Mítosz vagy valóság: tényleg lehet 100 évig élni?

A hosszú élet titkának kutatása már évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az első írásos források, Kr.e. 2000 körül Kínában és Egyiptomban megemlítik az örök élet és a hosszú élet keresését. Az ókori filozófusok, mint például Platón és Arisztotelész is foglalkoztak a témával, habár inkább etikai és filozófiai szempontból vizsgálták, hogy mi teszi az életet teljessé és tartóssá.

A középkorban az alkimisták keresték az örök fiatalság forrását, és próbáltak olyan anyagokat találni, mint például az „élet elixírje” vagy a „bölcsek köve”, amelyek meghosszabbíthatják az életet. A tudományos megközelítés azonban csak a 18-19. században kezdődött, amikor a modern orvostudomány és a biológia fejlődése lehetővé tette a test öregedési folyamatainak részletes vizsgálatát.

Manapság ha felmerül a hosszú élet és a longevity, akkor sokaknak a blue zones, azaz a kék zónák jutnak eszükbe, vagyis azok a földrajzi területek, ahol a világon a legmagasabb az egészséges idős emberek száma. Ezekben a régiókban Dan Buettner amerikai kutató és író több mint egy évtizeden keresztül tanulmányozta az öregedés és a hosszú élettartam titkait.

A kutatások célja az volt, hogy megtalálják azokat az életmódbeli és étrendi szokásokat, amelyek hozzájárulnak a várható élettartam meghosszabbításához és a betegségek előfordulásának csökkentéséhez. A kék zónák mára már fogalommá váltak, és ebben hatalmas szerepe van annak, hogy könyvek, szakácskönyvek, konferenciák és dokumentumfilmek születnek szerte a világban.

Hol találhatók a kék zónák?

Buettner és csapata öt olyan régiót azonosított, ahol az emberek kiemelkedően magas életkort élnek meg:

1. 1. Szardínia, Olaszország: Szardínia hegyvidéki falvaiban, különösen Ogliastrában él a világ legidősebb férfi lakossága. 
   2. Okinawa, Japán: Az itt élő nők a világon a legmagasabb átlagos élettartammal rendelkeznek. 
   3. Loma Linda, Kalifornia, USA: Az itt élő adventista közösség tagjai átlagosan 10 évvel élnek tovább az amerikai átlagnál.
   4. Nicoya-félsziget, Costa Rica: Az itteni lakosok gyakran megélik a 90 éves kort.
   5. Ikaria, Görögország: Ikaria szigete a világ egyik „legegészségesebb” helye, ahol az emberek nemcsak hosszabb ideig, hanem egészségesebben is élnek. 

Ha elképzeljük mindezt egy térképen, láthatjuk, hogy a hasonlóságot nem a földrajzi közelség okozza, de még csak nem is egy törzsből származnak ezek a népek. Akkor mi az, ami leginkább közös ezekben az emberekben? Mit tanulhatunk a kék zónák lakóitól?

1. Természetes mozgás és mindennap

A kék zónákban az emberek nem mennek edzőterembe, hogy órákon át izzadjanak, hanem a természetes mozgásformákat építik be a hétköznapjaikba. Akár a hegyi séták, a kertészkedés, vagy csak a mindennapi házimunka végzése során, de sokat mozognak. Ez segít az izmok, ízületek és a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében. A Harvard Egyetem és a World Health Organization (WHO) együttműködésében végeztek egy kutatást, többek között arról is, hogy napi 30 perc természetes mozgás 25-30%-kal csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

