A modern munkakultúrában a folyamatos teljesítménykényszer és az állandó elérhetőség sokszor a kiégés és a krónikus stressz felé sodorja a munkavállalókat. De mit jelent valójában a stresszkezelés és a mentális egészség vállalati szempontból?
A longevity vállalati kultúra cikksorozatunk mostani részében a stressz kerül górcső alá.
Az első részben az erős szervezeti kultúra építésére mutattunk jól alkalmazható stratégiákat, a második részben az egyéni és vállalati célok összehangolásának fontosságát elemeztük, a harmadikban pedig a munkaközösség támogató erejéről írtunk.
Hajlamosak vagyunk démonizálni a stressz minden formáját vagy azt feltételezni, hogy tökéletes napi rutint kell kialakítanunk, mindig nyugodtnak kell maradnunk, és minden stresszt ki kell iktatnunk az életükből. A valóság azonban ennél árnyaltabb: a stressz nem mindig káros, sőt, a megfelelő szintű kihívás motiválhat is, főleg munkahelyi környezetben. A kérdés az, hogyan lehet az egészséges egyensúlyt megtalálni és a tartós túlterhelést elkerülni.
A stressz gazdasági és egészségügyi hatásai
A Stanford Egyetem kutatása szerint a munkahelyi stressz évente több mint 120 ezer halálesethez járul hozzá az Egyesült Államokban, és évente több mint 190 milliárd dollárnyi egészségügyi költséget generál.
A Harvard Business Review szerint:
„azok a vállalatok, amelyek aktívan támogatják a munkavállalóik mentális egészségét, 21%-kal produktívabbak, és 41%-kal alacsonyabb a dolgozói fluktuációjuk.”
A Gallup 2023-as felmérése szerint a kiégés egyik fő oka a kontroll hiánya és az elérhetetlen elvárások. A kutatás kimutatta, hogy a szervezetek, amelyek proaktívan kezelik a munkavállalók mentális egészségét, 40%-kal alacsonyabb fluktuációt tapasztalnak.
A longevity szemlélet egyik alapelve a „Down Shift”, vagyis a lassítás, amely az életminőség és az egészség hosszú távú fenntartása szempontjából kulcsfontosságú. A kérdés az: hogyan ültethető ez át a vállalati gyakorlatba?
Kép forrása: fizkes
Innovatív vállalati gyakorlatok a stresszkezelés és mentális egészség támogatására
- Munkahelyi pihenőzónák és csendes terek
A Google és a SAP külön „Recharge Room”-okat alakított ki, ahol a dolgozók relaxálhatnak, meditálhatnak vagy akár alhatnak is néhány percet. Egy tanulmány szerint a rövid napközbeni szünetek akár 34%-kal növelhetik a fókuszt és a kreativitást.
- Mindfulness programok és játékosság
A Salesforce és a General Mills bevezette a munkahelyi mindfulness tréningeket, amelyek során a dolgozók napi 10-15 perces vezetett meditációs gyakorlatokon vehetnek részt.
Egyes vállalatok, például a Zappos és a HubSpot, gamifikált megoldásokat is alkalmaznak, ahol a dolgozók pontokat kapnak relaxációs gyakorlatok elvégzéséért, amelyeket extra pihenőidőre vagy egészségügyi szolgáltatásokra válthatnak be.
- Digitális jólét, e-mail és meeting mentes zónák
A Volkswagen és a Daimler „no email after work” politikát alakított ki, amely megakadályozza, hogy a dolgozók munkaidőn kívül e-maileket kapjanak. Ez az intézkedés jelentősen csökkentette a munkahelyi stresszt, és javította a munka-magánélet egyensúlyát.
Több tech vállalat, például az Asana és a Slack bevezette, hogy hétfő délelőttönként és péntekenként nincsenek megbeszélések, így a munkavállalók ezeken a napokon zavartalanul tudnak fókuszálni a feladatokra.
- AI-alapú stresszmonitoring
Egyes vállalatok mesterséges intelligenciát használnak a munkavállalók érzelmi állapotának monitorozására. Például a Humanyze nevű startup hordható eszközökkel elemzi a munkatársak beszédmintáit és mozgását, hogy azonosítsa a stressz-szintet és személyre szabott javaslatokat adjon. Így a munkavállalók jobban megérthetik stresszreakcióikat és hatékonyabb szabályozási technikákat sajátíthatnak el.
Kép forrása: Studio Romantic
A lassítás nem egyenlő a hatékonyság csökkenésével
A kutatások és a vállalati gyakorlatok egyértelműen azt mutatják, hogy a mentális egészség támogatása és a stresszkezelés elősegítése nemcsak a munkavállalók jóllétét növeli, hanem a szervezetek sikerességét is.
A testi-lelki egészségre egyaránt koncentráló munkahelyi környezet megteremtése nem csupán HR-stratégia – hanem üzleti érdek is. Azok a vállalatok, amelyek felismerik ezt, nemcsak hosszabb távú sikerekre számíthantak, hanem a jelenben is versenyképesebbek lesznek.
Szerző: Kereszti Zsófi
(Kiemelt kép forrása: PeopleImages.com – Yuri A)
Források:
- Joel Goh, Jeffrey Pfeffer and Stefanos A. Zenios: The Relationship Between Workplace Stressors and Mortality and Health Costs in the United States
- Alexandra Kalev and Frank Dobbin: The Surprising Benefits of Work/Life Support
- Gallup: State of the Global Workplace
- Kelly Main: Google’s Brilliant Productivity-Boosting Benefit Is Also Banishing Burnout
- Inés Martínez-Pérez, Almudena García-Rodríguez, Francisco Manuel Morales-Rodríguez, José Manuel Pérez-Mármol: Mindfulness Abilities Are Associated with Anxiety Levels, Emotional Intelligence, and Perceived Self-Efficacy.
- Rachel Muller-Heyndyk: Banning out-of-hours emails could harm employee wellbeing
Ezek is érdekelhetnek:
