A nanoműanyagok egészségügyi kockázatairól egyre többször hallunk, azonban a pontos hatások átfogó vizsgálata ezidáig váratott magára. Most, egy nemzetközi projekt keretében, hazai kutatók adhatják meg a választ az apró műanyagokkal kapcsolatos kérdésekre.
„Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, hatással lehetnek a termékenységre, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre.”
Ezekről a hatásokról szisztematikus vizsgálatokon alapuló megbízható adatok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre.
Ezen változtatnak most a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A magyar szakemberek együttműködve a Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel, egy a Hu-rizont pályázat támogatásával megvalósuló projektben a műanyag részecskék egészségügyi hatásait kutatják.
A 2027 végéig tartó projekt során azt vizsgálják, hogy a nanoműanyag-szennyeződés milyen hatást gyakorol az élő szervezetre. Egyelőre nem ismert, hogy az esetleges hatások függenek-e a nanoműanyagok mennyiségétől, a kitettség időtartamától, az összetételtől, szerkezettől vagy alaktól. Az sem tisztázott, hogy milyen mértékű terhelés károsíthat egy embert, súlyosbíthat egy betegséget, vagy járulhat hozzá a kialakulásához.
Kép forrása: Gorodenkoff
„Az emésztőrendszeren belül olyan kórképek esetében, ahol a bélfal átjárhatósága megnő – ilyen a gyulladásos bélbetegség -, a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is eredményezhetik.”
A multidiszciplináris projekt több tudományterületet érint. Az SZTE kémiai, illetve fizikai intézetének munkatársai a nanoműanyagok biológiai mintákból történő kimutatására szolgáló módszerek továbbfejlesztésén dolgoznak. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán a különböző bejutási kapuk – mint a légutak, az emésztő- és bélrendszer – átjárhatóságát tanulmányozzák. Az SZTE Biológiai Intézete és az orvostudományi kar szakemberei különböző élő rendszerekben – a sejtektől egészen az élőlényekig – vizsgálják majd, hogyan képesek befolyásolni a nanoműanyagok az ép vagy a már eleve károsodott élettani funkciókat.
Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának munkatársai pedig a meglévő szabályozások és a létrejövő új információk egységes áttekintésével állítanak majd össze javaslatokat egy új szabályozási környezet létrehozásához, mivel a cél az, hogy a bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal támogassák a döntéshozó és szabályozó hatóságok munkáját és a közegészségügy védelmét.
A Cambridge-i Egyetem élen jár a nanotartomány precíz vizsgálatához szükséges szuperrezolúciós mikroszkópiás technikák alkalmazásában. A brit szakemberek a vizsgálati technológia kifejlesztésében, illetve beállításában segítik majd a szegedi kutatókat.
Kép forrása: New Africa
Az Ulmi Egyetemen működő Organoid Kutatási Központ a világon az egyik legkomplexebb intézet, amely háromdimenziós, úgynevezett organoid sejtkultúrákon dolgozik. Ezek sokkal közelebb állnak az egyes szervek működéséhez, mint egy kétdimenziós sejtkultúra, így ezt alkalmazzák a projekt során, amely mintegy 400 millió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.
Egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy a nanoplasztikumok jelenléte életünk minden területén, az étkezésünktől kezdve a ruházatunkig, komoly hatással van egészségünkre, de van lehetőség a mérséklésükre. Tudatos választásokkal, mint a biogazdaságból származó ételek fogyasztása, műanyagmentes vízfogyasztás, minőségi ruházat vásárlás, jelentősen csökkenthetjük a káros hatásokat. A tudományos kutatások figyelembevételével és a megfelelő életmódbeli döntésekkel mindannyian hozzájárulhatunk a saját egészségünk és a környezetünk védelméhez.
Sajtóközlemény
(Kiemelt kép forrása: Thx4Stock team)
Ezek is érdekelhetnek:
