítanunk gyermekeinknek, hogy a megfelelő fényvédelem és a tudatos, mértéktartó napozási szokások rutinná válhassanak.
Hazánkban a melanóma a hatodik leggyakoribb daganattípus, és sajnos évről-évre egyre több betegnél diagnosztizálják, ennek pedig nemcsak az lehet az oka, hogy ma már sokkal erősebb a napsugárzás, mint néhány évtizeddel ezelőtt, hanem az is, hogy nem vagyunk elég tudatosak és még mindig nem mérjük fel reálisan a túlzásba vitt napozás drasztikus, egészségkárosító hatásait.
Kép forrása: KOTOIMAGES
A legjobb védelem: a megelőzés
„Ha valakinek egyes vagy kettes típusba tartozó bőre van, tehát világos, könnyen leég, nehezen barnul, esetleg előfordult a családjában melanóma, vagy ötvennél több anyajegye van, az fokozottabban veszélyeztetett a bőrrákra. Számukra a rendszeres – félévente végzett – anyajegyszűrés nélkülözhetetlen.”
A szakemberek azt javasolják, hogy már tizenéves kortól be kell iktatni ezt a szűréstípust az éves rutinba és nemcsak a világos bőrűeknek, hanem mindenkinek, azoknak is, akik egyébként jól tolerálják a napsugarakat és nem hajlamosak a leégésre.
Az önvizsgálat szintén kulcsfontosságú. Tudnunk kell felismerni a szabálytalan bőrelváltozásokat, ebben segít az úgynevezett ABCDE-szabály. Ez az angol szavak kezdőbetűiből álló rövidítés öt olyan jellemzőre utal, amelyek segítenek eldönteni, hogy aggódnunk kell-e egy-egy anyajegy miatt, vagy sem. Az A az asszimetriára utal: míg a normál anyajegy nagyjából szimmetrikus, az egyik fele tükrözhető a másikra, addig az asszimetria problémát jelez és érdemes megmutatni szakembernek. A B (border) a határokat jelenti: a jóindulatú anyajegy elválik a bőr ép részétől, szabályos szélű, kerek vagy ovális. A szabálytalan, elmosódott határvonal azonban gyanúra adhat okot. A C (color) a szín: ha az anyajegy egységes színű, akkor nyugodtak lehetünk, ám ha több árnyalat – például barna, fekete, vöröses, kékes vagy fehéres – keveredik benne, az melanómára utaló, figyelmeztető jel lehet. A D (diameter) az átmérőt jelenti: egy normál anyajegy legtöbbször kisebb, mint hat milliméter, az ennél nagyobb elváltozásokra jobban oda kell figyelni, különösen, ha növekednek. Az E (evolution and elevation) a változás folyamatát jelöli: ha az anyajegy idővel változik – nő, elszíneződik, viszket, fáj, vérzik vagy kiemelkedik –, az mindenképpen kivizsgálást igényel. Ha az ABCDE-szabály szerint végzett önvizsgálat során valami gyanúsat találunk a bőrünkön, mielőbb forduljunk orvoshoz!
Az önvizsgálaton túl, a technológia is fontos szereplő a bőrrák korai felismerésében. ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói közösen kidolgoztak egy ingyenes applikációt, amely mesterséges intelligencia segítségével, egyfajta előszűrést végez. A saját bőelváltozásaink fényképe alapján megmondja, veszélyes foltról van-e szó.
„A melanóma esetében a kezelés időben való megkezdése létkérdés, kezdeti stádiumban ugyanis a modern kezelési eljárásoknak köszönhetően nagyon jók a gyógyulási esélyek.”
A napfényártalom és a ráncok
Vannak kultúrák, ahol a barna, napsütötte bőr a vitalitás jelképe, míg máshol éppen a makulátlanul fehér bőr az, ami társadalmi rangot és eleganciát sugall. Bőrünk egészsége szempontjából azonban mindenképpen az utóbbi az előnyösebb, már csak azért is, mert a napsugarak hatására az idősödés folyamata drasztikusan felgyorsulhat, ha nem fordítunk kellő figyelmet a fényvédelemre.
„Az UV sugárzás ugyanis darabokra töri a kollagén és elasztin rostokat, aminek hatására a bőrben elasztózis alakul ki, tehát veszít rugalmasságából és megjelennek a nem kívánatos ráncok.”
A napfényártalom eredményeként vékonyabb, áttetszőbb, szárazabb lesz a bőr és érzékenyebbé is válik. A káros UV sugarak a felhám megvastagodását, bőrgyulladást okozhatnak, és kiváltó tényezői a pigmentfoltoknak és a rozáceának is.
A bőrgyógyászok javaslata alapján fényvédőt egész évben, napi rendszerességgel ajánlott használni, a nyári hónapokban viszont akkor a leghatékonyabb, ha naponta többször is megismételjük a használatát. Ez azonban még így sem elég. Ha biztosra akarunk menni, az antioxidánsokat és a hidratálást sem javasolt kihagyni a napi arcápolási rutinból. A napsugárzás ugyanis oxidatív stressznek teszi ki a bőrsejtjeinket és hozzájárul a szabadgyökök elszaporodásához. Az olyan antioxidánsok, mint a C- vagy E-vitamin plusz segítséget nyújtanak a bőrnek és felveszik a harcot a szabadgyökökkel. Sőt, a fényvédő hatékonyságát is felerősítik. Éppen ezért érdemes a szervezetünket változatos, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozással, belső hidratálással – napi legalább 2-3 liter tiszta víz elfogyasztásával – is támogatni.
Kép forrása: Ground Picture
Intelligens fényvédelem
Míg a napsugárzás bőrre gyakorolt következményei jól ismertek, a mikrobiomra gyakorolt hatásait eddig jóval kevesebbet vizsgálták. Egy friss szakirodalmi áttekintés, amely 122 tudományos publikációt elemzett, összefoglalta a jelenlegi tudást a napsugárzás és a bőr mikrobiomjának kapcsolatáról.
„Ennek egyik legfontosabb konklúziója, hogy az UV-sugarak képesek megváltoztatni a bőrön élő mikrobák összetételét, ami mikrobiális egyensúlyzavarhoz, azaz diszbiózishoz vezethet.”
Ennek ellenére a jelenleg forgalomban lévő fényvédő termékek többsége nem veszi figyelembe a bőr mikrobiomját. Egyre világosabbá válik, hogy szükség lenne olyan új típusú fényvédőkre, amelyek nemcsak a bőrt, hanem annak mikrobiális egyensúlyát is védik. Új kutatások szerint a pre- és probiotikumokat tartalmazó fényvédő készítmények hozzájárulhatnak a mikrobiom egészségének megőrzéséhez, csökkenthetik az UV-sugárzás okozta károkat és gyulladásokat. A jövő fényvédelme tehát nemcsak az UV elleni pajzsról szól, hanem a bőr egész ökoszisztémájának megőrzéséről is.
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép forrása: etonastenka)
Források:
- Wiley Online Library: Exploring the impact of solar radiation on skin microbiome to develop improved photoprotection strategies
- National Library of Medicine: Sunlight, UV Radiation, Vitamin D, and Skin Cancer: How Much Sunlight Do We Need?
Ezek is érdekelhetnek:
