Dr. Ketskés Norbert orvos, természetgyógyász, táplálkozástudományi szakértő immár több mint húsz éve az integratív orvoslás elkötelezett híve. Hagyományos orvosi képzését követően háziorvosként dolgozott, ám hamar felismerte: sok esetben nem elegendő a tünetek pusztán gyógyszeres kezelése. A valódi gyógyulás ott kezdődik, ahol figyelni kezdünk a szervezet finom jelzéseire – még mielőtt azok betegséggé formálódnának.
Dr. Ketskés Norbert a klasszikus nyugati orvoslásból szerzett végzettséget, majd háziorvosként kezdett dolgozni. Idővel azonban egyre gyakrabban találkozott olyan betegekkel, akiknél úgy látta, a gyógyszeres kezelés nem feltétlenül az első, és nem is az egyetlen megoldás. Ez indította el azon az úton, hogy mélyebben foglalkozzon a távol-keleti orvoslás szemléletével és a modern, valamint a holisztikus gyógyászat módszereit együtt, egymást kiegészítve alkalmazza.
Diagnosztikai módszerek, melyek a tünet megjelenése előtt jeleznek
„Immár közel húsz éve dolgozom ebben a szemléletben, és meggyőződésem, hogy az integratív megközelítés jóval hatékonyabb. Elég csak arra gondolni: ha a felszívódás nem optimális, a gyógyszerek sem tudják kifejteni a hatásukat. Ugyanez igaz az immunrendszerre is – ha jól működik, sok esetben a tünetek ki sem alakulnak. Ennek támogatására pedig számos természetes lehetőség áll rendelkezésre, például növényi hatóanyagok formájában, illetve életmóddal, táplálkozással és célzott táplálék-kiegészítőkkel lehet erősíteni.”
A doktor úr olyan diagnosztikai eszközökkel és módszerekkel dolgozik, amelyek segíthetnek a hiányállapotok, túlterhelések és táplálkozási zavarok feltérképezésében. A hangsúly továbbra is a hagyományos laborvizsgálatokon van, hiszen ezek mérik a konkrét biokémiai paramétereket. Ugyanakkor bizonyos kiegészítő vizsgálatok – például az élő vércseppanalízis – mutathatnak olyan eltéréseket, amelyekre érdemes odafigyelni, és amelyek támogathatják a prevenciót.
„Sokan keresnek fel minket úgy, hogy számos orvosi vizsgálaton átestek már, de mivel a laborleleteik rendben voltak, nem született diagnózis, miközben a panaszaik továbbra is fennállnak. Ez azért lehetséges, mert a hagyományos diagnosztikai rendszer csak akkor mutat eltérést, ha a mért értékek már átlépték a határértéket.”
“A funkcionális zavarok viszont ennél jóval korábban kezdődnek, és épp ezek azok a jelek, amelyek megelőzési szempontból a legértékesebbek.”
“A vércseppanalízis során olyan eltérésekre derülhet fény, mint például az immunrendszer fokozott aktivitása, ami már gyulladásos folyamatokra utalhat. A vérkép alapján következtetni lehet arra, hogy az immunrendszer éppen „készül valamire”, vagy már elindított egy válaszreakciót, még ha a tünetek ekkor még nem is jelennek meg látványosan” – magyarázza a szakember.
A vércseppanalízishez hasonlóan a pulzusdinamikai vizsgálat is rendkívül informatív módszer:
„Ez technikailag hasonlít az EKG-hoz: két elektródát helyezünk a csuklókra, majd a rendszer körülbelül 300 szívdobbanást rögzít és elemez. A szoftver a szívritmus finom eltérései alapján képet ad a vegetatív idegrendszer aktuális állapotáról – vagyis arról, hogyan reagál a szervezet a környezeti ingerekre, hogyan alkalmazkodik a stresszhez, és mennyire hatékony például az éjszakai regeneráció. A vizsgálat információt nyújt a kognitív teljesítményről, a koncentrációs képességről és a fizikai erőnlétről is. Mindez élsportolók esetében különösen hasznos, hiszen náluk kulcsfontosságú, hogy a mentális és fizikai fókuszt hosszabb ideig fenn tudják tartani. Nem ritka, hogy már az első mérés is eltéréseket mutat, sokszor olyan esetekben is, amikor a páciens még nem észlel konkrét tünetet” – magyarázza a szakember.
