Egy nő élete akkor válik kiteljesedetté, ha meg tudja őrizni a belső harmóniáját, és ez nagyban függ a gondolkodásától. Az emberi élet minősége és hossza, számos más tényező függvénye, így ide tartozik a testi és lelki jóllét, de azt hiszem mindennél fontosabb az elme jólléte.
Az, hogy hogyan gondolkodunk magunkról, a kapcsolatainkról, az emberekről, a környezetünkről, a világról, az életről, alapjaiban határozza meg az életünket. Mert minden mindennel összefügg: a gondolataink hatnak a lelkünkre, a lelki állapotunkat tükrözi a szervezetünk, a testünk állapota meghatározza a közérzetünket. Egységben működünk rosszul, vagy jól.
Munkámból kifolyólag és saját nőiségemből kiindulva is azt tapasztalom, hogy a nők különösen nagy kihívásokkal néznek szembe a mindennapi életben, hiszen a legtöbb nőnek folyamatosan egyensúlyoznia kell a munka, a család és a saját igényei között.
Sokan el sem jutnak odáig, hogy egyáltalán elmerengjenek azon, hogy a hosszú és egészséges élet titka a testi, a mentális és az érzelmi egyensúly megteremtése. „Tudom, de…” – és sorolják az ismerős kifogásokat, majd élik tovább a mindennapjaikat a megszokott módon.
Ne csak olvassunk róla, tegyük a mindennapi rutinunk részévé
Azt már tudjuk, hogy a boldogság, a jóllét és a hosszú, minőségi élet elérése nem csupán a külső körülményeken múlik, hanem azon is, hogy mennyire figyelünk önmagunkra, milyen életmódot választunk, és hogyan gondoskodunk mentális, érzelmi és fizikai egészségünkről. Mégis, energiánk nagy részét arra fordítjuk, hogy az általunk jónak vélt külső körülményeket megteremtsük, a meglévőket megváltoztassuk, vagy azoknak megfeleljünk. De azt is tudjuk, hogy különösen fontos, hogy foglalkozzunk önmagunkkal is, ezért azokat is próbáljuk belesűríteni az amúgy is túlcsordult életünkbe. Tudni véljük, hogy mit kellene csinálnunk, mégsem tesszük. Elméletekben létezünk.
Az információs társadalom korában élünk, ahol minden elméleti tudást meg tudunk szerezni, de ma már ez nem elég. Az információ akkor válik tudássá, ha az beépül az elménkbe, a szemléletünkbe, a hozzáállásunkba, az életvitelünkbe, a szokásainkba, a személyiségünkbe, a lelkünkbe, vagyis a részünkké válik. Az önismereti munka során felismerjük, megfigyeljük, lebontjuk, fel-, és beépítjük a tanultakat, ezáltal fejlődünk.
Ebben a folyamatban nekem is meg kellett tanulnom, hogy vannak olyan kulcsfontosságú elemek (napi, heti minimumok), amelyek szükségesek ahhoz, hogy boldogok, kiegyensúlyozottak és egészségesek legyünk. Nekünk magunknak kell megtalálnunk, hogy melyek ezek.
Mi az, amitől megnyugszunk? Mi az, amiért hálát érzünk? Mi az, ami feltölt minket? Mi segít abban, hogy a mindennapokban is megtaláljuk a boldogságot és az egyensúlyt?
Kép forrása: Laker
Az egyensúly megteremtése
Az egyensúly megteremtése, legyen bármilyen területről szó, talán a legnagyobb emberi konfliktus, hiszen a mindennapi döntéseink és cselekedeteink gyökere a gondolkodásmódunkban rejlik. A gondolkodásunk alapvetően meghatározza, hogyan éljük meg a mindennapokat. A mentális hozzáállásunk befolyásolja, hogyan kezeljük a stresszt, a nehézségeket, milyen érzéseink keletkeznek, az érzések nyomán mit teszünk, hogyan viselkedünk. Mindez arra is hatással van, hogy képesek vagyunk-e meglátni az örömöt az apró dolgokban is, mert a naponta megélt örömök száma adja meg nekünk azt az érzést, hogy: „jó élni, jó az életünkben lenni”.
Az elménk állapota formálja a világunkat. Ha negatívan gondolkodunk, folyamatosan aggódunk, önmagunkkal, vagy másokkal szemben kritikusak vagyunk, akkor a stressz és a feszültség lesz úrrá rajtunk.
Ez hosszú távon nemcsak mentális kimerüléshez vezethet, hanem testi betegségeket is okozhat, mivel az elme és a test szoros kapcsolatban állnak egymással. A negatív gondolkodás meggátolja, hogy észrevegyük az ember értékeit, az élet szépségeit, a világ sokszínűségét, és bezár bennünket egy önmagunk által teremtett feszültségspirálba.
Pozitív vagy negatív gondolkodásmód
Ha állandóan azt mondjuk magunknak, hogy „nem tudom”, „nem vagyok képes”, vagy „nem vagyok elég jó”, akkor ezek a gondolatok hatással lesznek a tetteinkre is. Elveszítjük a motivációt, a kitartást, és könnyen feladjuk a céljainkat, miközben haragszunk, szomorúak, vagy csalódottak vagyunk. Ezt a hozzáállást a testünk is megérzi: folyamatos stressz alatt állva a kortizol szintünk megnő, ami hosszú távon betegséghez vezethet.
Ha azonban úgy közelítünk egy helyzethez, hogy „meg tudom csinálni”, „képes vagyok rá”, „elég jó vagyok”, vagy például úgy állunk hozzá, hogy „ez egy lehetőség a tanulásra”, akkor az elménk és a testünk is máshogy reagál. A pozitív gondolkodás lehetővé teszi, hogy motiváltak maradjunk, hogy kitartóan és céltudatosan, ugyanakkor könnyedén vegyük a feladatokat, vagy meglássuk a kihívásokban a fejlődési lehetőségeket, és ne a nehézségeken, hanem a megoldásokon tartsuk a fókuszt.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek problémáink vagy nehézségeink, csupán azt, hogy a hozzáállásunk segít abban, hogy rugalmasabbak, azaz reziliensebbek legyünk, és gyorsabban felépüljünk az esetleges megpróbáltatásokból, vagy kudarcokból.
Kép forrása: Pavel Danilyuk
Női létünk része az anyaság, a testünk változása, az öregedés. Hogyan könnyítheti, vagy lassíthatja ezeket a folyamatokat a pozitív gondolkodás?
A pozitív gondolkodás segít a stressz hatékony kezelésében, a mentális rugalmasság fenntartásában, az erősebb társas kapcsolatok kialakításában vagy a fizikai egészség megőrzésében, ami különösen fontos, mivel a krónikus stressz felgyorsíthatja az öregedési folyamatot. A folyamatos aggodalom és feszültség növeli a stresszhormon szintjét, ami hosszú távon gyengíti az immunrendszert, károsítja a sejteket, és fokozza a sejtek öregedését.
A pozitív hozzáállás ezzel szemben csökkenti a stresszhormonok szintjét, és javítja a szervezet regenerálódási képességét, továbbá segít fenntartani egy derűlátó életszemléletet. A pozitív gondolkodás, a szeretet és a támogató társas kapcsolatok nemcsak boldogságot hoznak, hanem tudományosan igazoltan hosszabb élettartamot is eredményeznek.
Tapasztalatom szerint, a mentális jóllét, a hosszú, minőségi élet legfontosabb feltétele.
Szerző: Dr. Knecht-Gothárd Kinga, női mentor, párkapcsolati tanácsadó
(Kiemelt kép forrása: Pixabay)
