A longevity, azaz a hosszú, egészséges élet már tudjuk, hogy nem(csak) a géneken múlik. A szülői minta, a közvetített értékek, a támogató légkör és az együtt megélt élmények ugyancsak meghatározzák, hogy egy gyermekből milyen felnőtt válik, mennyire tudja megőrizni saját testi-lelki egészségét az élete során. A szülői példamutatás tehát nem lehetőség, hanem felelősség: amit otthon látnak a gyerekek, az lesz számukra a norma.
Miért fontos az ember életében a család?
A gyermekek számára a család az elsődleges szociális közeg, amelyben az identitás, az érzelmi biztonság és a megküzdési minták kialakulnak. Gyerekként mindent megtanulunk a szüleinktől, nemcsak a beszédet, illetve azokat a dolgokat, amikre tudatosan tanítanak minket, hanem azokat is, amiket soha nem mondanak ki vagy magyaráznak el, csak egyszerűen tesznek és gondolnak: ahogyan étkeznek, sportolnak, beszélgetnek vagy konfliktusokat kezelnek. Mindez alapjaiban határozza meg, a gyerekek milyen felnőtté válnak, mit tartanak helyesnek vagy helytelennek és azt is, ők milyen megküzdési módot választanak nehéz élethelyzetekben: adaptív, azaz egészséges vagy maladaptív, egészségromboló technikákat.
Az életszemléleten túl az önmagunkhoz és másokhoz való viszonyunk, a határhúzási képességünk is döntő részben a családban megtapasztaltak szerint alakul: az egészséges, támogató családi közeg érzelmi stabilitást ad, segít a stressz kezelésében és megalapozza a későbbi társas kapcsolatainkat is. A példamutatás tehát nem lehetőség, hanem felelősség: amit otthon látnak a gyerekek, az lesz számukra a norma.
A szülői minta ereje – nem szavakkal, tettekkel nevelünk
A gyermek nem üres lappal érkezik a világba, hanem egy konkrét mikrokörnyezetbe születik bele – abba a családi közegbe, ahol az első és talán legmélyebb hatások érik. A mindennapokban látott szokások, reakciók, értékek és normák idővel belsővé válnak számára, és ezek mentén kezdi kialakítani saját nézőpontját az élet különböző területein – így az egészségről is.
„Ha longevity-tudatos gyerekeket szeretnénk nevelni, fontos megérteni, hogy az egészség nem csupán egy kívánatos cél, hanem egy aktív erőforrás is – valami, amire a mindennapi kihívásokhoz, döntésekhez, alkalmazkodáshoz is szükségünk van.”
Ahhoz azonban, hogy ez az erőforrás működjön, testileg, lelkileg és szociálisan is egyensúlyban kell lennünk. Ez az egyensúly pedig már gyerekkorban megalapozható és ebben a család és a szülők szerepe megkerülhetetlen.
Kép forrása: Studio Romantic
Az egészséges élet alapjai – mire figyeljünk, ha longevity-tudatos gyermekeket szeretnénk nevelni?
Az egészséges életmód alapkövei – mint a rendszeres, minőségi étkezés, alvás, mozgás, lelki egészséggondozás – kisgyermekkorban rakódnak le. Egy stabil, kiszámítható napirend nemcsak a gyerek biológiai szükségleteit támogatja, hanem hozzájárul a tanulási képességek, a figyelem fejlődéséhez és az általános jólléthez is. A szülők feladata, hogy ebben mintát és keretet adjanak: hogy legyen tervezett helye a testmozgásnak, a pihenésnek, az egyéni tevékenységeknek és a közös családi időnek is. Nem kell tökéletes rend, de fontos, hogy a gyermek érezze: az életének van ritmusa, amiben ő is biztonsággal mozoghat.
A szülő szerepe az egészségre nevelés folyamatában igen komplex, mivel rengeteg szerep- és feladatkörrel rendelkezik: nemcsak szokásokat közvetít, hanem érzelmi védőhálót is jelent. Ha ez a háttér stabil, ha a szülők, a családtagok támogatják, meghallgatják és elfogadják egymást, az erősíti a gyermek önbizalmát, megküzdési képességét és mentális ellenálló-képességét. Azok, akik ilyen családi közegben nőnek fel, hatékonyabban képesek kezelni a stresszt, még akkor is, ha genetikailag hajlamosabbak bizonyos betegségekre.
A támogatás szerepét a családkutatás már az 1960-as évektől kiemelten vizsgálja. Gerald Caplan rendszerezte azokat a támogató funkciókat, amelyek a családi működésben kiemelt szerepet játszanak. Ilyen például az értékek és normák közvetítése: az, hogy a család milyen példákat mutat, milyen szabályok mentén él, és hogyan rendezi a mindennapokat. Ezekből tanulja meg a gyermek, hogyan működik a világ, és hogyan helyezkedjen el benne. A család véleménye nemcsak irányt mutat, hanem formálja az egyén önértékelését is. Egy támogató közegben a gyermek bátran próbálkozhat, hibázhat, tanulhat. A család visszajelzései – ha nem túlzóak vagy bántóak – hozzájárulnak egy egészséges énkép és identitás kialakításához. A kontrollfunkció, amit a család gyakorol, nem korlátozást jelent, hanem olyan kereteket, melyekben a gyermek biztonsággal mozoghat és fejlődhet. Szintén kulcsszerepet kap az érzelmi teherbírás fejlesztése. Egy olyan családi környezet, ahol a problémákról lehet beszélni, és ahol megtanulható, hogyan lehet megküzdeni a nehézségekkel, segít abban, hogy a gyermek később is rugalmas, mégis felelősségteljes felnőtté váljon.
A családnak a regenerációban is szerepe van. A pihenés, a közös élmények, az érzelmi biztonság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a családtagok feltöltődjenek. Ez különösen fontos krízishelyzetekben, amikor egy családtag támogatásra szorul – ilyenkor a család gyakran nemcsak érzelmi, hanem gyakorlati segítséget is nyújt. Jól látható, a család az érzelmi közegen túl, az egészségtudatosság legelső és legfontosabb forrása is nemcsak a gyerekek, de a felnőttek, a szülők, sőt, a nagyszülők számára is. A szülői minta, a közvetített értékek, a kialakított napirend, a támogató légkör és az együtt megélt tapasztalatok határozzák meg, hogy a gyermekből milyen felnőtt válik – és hogy mennyire tudja megőrizni saját testi-lelki egészségét az élete során.
Milyen lesz a felnövekvő új nemzedékek? Rajtunk (is) múlik.
„A kutatások szerint azok a gyerekek, akik azt látják, hogy szüleik számára fontos az egészséges táplálkozás, maguk is tudatosabban viszonyulnak az étkezéshez. Különösen az anyák játszanak ebben hangsúlyos szerepet: a legtöbb fiatal őket tekinti a tudatos életmód képviselőjének. Ugyanakkor probléma, hogy a fiatalok egyharmada nem érzi úgy, hogy a szüleitől megbízható információt kapna, ha az egészséges életmódról van szó.”
A digitális világ térnyerésével egyre inkább online felületeken szerzik be tudásukat, ami új kihívást jelent, hiszen az online térben sajnos nincs arra garancia, hogy a talált információ hiteles. Ezért válik kulcsfontosságúvá például a Longevity Magazin, ahol a hiteles tájékoztatás alapelv. A szakirodalmi adatok szerint, a fiatalok azért próbálnak online informálódni, mert elmondásuk szerint az a tudás, amit átadni igyekeznek nekik a különböző preventív, egészségmegőrző rendezvényeken nem érthető vagy nem érdekes.
Kép forrása: popcorner
A fiatalok étkezési szokásait számos tényező befolyásolja – a baráti kör, a trendek, a testképpel kapcsolatos elvárások, sőt a közétkeztetés minősége is. Azonban a szülői minta erős hatása ezen a területen is bizonyított, nemzetközi és hazai szinten egyaránt, így a fokozott figyelem és információáramoltatás nem mindig elég, ha csak a gyermekeket célozza. A szülőket is be kell vonni a szükséges kommunikációba a megfelelő egészségmagatartás kialakításához vagy megerősítéséhez.
„A társadalom minden szereplőjének fontos, hogy a demográfiai adatok alapján egyre fogyó fiatal közösség később minél nagyobb létszámban egészséges és aktív állampolgár legyen, amihez a szülői pozitív minta nagyban hozzájárulhat.”
Az egészséges életmódra való nevelés egy olyan dolog, amit nem lehet elég korán elkezdeni, viszont sosem késő belevágni. Ha egészségtudatosabb, boldogabb és kiegyensúlyozottabb társadalomban szeretnénk élni, ha ongevity-tudatos társadalmat szeretnénk formálni, akkor már az egészen kicsi gyermekek nevelésénél érdemes elkezdenünk a megfelelő szokások kialakítását. Mert ha pozitív példát mutatunk gyermekeinknek, remélhetőleg ők is ezt az értékrendet fogják továbbörökíteni a következő generációkra.
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép forrása: BAZA Production)
Források:
- Kiss Virág Ágnes – Szakály Zoltán: A szülők hatása a középiskolás diákok egészségtudatos táplálkozására
- Kós Katalin – Herpainé Lakó Judit: A család szerepe az egészségkárosító szokások tükrében
Ezek is érdekelhetnek:
