Minden évben december 10-én kerül sor a Nobel-díjak ünnepélyes átadására, Alfred Nobel halálának évfordulóján. Longevity szempontból is fontos tudományos felfedezésekért jár idén a különleges díj.
Nobel végrendelete alapján minden évben a fizika, a kémia, az élettan, az orvostudomány, az irodalom és a béke területén ismerik el a nemzetközi szinten is kimagasló szellemi tevékenységet. Az említett díjakat Stockholmban adják át ma délután, kivételt jelent a Nobel-békedíj, amelynek ceremóniáját Oslóban tartják. Az oslói ünnepélyes esemény 13 órától kezdődik és élőben követhető ide kattintva. A Nobel-díj stockholmi átadója 16 órától kezdődik, amely szintén követhető online, ide kattintva. Lássuk, kik az idei év díjazottjai!
Az orvosi Nobel-díj díjazottjai és munkájuk jelentősége
A 2024-es orvosi-élettani Nobel-díjat Victor Ambros és Gary Ruvkun amerikai kutatóknak ítélték oda a mikro-RNS-ek (miRNS) felfedezéséért és a génszabályozásban betöltött szerepük megértéséért. Az újonnan felfedezett molekulák nem fehérjéket kódolnak, hanem szabályozzák más gének működését, így befolyásolják a sejtek fejlődését és viselkedését. A mikro-RNS-ek univerzális génszabályozó hálózatot alkotnak, amely az emberi egészségre is nagy hatást gyakorol.
Az öregedés során a sejtek génszabályozása gyakran felborul, ami gyulladásokhoz, degeneratív betegségekhez és rákhoz vezethet. A mikro-RNS-ek képesek ezeknek a folyamatoknak a finomhangolására, például azáltal, hogy szabályozzák az inzulin jelátvitelt és az anyagcsere egyensúlyát.
Ambros és Ruvkun felfedezése alapjaiban változtatja meg a sejtek genetikai szabályozásáról alkotott tudományos képet, amely új utakat nyit meg és precízebb terápiás lehetőségeket jelent többek között a rák, az öregedés és anyagcsere-betegségek megértésében és kezelésében.
Kép forrása: Billion Photos
A kémiai Nobel-díj díjazottjai és kutatásuk úttörő hatása
A 2024-es kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John Jumper kapják a fehérjék szerkezetének előrejelzéséért és a számítógépes fehérjetervezésért.
David Baker olyasmit vitt véghez, amit korábban szinte lehetetlennek tartottak – teljesen új fehérjéket tervezett. Baker, az élet építőköveiként ismert fehérjék kutatásával foglalkozik hosszú évek óta. Kutatócsoportjával együtt számos, egyedileg megalkotott fehérjét hozott létre, amelyek rendkívül sokrétűen alkalmazhatók: a gyógyszerfejlesztésben, vakcinák előállításában, nanotechnológiai anyagok gyártásában, sőt, miniatűr érzékelők formájában is.
David Baker mesterségesen tervezett fehérjéi lehetőséget teremtenek az öregedéssel összefüggő betegségek, például a rák vagy a neurodegeneratív rendellenességek célzott kezelésére, valamint a sejtek regenerációjának elősegítésére. Ezek az innovációk egyrészt az élettartamot növelhetik, másrészt az időskor egészségi állapotát is jelentősen javíthatják.
Demis Hassabis és John Jumper egy olyan mesterséges intelligencia-modellt alkottak, amely megoldást nyújt a fehérjék térszerkezetének előrejelzésére – egy több mint ötven éve várt tudományos problémára. Az AlphaFold nevű, mesterséges intelligenciával működő modell, hozzávetőlegesen 200 millió fehérje szerkezetét képes megjósolni. A modell tudományos alkalmazása szerteágazó, segítségével jobban megérthető az antibiotikum-rezisztencia, vagy például tervezhető vele olyan enzim, amely képes a szervezetünkben lebontani a műanyagot.
A 2024-es Nobel-díjas kutatások kulcsszerepet játszanak az emberi élet meghosszabbításában azáltal, hogy mélyebb megértést nyújtanak a sejtek működéséről, az öregedési folyamatok molekuláris alapjairól, és új terápiás megközelítéseket tesznek lehetővé.
Kép forrása: Light Stock
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő
(Kiemelt kép forrása: shisu_ka)
Források:
