Van, aki délig könnyedén végigcsinál egy teljes napot, míg más küszködve próbál lépést tartani az idővel. De mi van, ha kettejük között nem az idő tényleges mennyisége, sokkal inkább annak érzékelése a valódi különbség? Nos, a tudomány szerint a titok az agyunkban rejlik, és ahhoz, hogy jobban bánjunk az időnkkel, először meg kell értenünk, hogyan formálhatjuk életünket tudatosan, a saját biológiai ritmusunkra. Aki pedig ezt érti, nemcsak időt nyer: új viszonyt alakít ki vele.
Az idő paradoxona
A pszichológiai idő rugalmas – az időérzékelésünk igencsak szubjektív, mégis alakítható. Egy meghitt vacsora alatt elröppen két óra, míg egy unalmas értekezleten a percek is csigalassúsággal vánszorognak. Ez nem érzéki csalódás, hanem a tudat működésének sajátos koreográfiája: a bazális ganglionok és a kisagy millimásodpercekre pontos belső órái, valamint az őket hangoló neurotranszmitterek – köztük a dopamin – mind részt vesznek abban, hogyan érzékeljük az idő múlását.
Agyunk másképp méri az időt attól függően, mennyire vagyunk fókuszáltak, milyen érzelmi állapotban vagyunk, és mit idéz fel épp az emlékezetünk.
Kép forrása: 1GaudiLab
De a testünk sem marad ki a játékból: magasabb testhő mellett például gyorsabban telik az idő. Az időélmény mentális, fiziológiai és kulturális szövetből szövődik: befolyásolja a zaj, a fény, a ritmus, sőt még az is, hol és hogyan élünk.
A belső időérzékelésünk nem független a testünk napi ritmusától sem. A cirkadián ritmus – az alvás-ébrenlét 24 órás ciklusa – meghatározza, mikor vagyunk éberek, kreatívak vagy lassúak. Ehhez kapcsolódik az ultradián ritmus – 90–120 perces szakaszok – amelyek a figyelem, az éberség és a teljesítmény alakulását befolyásolják.
Aki a napját a saját belső ritmusához igazítja, hatékonyabban működik, és kiegyensúlyozottabban érzi magát mentálisan is.
Nem a feladat sok – a tér, amit adunk neki
Cyril Northcote Parkinson nem sejtette, hogy egy félmondatából időmenedzsment-alaptétel lesz: a munka kitölti a rendelkezésre álló időt. Vagyis, ha egy órád van egy feladatra, annyi idő alatt kész lesz. Ha egy napod, akkor el fog nyúlni. A feladat nem lett hosszabb, csak beindult a természetes pszichológiai működésünk. Túlgondoljuk. Halogatunk. Amint megkapjuk a határidőt, az agyunk azonnal elkezdi ahhoz igazítani az időérzékelését. Ha messze van a végpont, a feladat kitágul, beleférnek plusz szünetek, extra részletek, és a fókusz is könnyebben szétesik. Dopamin híján a sürgető érzés elmarad, a motiváció ellaposodik, az idő pedig szétfolyik. Sokszor tűnhet úgy, hogy mások az idejüket beosztva hatékonyabban dolgoznak, de valójában csak szorosabban tartják a kereteket. Szabj reális, de szoros határidőket, hogy kialakuljon a belső sürgetettség érzése. Ossz fel minden feladatot konkrét időblokkokra – például Pomodoro-technika szerint –, így mesterséges határidőkkel tarthatod fókuszban a munkát.
Kép forrása: Fizkes
Hogyan tágítható az idő?
Nem varázslat, kell hozzá figyelem – na meg egy kis önismeret. Aki ráhangolódik a saját ritmusára, hatékonyabban gazdálkodik az idejével, és úgy éli meg, mintha abból több is jutna neki. A mindfulness-alapú módszerek – például a meditáció vagy a relaxáció – csökkentik a szorongást, növelik az időérzékenységet, végső soron pedig fokozzák a produktivitást. A kontrollérzet is kulcsfontosságú: akik úgy érzik, irányítják az idejüket, kevesebb stresszt élnek meg a munka során. Mindeközben a tudatos eszközhasználat – listák, időblokkok – segít keretet adni a teendőknek, nehogy azok végtelenre nyúljanak.
Nem utolsósorban a hozzáállás is számít: ha growth mindsettel tekintünk az időmenedzsmentre – vagyis hisszük, hogy ez egy tanulható, fejleszthető készség –, akkor valódi lehetőségünk nyílik a fejlődésre és az idővel való tudatosabb bánásmódra.
Plusz tipp: Használj olyan virtuális órát, ami a valóságnál kicsit gyorsabban mutatja az idő múlását, ez segíthet javítani a fókuszt és a hatékonyságodat.
Szerző: Révész Bogi
(Kiemelt kép forrása: Min C. Chiu)
Források:
- Evgeny Osin, & Boniwell, I. (2024). Positive time use: a missing link between time perspective, time management, and well-being. Frontiers in Psychology, 15.
- Droit-Volet, S., Fanget, M., & Dambrun, M. (2015). Mindfulness meditation and relaxation training increases time sensitivity. Consciousness and Cognition, 31, 86–97.
- Ban, Y., Sakurai, S., Narumi, T., Tanikawa, T., & Hirose, M. (2015). Improving work productivity by controlling the time rate displayed by the virtual clock. Proceedings of the 6th Augmented Human International Conference.
- team, N. editorial. (2024). Parkinson’s Law in Psychology: How Time Perception Affects Productivity. NeuroLaunch.com.
- team, N. editorial. (2024). Psychological Time: How Our Minds Perceive and Process the Passage of Time. NeuroLaunch.com.
- Wang, X., Gobbo, F., & Lane, M. (2010). Turning Time from Enemy into an Ally Using the Pomodoro Technique. Agility across Time and Space, 149–166.
- van Maanen, L., van der Mijn, R., van Beurden, M. H. P. H., Roijendijk, L. M. M., Kingma, B. R. M., Miletić, S., & van Rijn, H. (2019). Core body temperature speeds up temporal processing and choice behavior under deadlines. Scientific Reports, 9(1).
