Egy repülőgép ablakán kitekinteni mindig lenyűgöző élmény – persze, ha nincs tériszonyod. A föld lassan zsugorodik alattad, a horizont kitágul, és egy pillanatra úgy érezheted, mintha átlépnél a hétköznapi élet fizikai korlátain. De miközben épp csodálattal figyeled a végtelen égboltot, testünk egy sor kihívással néz szembe. Vajon mi történik bennünk, mikor a felhők fölött repülünk? Hogy reagál testünk erre az extrém környezetre?
Vérkeringés lassul, az oxigénszint csökken
A repülőgépek kabinja nyomáskiegyenlített, de nem teljesen, mert a túl nagy szerkezeti terhelés jelentene a gép törzsének. A tengerszinten megszokott 101 kPa helyett a kabinban csupán 75-80 kPa légnyomás uralkodik, ami azt jelenti, hogy kevesebb oxigén jut a véráramba. Ennek hatására csökken a vér oxigéntelítettsége, ami fáradtságot, fejfájást, sőt enyhe hipoxiát is okozhat. Egyesek szédülést vagy koncentrációs nehézséget tapasztalhatnak, míg mások alig érzékelnek változást a magasban.
„A hosszú ideig tartó mozdulatlanság pedig fokozza a mélyvénás trombózis kockázatát, ami különösen veszélyes lehet idősebb utasok vagy visszérproblémákkal küzdők számára.”
Éppen ezért ajánlott a hosszabb, 8-10 órás repülőút előtt megvizsgáltatni érrendszerünket.
A száraz levegő csapdája
A repülőgépek belső levegője rendkívül száraz, mivel a külső atmoszférából származik, ahol a páratartalom közel nulla. A kabin levegőjének páratartalma általában 10-20% között mozog, ami jóval alacsonyabb, mint amit a szervezetünk megszokott.
„Ez a szárazság gyorsítja a kiszáradást, amely fejfájást, bőrirritációt és torokkaparást okozhat.”
Azok, akik kontaktlencsét viselnek, különösen érzékenyek lehetnek erre a hatásra. Nem véletlen, hogy a szakértők azt javasolják, hogy repülés közben kerüljük az alkoholt és a koffeint, mivel ezek tovább növelik a dehidratáció mértékét.
Kép forrása: Kitreel
Jetlag, a belső óra zavara
Ahogy átlépünk több időzónát, biológiai óránk összezavarodik. A cirkadián ritmusunk, amely belső szervezettségünk alapja, nem tudja azonnal követni a külső időváltozást. Ennek eredményeként, elsősorban hosszabb utak során, alvászavarok, fáradtság, emésztési problémák és kognitív lassulás jelentkezhetnek.
Hogyan készüljünk fel?
A repülés fiziológiai hatásai enyhíthetők néhány egyszerű, de hatékony módszerrel:
- Folyadékbevitel: a vízfogyasztás kritikus, ezért igyekezzünk repülés közben óránként legalább 2-3 dl vizet inni. Segíthet az elektrolitokban gazdag folyadékok fogyasztása is.
- Mozgás és nyújtás: minden órában mozgassuk át lábainkat, álljunk fel és végezzünk körkörös bokamozgásokat.
- Táplálkozás: könnyen emészthető, tápanyagban gazdag ételeket fogyasszunk, hogy csökkentsük a puffadás és az emésztési zavarok kockázatát.
- Légzőgyakorlatok: amennyiben a repülés fesztültséget okoz, esetleg nem komfortos számodra a magasban lenni, sokat segíthet egy egyszerű légzőgyakorlat, amelyet utazás közben könnyen elvégezhetsz.
- Alvásmenedzsment: érkezés előtt próbáljunk alkalmazkodni a célállomás időzónájához, és használjunk alvássegítő eszközöket, például szemmaszkot vagy füldugót. A megfelelő alvási stratégia mellett a fényterápia és a melatonin-kiegészítők is segíthetnek a jetlag okozta gondokon.
Kép forrása: New Africa
A repülés fiziológiai hatásai nem elkerülhetetlenek. A megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás, a légzőgyakorlatok és a pihenés segíthetnek minimalizálni a kellemetlenségeket. Ha tudatosan készülünk az utazásra, a repülés nemcsak kényelmesebb, hanem egészségesebb is lehet. Vajon a jövő légi közlekedése még inkább alkalmazkodni tud majd a testünk természetes ritmusához? Az innovációk és kutatások folyamatosan közelebb vihetnek ehhez a célhoz, hiszen az új generációs repülőgépek fejlettebb párásító rendszerekkel, jobb nyomásszabályozással és akár fényterápiás megoldásokkal is segíthetnek az utasok komfortérzetének javításában.
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép forrása: One Studio 900)
Források:
- Gunnar Grün, Michael Trimmel, Andreas Holm (2012) Low humidity in the aircraft cabin environment and its impact on well-being – Results from a laboratory study
- Adi Y, Bayliss S, Rouse A, Taylor RS. (2004) The association between air travel and deep vein thrombosis: systematic review & meta-analysis. BMC Cardiovasc Disord. 2004 May 19;4:7.
- Potter GD, Skene DJ, Arendt J, Cade JE, Grant PJ, Hardie LJ. (2016) Circadian Rhythm and Sleep Disruption: Causes, Metabolic Consequences, and Countermeasures. Endocr Rev. 2016 Dec;37(6):584-608
