Az Európai Unióban a várható átlagos élettartam Spanyolországban a legmagasabb, 83,3 év. A remélhető életkort rangsoroló európai listán előkelő helyen szerepel továbbá Írország 82,3 évvel, Franciaország 82,4 évvel és Portugália is, 81,5 évvel. De mi a közös ezekben az országokban?
Kétségtelen, hogy mind a négy ország az Atlanti-óceán partján fekszik, de önmagában ez kevés lenne ahhoz, hogy az ott élők magas életkorát indokolja. Nem is hiszünk az ilyen leegyszerűsítő magyarázatokban, ugyanakkor abban igen, hogy az életmódbeli tényezők markánsan befolyásolják a várható életkorunkat és az életünk minőségét is. Egy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, a tudomány mai állása szerint mi határozza meg inkább a hosszú és egészséges éltet, a genetika vagy a szokásaink? Ha érdekel a válasz, olvasd el cikkünket ide kattintva.
De most evezzünk vissza az Atlanti-óceán partvidékére, azon belül is a spanyol és portugál térségre! Igen, ebben a régióban is ismert a mediterrán étrend, amelyről számos kutatás bizonyította és mi is írtunk róla, ez az egyik legegészségesebb étkezési mód.
Élettani előnyök
Sok mindenben hasonlít a mediterrán étrendre, de mégis eltér tőle az atlanti étrend. Lássuk a legfontosabb alapjait! Míg a mediterrán étrend a Földközi-tenger klasszikus alapanyagaira épít, addig
„az atlanti-étrend a tenger gyümölcseire, a hideg vízi halakra, a fermentált tejtermékekre és a zöldellő atlanti vidékek tápanyagokban gazdag terményeire összpontosít.”
Az atlanti-étrend egy olyan táplálkozási irányzat, amely az Ibériai-félsziget északnyugati partvidékéről származik – Galícia, Asztúria és Portugália északi régiói adják a kulináris bölcsőt. Ez az étkezési irányzat még kevéssé ismert, pedig változatos, ízgazdag és tápláló ételekre épül. Egyszerre tradicionális és modern: ősi halászfalvak bölcsességén alapszik, mégis megfelel a 21. századi exkluzív, magas minőséget képviselő egészségtudatos életmód iránti elképzeléseinknek.
Egy nemrég megjelent kutatás szerint, az atlanti-étrend kifejezetten pozitív hatással van az anyagcsere egészségére, ezért különösen hasznos lehet azok számára, akiknél fennáll a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata, ide sorolhatjuk például a túlsúlyos és az idősebb korosztály tagjait. A vizsgálat kimutatta, hogy már 6 hónap alatt jelentősen csökkenthető ez a kockázat az atlanti étrenddel.
Kép forrása: Photoroyalty
„A meatbolikus szindróma egy anyagcserezavar, amely legtöbbször elhízással, magas vérnyomással, emelkedett májenzim értékekkel, magas koleszterinszinttel és inzulinrezisztenciával társul. Az atlanti étrend mellett azonban ezek a kockázatok együttes csökkenést mutattak.”
Egy 2020-ban készült vizsgálat azt is bizonyította, hogy az akut szívinfarktus kockázatát is szignifikánsan csökkentette ez az étkezési mód.
Az étrend alapját a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint az omega-3 zsírsavban gazdag halak és tengeri élőlények adják, így ez az étkezési irányzat bizonyítottan csökkenti a koleszterinszintet, a gyulladásokat és neurodegeneratív betegségek kockázatát, és a rostoknak köszönhetően javítja az emésztést.
Milyen ételekből áll az atlanti étrend?
A gyümölcsök és zöldségek: az Atlanti-óceán partvidéki étrendjének alappillérei, amelyek bőséges vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és rostokat biztosítanak a szervezet számára. Kiemelten előtérbe kerülnek a helyi, szezonális termékek, amelyeket az ott élők frissen fogyasztanak. A feldolgozott élelmiszerek nem részei ennek az étkezési módnak. A mediterrán étrendhez képest gyakoribb alapanyag a burgonya és a káposzta is, emellett a citrusfélék, a körte, a szilva és még az alma is megtalálható a fogyasztott ételek között. A hüvelyesek és a magvak, diófélék is elemei ennek az étkezési módnak, és fontos ételei a levesek és a raguk.
A fehérjék: elsősorban halból, tenger gyümölcseiből, babból, valamint mérsékelt mennyiségben tejből, tejtermékekből és tojásból származnak. Az óceánparti érkezés színes palettáján megtalálható a tőkehal, a lazac, a garnélarák, a szardínia, a polip és a kagyló is. A halak, például a tőkehal omega-3 zsírsavai miatt központi szerepet játszanak, míg a bab növényi alapú fehérjét és a szív számára egészséges rostokat biztosít. A helyi étrend fontos elemei a fermentált tejtermékek, a galíciai tetilla sajt vagy az asztúriai kézműves joghurtok, amelyek gazdagok probiotikumokban, így támogatják a bélflórát és az immunrendszert.
Kép forrása: Maria Tebriaeva
Teljes kiőrlésű gabonák: barna rizs, quinoa, rozs, árpa, teljes kiőrlésű tésztafélék, amelyek magas rosttartalmuk miatt segítik a megfelelő emésztést és csökkentik a szívbetegségek kockázatát. Lassabban szívódnak fel, így tovább érezheti jóllakottnak magát az ember.
Zsírforrás: a legfontosabb az olívaolaj, amelyet főzéshez és friss salátákhoz is használnak. További zsírforrások a magvak, a halak és a tenger gyümölcsei, amelyek mind egészséges zsírok.
„Az atlanti-étrend tehát izgalmas új lendületet jelenthet az egészségtudatos étkezés világában, egyfajta gasztronómiai haute couture.”
A mediterrán étrendhez képest egy kevésbé ismert, különleges egészségtudatos alternatíva, amelyet érdemes kipróbálni.
A hosszú élet nem csupán a géneken múlik – tudatos döntéseink formálják. Az atlanti-étrend egy olyan kulináris eszköz, amely lehetővé teszi, hogy vitalitásunk évtizedeken át megmaradjon, miközben élvezzük az étkezés minden pillanatát. Az egészség új exkluzivitása ebben rejlik: a tudásban, a minőségben és a választás szabadságában.
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép forrása: Molishka)
Források:
- Cristina Tejera-Pérez, Ana Sánchez-Bao, Diego Bellido-Guerrero, Felipe F Casanueva (2020) The Southern European Atlantic diet
- Cristina Cambeses-Franco et al. (2024) Traditional Atlantic Diet and Its Effect on Health and the Environment
Ezek is érdekelhetnek:
