Bár a migrént gyakran nem veszik komolyan, valójában a világ egyik leggyakoribb és legnagyobb terhet jelentő neurológiai betegsége. A rohamok nemcsak erős fájdalmat okoznak, hanem pszichés, társadalmi és hosszú távú egészségügyi következményekkel is járhatnak. De mit mond ma a tudomány a migrénről, és hogyan tehetünk ellene a mindennapokban?
A migrén valós terhei
A migrén az egyik leggyakoribb neurológiai betegség: a világ lakosságának mintegy 14%-át érinti, vagyis több mint egymilliárd embert. Előfordulása gyakoribb az epilepsziáénál, és jóval gyakoribb, mint a stroke, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór, vagyis olyan betegségeknél, amelyeket mindenki komolyan vesz. A Global Burden of Disease felmérések szerint:
a migrén a második vezető oka a rokkantsággal leélt életéveknek, a nők körében pedig az első helyen áll.
A nők háromszor gyakrabban szenvednek tőle, mint a férfiak, amihez a hormonális tényezők – például a menstruációs ciklus, a fogamzásgátlás és a perimenopauza is hozzájárulnak. Az Európai Unióban évente közel 50 milliárd euró gazdasági kárt okoz, leginkább a kieső munkanapok miatt. Hazánkban a becslések szerint mintegy 1,2 millió ember él migrénnel, vagyis minden nyolcadik magyar érintett, mégis, a köztudatban sokan bagatellizálják, „csak egy fejfájásként” emlegetve. Valójában a migrén komplex idegrendszeri folyamat, amely az egész életminőséget befolyásolja.
Kép forrása: PeopleImages.com – Yuri A
Miért több mint fejfájás?
A migrén nem csupán fejfájás, hanem egy komplex neurológiai betegség, ami több egymást követő szakaszból állhat. Az ún. prodroma órákkal vagy napokkal előzheti meg a fájdalmat. Ilyenkor fáradtság, ingerlékenység, nyakmerevség vagy akár fokozott étvágy is jelentkezhet. A betegek egy részénél átmeneti neurológiai jelenségek, például villogó fények, látótérkiesés, zsibbadás, végtaggyengeség, beszédzavar is kialakulhat, amelyeket összefoglalóan aurának nevezünk. Ezután kezdődik a jellegzetes, erős, lüktető fejfájás fázis, amely kezelés nélkül akár 2–3 napig is eltarthat, gyakran hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel kísérve. Végül a postdroma fázisban a betegek kimerültségről, koncentrációs nehézségekről számolnak be, ami akár további 1–2 napig is eltarthat. Így a migrén hatása egyetlen roham esetén is akár majdnem egy teljes hétre kiterjedhet.
Életminőség és hosszú távú egészség
A gyakori rohamok nemcsak a mindennapokat teszik bizonytalanná, hanem hosszú távú kockázatokkal is járhatnak. A migrén gyakran társul depresszióval és szorongással. A migrénes betegek ötször nagyobb eséllyel szenvednek depresszióban, valamint bizonyított tény, hogy az aurával járó migrénesek körében magasabb az iszkémiás stroke kockázata is.
Emellett a betegséghez jelentős társadalmi stigma is kapcsolódik. Sokan „csak fejfájásként” kezelik, ami miatt a betegek gyakran nem kapják meg a megfelelő támogatást sem a környezetüktől, sem az egészségügyi ellátórendszertől. A stigmatizáció következménye lehet a betegség bagatellizálása, a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés és a társas kapcsolatok romlása is. Mindez tovább növeli a pszichés terheket, és hozzájárul a migrén összetett, életminőséget romboló hatásához.
Kép forrása: Prostock-studio
Felismeréstől a felelősségig
A migrén tehát messze nem „csak egy fejfájás”. Egy komplex neurológiai betegség, amely napokra kizökkentheti a beteget a normál életviteléből, és hosszú távon pszichés és neurológiai kockázatokkal is összefügg.
A betegség komolyan vétele és megfelelő kezelése nemcsak a rohamok enyhítése, hanem az életminőség és a jövőbeli egészség megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú.
Szerző: Dr. Kozák Márk neurológus
(Kiemelt kép forrása: Mikael Blomkvist)
Források:
- Fernandes, C.; Dapkute, A.; Watson, E.; ; et al. Migraine and Cognitive Dysfunction: A Narrative Review. J. Headache Pain 2024, 25, 221
- EüM Szakmai Protokoll Az Elsődleges Fejfájások Klasszifikációjáról, a Migrén Epidemiológiájáról, a Fejfájásban Szenvedő Betegek Kivizsgálási Stratégiájáról És Az Elsődleges Fejfájások Kezeléséről. Utolsó Megtekintés Dátuma: 2025.08.13. Elérhető: .
- Lipton, R.B.; Lanteri-Minet, M.; Leroux, E.; ect.: Pre- and Post-Headache Phases of Migraine: Multi-Country Results from the CaMEO – International Study. J. Headache Pain 2023, 24, 151
- Dawn C. Buse, PhD; Steven M. Baskin, PhD; Gretchen E. Tietjen, MD; Noah Rosen, MD, FAHS. Depression Headaches: Migraine and Mental Illness. Migraine World Summit.
- Nathan, N.; Ngo, A.; Khoromi, S. Migraine and Stroke: A Scoping Review. J. Clin. Med. 2024, 13, 5380
Ezek is érdekelhetnek:
