Napjainkban a magyarok átlagosan kevesebb halat fogyasztanak, mint más európai országok lakói, bár karácsonykor a hagyományos halételek révén jelentős emelkedés tapasztalható. Jó lenne ezt a szokást az ünnepek után is fenntartani, hiszen fogyasztásuk kifejezetten kedvezően hat az egészségünkre.
Az elmúlt években ugyan valamelyest emelkedett, de a halfogyasztás napjaink hazai táplálkozásában sajnos még mindig nem tekinthető jelentősnek. Kivételt jelent a karácsonyi időszak, amikor a hal halászlé, rántott hal, füstölt tengeri halak, párolt halak formájában, a legtöbb háztartásban megjelenik. A hazai lakosság évente átlagosan 6,5 kg halat fogyaszt, melynek 30-40 százaléka december utolsó napjaiban fogy el.
Ha azonban megnézzük a pár száz évvel ezelőtti gasztronómiai hagyományt, akkor azt látjuk, hogy korábban a hazai táplálkozáskultúra fontos részét képezte a halfogyasztás. A 17-19. században, a nagy folyóink szabályozása előtt, jelentős vízgazdálkodás zajlott Magyarországon. A vízjárta helyeken jelentős halállomány élt, ezért a hétköznapi étkezés része volt a csuka, a pisztráng, a csík, és még a különleges tokhal is, a viza. Utóbbi érdekessége, hogy alapvetően tengeri hal, amely az ívás idején fölúszik az édesvízi folyókon. A folyószabályozás és a kereskedelmi hajózás előtt, a nagy folyóink nyugodt környezetet jelentettek a viza szaporodásához, így az 1800-as évek elejéig a Dunában és a Tiszában is nagy számban volt jelen.
Kép forrása: Maksym Prykhodnyuk
A halfogyasztást ösztönözte a vallási keretrendszer is, ugyanis a böjti napok idején sokszor került hal az asztalra. Napjainkban a megváltozott földrajzi körülmények, valamint a fellazuló vallási kötelékek miatt, és ezzel párhuzamosan a táplálkozáskultúra átalakulása következtében a mindennapi étkezésben ritkán szerepel a hal.
A halfogyasztás az egyik legegészségesebb étkezési szokás, amelyet számos kultúra a hosszú élet fontos részének tekint. A kék zónák lakói, a mediterrán étrendet követők rendszeresen fogyasztanak belőle.
A halak viszonylag alacsony kalória tartalommal rendelkeznek, miközben tele vannak omega-3 zsírsavakkal, fehérjével és alapvető vitaminokkal, amelyek az egész szervezet működését támogatják.
A hal párolva vagy sütve hamar elkészíthető, kevés zsiradékot igényel, így azok számára is jó megoldást jelenthet, akik nem szeretnének hosszú időt főzéssel tölteni.
Egészségmegőrző hatás
- Szív- és érrendszeri védelem. Az omega-3 zsírsavak csökkentik a szívbetegségek kockázatát, szabályozzák a vérnyomást, a koleszterinszintet és támogatják az érfalak rugalmasságát.
- Fontos vitaminforrás. A hal tartalmaz A-, B1-, B2-, B12- és D-vitamint, melyek az egészséges szervezeti működést támogatják, többek között a látásunkat, az idegrendszerünket, az immunrendszerünket és az anyagcserénket.
- Az agy támogatása. A halak rendszeres fogyasztása javítja a memóriát, a kognitív képességeket, és csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
- Gyulladáscsökkentő hatás. Az omega-3 és a D-vitamin hozzájárul a szervezet gyulladásos folyamatainak csökkentéséhez, amely kulcsfontosságú a krónikus betegségek megelőzésében.
- Egészséges vázrendszer a halakban található fehérjék és ásványi anyagok hozzájárulnak az izomépítéshez és a csontok erősítéséhez is.
Kép forrása: Sea Wave
A halfogyasztás egészségügyi előnyeinek tudatában talán motiváltabbak lehetünk abban, hogy többször kerüljön az asztalunkra halétel. Az ünnepek utáni időszakban törekedjünk rá, hogy hetente legalább egy-két alkalommal készítsünk például grillezett lazacot, sült harcsafilét vagy párolt tengeri halfilét. Próbáljuk ki a szardíniát salátákhoz vagy szendvicsekhez adva, hogy gyorsan és táplálóan kiegészítsük ételeinket.
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép forrása: gpointstudio)