A harmadik fontos funkcionális diagnosztikai eszköz, amelyet a Primus Laborban használnak, gyors és egyszerű módon ad képet a szervezet aktuális állapotáról. Nem klasszikus biorezonancián alapul, hanem egy összetettebb, kombinált elven működő rendszer, amely kiegészítő vizsgálatként alkalmazható, mivel számszerű adatokat nyújt a szervek működéséről, és segíthet feltárni olyan hiányállapotokat is, mint a vitamin- vagy ásványianyag-hiány.
Dr. Ketskés Norbert
Krónikus stressz, elhízás és mozgáshiány
A diagnosztikai eszközök által kimutatott eltérések leggyakoribb oka – a feldolgozatlan traumákon túl – a folyamatos, alacsony szintű civilizációs stressz, a szervezetet érő szünet nélküli ingerterhelés és információáradat, amely közvetlen hatást gyakorol a központi idegrendszerre.
A probléma nem önmagában a stressz, hanem az, ha a szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni.
A vegetatív idegrendszer feladata, hogy tompítsa a stresszhatások szervi következményeit, de ha ez az egyensúly felborul, a test elveszíti regenerációs képességét. A stressz nem mindenkinél ugyanabban a szervrendszerben jelenik meg. Vannak, akiknél a gyomor érintett, például reflux formájában, vagy a szív- és érrendszer reagál: megemelkedik a vérnyomás, felgyorsul a pulzus. Megint másoknál az emésztőrendszer sérül és puffadás, felszívódási zavarok jelentkeznek. A szakember ezért is tartja fontosnak, hogy a diagnosztika ne csak laborértékekre épüljön, hanem figyelembe vegye a szervezet működésének finomabb, funkcionális eltéréseit is.
Korunk egyik legkomolyabb problémacsoportjaként dr. Ketskés a szív- és érrendszeri betegségeket jelöli meg, amelyek világszinten vezetők mind a megbetegedések, mind a halálozások tekintetében. Szintén súlyos és egyre gyakoribb jelenség a 2-es típusú cukorbetegség, amely tipikusan életmóddal összefüggő probléma: túltápláltság, mozgáshiány, krónikus stressz és elhízás állnak mögötte.
„Az elhízásról külön is érdemes beszélni” – emeli ki a szakember. “A legfrissebb, reprezentatív vizsgálatok szerint Európában a felnőttkori elhízás terén az élmezőnyben vagyunk, világszinten pedig a negyedik helyen állunk. Ez pedig nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázat is: a túlsúly a szervezet szinte minden rendszerére negatívan hat – az anyagcserére, az ízületekre, a szív- és érrendszerre egyaránt.”
“Éppen ezért ez az egyik legfontosabb terület, ahol megelőzéssel és életmódváltással komoly eredményeket lehet elérni.”
Az elhízás okai között a szakember ismét a krónikus stresszt említi, amely hosszú távon rontja a szervezet működését – így például gyengíti az emésztést, a felszívódást, felboríthatja a hormonháztartást. Emellett jelentős szerepet játszik a túlzott cukor- és szénhidrátbevitel, valamint a mozgáshiány – ezek együtt nemcsak az elhízás, hanem a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri problémák kialakulásához is hozzájárulnak.
Bár egyre többen felismerik az egészséges életmód fontosságát, a gyakorlatban ez gyakran nem valósul meg: „Mindenki tudja, hogy többet kellene mozogni, jobban odafigyelni az étkezésre, és valamilyen módon kezelni a napi stresszt – mégsem tesszük meg. Pedig ha ez a három tényező – a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a tudatos stresszkezelés – valóban jelen lenne az életünkben, az nemcsak a szív- és érrendszeri, hanem a hormonális és daganatos betegségek kockázatát is jelentősen csökkentené.”
A szakember tapasztalatai szerint a daganatos betegségek kialakulásában szinte mindig megjelenik a stressz mint háttértényező, a vastagbél-daganatok esetében pedig a nem megfelelő táplálkozás szerepe is egyértelműen kimutatható. Az emésztőrendszer – és ezen keresztül az egész szervezet – működését különösen károsan befolyásolják a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek tartósítószereket, ízfokozókat, színezékeket és más, a szervezet számára idegen vegyületeket tartalmaznak. Ezeket a test nem tudja megfelelően lebontani vagy kiválasztani, így hosszú távon terhelik az emésztőrendszert és a májat. Ugyanígy problémás a finomított szénhidrátok és transzzsírsavak rendszeres fogyasztása, mivel gyulladást idézhetnek elő a szervezetben.
Nagyon gyakori a rostszegény táplálkozás is, pedig a bélrendszer optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő rostbevitel. Szintén sokan elfeledkeznek a megfelelő folyadékbevitelről is, miközben a hidratáltság alapvető az emésztési folyamatokhoz – különösen a bélmozgás szempontjából. Ha valaki hosszú távon – akár csak néhány éven át – rosszul táplálkozik, akkor szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb valamilyen emésztőrendszeri panasz megjelenik: puffadás, reflux, székrekedés, felszívódási zavarok, amelyek mind visszavezethetők a nem megfelelő étrendre.
Dr. Ketskés Norbert
A megelőzés eszközei
„Legkésőbb 35 év felett érdemes elkezdeni rendszeres szűréseken részt venni – javasolja a szakember – mert azt látjuk, hogy egyre több betegség – köztük a rosszindulatú daganatok – is egyre korábban jelennek meg. Évente legalább egy teljes laborvizsgálatot javaslok, ezen felül pedig korosztályhoz és nemhez kötött, éves szűréseket: tüdőszűrést, vastagbél-szűrést, székletvértesztet, nőknél nőgyógyászati rákszűrést, emlővizsgálatot és a méhnyakrák megelőzése érdekében HPV-szűrést is. Természetesen vannak stádiumok, ahol korlátozottabbak a lehetőségek, de időben felfedezve ezek a betegségek jó eséllyel kezelhetők és gyógyíthatók.”
Dr. Ketskés a megszorításokra épülő sztárdiéták helyett a kiegyensúlyozott étrendet ajánlja, például a mediterrán étrendet, amely bőségesen tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát, olívaolajat és halat. Ez az étrend biztosítja a szervezet számára szükséges makrotápanyagokat – fehérjét, zsírt és szénhidrátot –, ráadásul hazai viszonyok között is könnyen megvalósítható, mivel nem igényel különleges alapanyagokat. Ezen kívül nagyon sokat tehetünk az egészségünkért azzal, hogy tehermentesítjük az emésztőrendszerünket, és olyan módon táplálkozunk, hogy a bevitt tápanyagok valóban hasznosuljanak és felszívódjanak:
„Ezt szolgálhatja például az észszerű keretek között alkalmazott időszakos böjt. A klasszikus verzió lényege, hogy a nap 24 órájából egy adott, például 8 órás időablakban visszük be a táplálékot, majd 16 órán át nem eszünk semmit, csak vizet, teát, vagy más kalóriamentes folyadékot fogyasztunk. Ebben az étkezésmentes időszakban az emésztőrendszer és a hasnyálmirigy is regenerálódni tud, emellett a szervezet jobban hozzáfér a saját tartalékaihoz, és elkezd belsőleg „takarítani”, vagyis beindul egy sejtszintű regenerációs folyamat.”
Izgalmas innovációk a hosszú élet szolgálatában
Az utóbbi években egyre több kutatás irányul az öregedés genetikai és sejtbiológiai hátterére, különösen a DNS öregedésének mechanizmusára. Számos kísérlet zajlik annak feltárására, hogyan lehet ezeket a folyamatokat lassítani. Léteznek olyan természetes hatóanyagok – például gyógynövényekben megtalálható vegyületek –, amelyek kedvezően befolyásolhatják a sejtszintű öregedést. Bár nem „csodaszerekről” van szó, ezek a sejtek energiaháztartására – elsősorban a mitokondriumok működésére – kedvezően hatnak. Márpedig ha a sejtek energiarendszere jól működik, az pozitívan befolyásolja az idegrendszert, az emésztést, és összességében az egész szervezet regenerációs képességét. Nem fiatalítanak vissza, de segíthetnek lassítani az öregedési folyamatokat.
„Ezen a területen szerintem még sok áttörés várható. Emellett sokat tanulhatunk az úgynevezett »kék zónák« vizsgálatából is – ezek azok a földrajzi területek, ahol kiemelkedően sokan élnek meg száz év fölötti életkort. Ennek az alapja – ma már tudjuk – az egyszerű, növényi alapú, helyi élelmiszerekből álló étrend, a mindennapos mozgás, a jó közösségi kapcsolatok és valamilyen stresszoldó, örömteli tevékenység.”
“Ezek együtt bizonyítottan hatnak a testi-lelki egészség fenntartására. És sokszor épp ezek az egyszerű dolgok működnek a legjobban.”
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép: Dr. Ketskés Norbert)