2. Növényi alapú étrend, mérsékelt állati fehérjével

Az összes kék zónában hasonlóak a táplálkozási szokások, közös pont a magas rosttartalmú, növényi alapú étrend. A helyi ételek friss zöldségekből, gyümölcsökből, gabonafélékből és hüvelyesekből állnak, míg az állati fehérje fogyasztása mértékletes. De nemcsak az alapanyagokra, hanem az adagokra is odafigyelnek. Okinawában a „hachi bu” elvet követik, ami azt jelenti, hogy csak 80%-ban telítik meg a gyomrukat, ezáltal csökkentve a kalória bevitelüket és elősegítve az emésztés egészségét. A rostban gazdag étrend jótékonyan hat a bélflórára, ami közvetlen hatással van az immunrendszerre és az általános jóllétre. A kisebb adagok pedig segítik a túlevés elkerülését. A 80% eszünkbe juthat egy-egy hétvégi dínom-dánom alkalmával, amikor gyakran kajakómás állapotig eszünk, és a kanapén fekve fejezzük be az ebédet. 

Kép forrása: Karolina Grabowska

3. Cél és közösségi kapcsolatok

A kék zónák lakói tudják, miért ébrednek fel reggel.

Az „ikigai” (japán), vagy „plan de vida” (Costa Rica) fogalmak arra utalnak, hogy ezek az emberek céljaikat tisztán látják, és ez motiválja őket az élet minden szakaszában, vagyis nyugdíjas korukban is.  A célok és a közösségi kapcsolatok nagyban hozzájárulnak a mentális egészséghez.

Egy 2010-es tanulmány szerint azok az emberek, akik rendelkeznek életcéllal, akár 15%-kal is csökkenthetik a korai halálozás esélyét. 

4. Stresszkezelés

A kék zónákban az emberek a stresszt természetes módon kezelik. Japánban például napi meditációval, míg Ikarián délutáni sziesztával. A stresszkezelés hatékonysága közvetlen hatással van a gyulladásos folyamatok visszaszorítására a szervezetben, és segít csökkenteni az idő előtti öregedést. A Journal of Psychosomatic Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szisztematikus stresszkezelés csökkentheti a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség. (3)

5. Kis mennyiségű alkohol

Érdekes módon több kék zónában is fogyasztanak alkoholt, de csak kis mennyiségben és rendszerint a társas étkezések során. Szardínián a vörösbor fogyasztása része a mindennapoknak, ami mértékkel fogyasztva antioxidáns hatású. Az antioxidánsok segítenek megvédeni a sejteket a káros oxidatív stressztől, és hozzájárulnak a szív egészségének megőrzéséhez.

Kép forrása: Marcus Aurelius

Hogyan alkalmazhatók ezek a tanulságok a mindennapjainkban?

A kék zónák titkait mi is beépíthetjük a saját életünkbe anélkül, hogy gyökeresen megváltoztatnánk azt, persze, ha eddig nem ittunk alkoholt, akkor ne emiatt szokjunk rá. A rendszeres mozgás, a friss zöldségekben gazdag étrend, a célok meghatározása, a közösségi kapcsolatok ápolása és a stressz kezelése mind olyan egyszerű lépések, amelyeket bárki alkalmazhat. Talán nem élünk hegyek közt, mint a szardíniai pásztorok, vagy nem követjük a teljes vegetáriánus étrendet, mint a loma lindai adventisták, de kisebb változtatásokkal sokat tehetünk saját egészségünk és hosszú élettartamunk érdekében.

A kék zónákban rejlő titkok arra tanítanak minket, hogy az egészség nem bonyolult megoldások vagy a legdrágább eljárások kérdése. Valójában a természetesség, a közösségi élmények és az egyszerű életmód gyakorlása az, ami igazán hozzájárulhat egy boldogabb, hosszabb élethez. Ezek a régiók nem csupán földrajzi helyek, hanem inspirációként is szolgálnak, mert megmutatják, hogy a hosszú és egészséges élet egy közvetlen, követhető út, amely mindannyiunk számára elérhető.

Szerző: Ötvös Edina, egészségsherpa, az Edinaturally alapítója

(Kiemelt kép forrása: Damon Hall)

További forrás:

Dan Buettner „Kék zónák” c. előadása, könyve