Napjaink egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben minden eddiginél gyorsabban juthatunk ételhez, egyre több bizonyíték szól amellett, hogy mindezért komoly árat fizetünk. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a kényelemért cserébe olyan szív-érrendszeri hatásokat idézhetnek elő, amelyek hosszú távon évekkel rövidíthetik meg az életünket.
Tíz év, százezer élet
Egy újabb, tízéves vizsgálat is megerősítette, amit már sokan bizonyítottak: az ultrafeldolgozott élelmiszerek azontúl, hogy nem számítanak alakbarát alternatívának, szó szerint öregítik és károsítják a testünket. A kutatás azonban ennél is messzebbre ment, és meglepő összefüggésekre derített fényt.
A közelmúltban publikált nagyszabású, 10 éven át végzett kutatás során több mint 10.000 résztvevő életmódját, étrendjét és egészségügyi adatait követték nyomon egy teljes évtizeden át. A kutatók azt vizsgálták, milyen hatással vannak az ultrafeldolgozott ételek (UPF, vagyis ultra processed food) a szív- és érrendszerre, illetve a biológiai öregedésre.
Mi számít ultrafeldolgozott élelmiszernek?
Az UPF-ek jellemzően ipari környezetben készülnek, hosszú szavatossági idővel rendelkeznek és gyakran tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat, ízfokozókat, állományjavítókat. Ilyenek például a csomagolt péksütemények, a cukros üdítők, a reggelizőpelyhek, a virslik és felvágottak vagy a különféle készételek. Ezek az élelmiszerek a napi kalóriabevitel jelentős részét adják sok nyugati országban, ami nem ritkán 50% feletti arányt jelent.
Kép forrása: RossHelen
De miért jelent ekkora veszélyt a kényelem?
A válasz túlmutat a szokásos tápanyag-mérlegen. Az UPF-ek nem pusztán sok cukrot, sót vagy telített zsírt tartalmaznak – hanem olyan összetevőket is, mint az emulgeátorok, aromák, színezékek és hőkezeléssel módosított zsírsavak, amelyek szervezetünkre hosszú távon ismeretlen módon hatnak.
„Ezek az anyagok befolyásolhatják a bélflórát, krónikus gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, és hozzájárulhatnak az érfalak rugalmasságának csökkenéséhez is.”
Szívügy – szó szerint
A BMJ orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint a rendszeresen fogyasztott UPF-ek szignifikánsan növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, beleértve a szívelégtelenséget és a szívkoszorúér-betegséget is. A kutatás több mint 100. 000 felnőtt adatait elemezte nyolc éven keresztül, és arra jutott: minél nagyobb arányban fogyasztott valaki ultrafeldolgozott élelmiszert, annál nagyobb eséllyel alakult ki nála valamilyen kardiovaszkuláris probléma.
Ami a leginkább elgondolkodtató: a negatív hatások már akkor is kimutathatók voltak, ha az illető más szempontból egészséges életmódot folytatott, például rendszeresen sportolt.
A probléma azonban nem csupán a szív-érrendszert érinti. Egy ausztrál kutatócsoport a biológiai öregedés és az étrend összefüggéseit vizsgálta, és megdöbbentő kapcsolatot talált:
„azoknál, akik sok UPF-et fogyasztottak, rövidebb telomereket, magasabb oxidatív stressz-szintet és gyorsabb biológiai öregedést figyeltek meg. „
Ez azért is riasztó, mert a biológiai öregedés nem csupán esztétikai kérdés: szoros összefüggésben áll a krónikus betegségek, köztük a daganatok, a cukorbetegség és a neurodegeneratív kórképek kialakulásával.
Kép forrása: voronaman
Az arany középút
Az eredmények nemcsak a kutatókat, hanem az orvostársadalmat is gondolkodóba ejtették. Egyre több kardiológus sürgeti, hogy az UPF-ekre ne csupán mint étrendi döntésekre tekintsünk, hanem mint olyan tényezőkre, amelyek társadalmi és egészségpolitikai szinten is kezelést igényelnek.
„Nem az a kérdés, hogy valaki időnként megeszik egy szelet pizzát vagy müzliszeletet – hanem az, hogy az étrendje 50-60%-ban ilyen típusú termékekből áll-e” – fogalmazott egy szakértő a CNN Health cikkében.
A magazinunknak nyilatkozó Prof. Dr. Barabási Albert-László szerint, az UPF-ek addiktív hatásaik miatt jelentenek igazán kihívást: „Az ultrafeldolgozás azt jelenti, hogy az ipari körülmények között olyan módon készítik el az élelmiszert, amit mi otthon nem tudnánk megcsinálni. A végeredmény egy gyári termék, amelynek alapjaiban változtatták meg a kémiai összetételét. Ez részben sűríti a kalóriákat, tehát sokkal több kalóriával rendelkeznek ezek az ételek, ráadásul számtalan más kémiai összetevőket tesznek hozzá a folyamat során, jellemzően olyanokat, amelyekre csak a gyártási eljárás miatt van szükség, valamint olyanokat, amelyek addiktívvá teszik a fogyasztót.” A teljes cikk ide kattintva érhető el.
A megoldás: vissza az alapokhoz
Bár a kutatási eredmények aggasztóak, nem kell kétségbeesni – de érdemes tudatosítani, hogy minden egyes döntés, amit az étkezéseink során meghozunk, hatással van a jövőnkre. A tudomány üzenete egyértelmű: a hosszú élet egyik titka továbbra is az egyszerű, természetes, teljes értékű táplálkozásban rejlik és a cél az, hogy előtérbe helyezzük a valódi ételeket a mesterséges élelmiszerekkel szemben.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: Prostock-studio)
Források:
- Nutrition Journal – Mengmei E. Wang: Ten-year trajectories of ultra-processed food intake and prospective associations with cardiovascular diseases and all-cause mortality: findings from the Whitehall II cohort study
- The BMJ – Ultra-processed food exposure and adverse health outcomes: umbrella review of epidemiological meta-analyses
- Monash University – Ultra-processed foods associated with faster biological ageing: study
- CNN Health – Sandee LaMotte: Eating more ultraprocessed food ups the risk of premature death, study finds
Ezek is érdekelhetnek:
