Ahogy az izmokat edzésben tartja a mozgás, úgy őrzi meg a lelkünk frissességét az érzelmi rugalmasság. De mi történik, ha az érzéseink beleragadnak a régi mintázatokba? Na és lehetséges-e érzelmileg frissnek maradni egy olyan világban, ahol a tempó gyors, a reakcióink gyakran automatikusak, a lelkünk pedig csak ritkán kap szót?
Amikor az érzelmeink gyorsítják az idő kerekét
Az érzelmeink nemcsak múló benyomások – maradandó nyomokat hagynak bennünk. A harag, a szorongás és a félelem hosszú távon nemcsak a kedélyállapotunkat, hanem a sejtek működését is átrendezhetik. A tartósan magas stresszhormon-szint gyulladásokat indít el a szervezetben, gyorsítja a biológiai öregedést, és hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához. A telomerek – a kromoszómák végén található védőszakaszok – ilyen állapotban gyorsabban rövidülnek, ami az öregedés felgyorsulásához vezet.
A jó hír? Nem kell beletörődnünk ebbe. Az érzelmi öregedés nem szükségszerű.
„Inkább egy tanulható mintázat, amely tudatossággal és gyakorlással újraírható.”
Ha a lelkünk automata üzemmódba kapcsol
Scheibe és Carstensen (2009) tanulmánya szerint az évek múlásával hajlamosak vagyunk kevésbé reagálni a pozitív ingerekre, miközben a negatív hatások, ha nem dolgozzuk fel őket, mély nyomot hagynak a testben és a viselkedésben is.
A szorongás például nem pusztán lelki jelenség – a test is részt vesz benne. Hiszen – ahogy a híres pszichiáter, Bessel van der Kolk is állítja – a test mindent számon tart. A stressz hosszú távon felboríthatja az idegrendszer egyensúlyát: a szimpatikus idegrendszer, amely a készenléti állapotért felel, túlműködik, míg a paraszimpatikus, amely a megnyugvásért, emésztésért felel, háttérbe szorul. Így a szervezet folyamatos készenléti állapotban ragad, ami kimerüléshez vezet.
Kép forrása: Josep Suria
Tudatosság, ami átírja a belső ritmust
A mindfulness – vagyis a tudatos jelenlét – olyan gyakorlati eszköz, amely segíthet újrarendezni a belső világunk ritmusát. Egy 2021-es kutatás szerint:
„a rendszeres figyelemgyakorlatok csökkentik a gyulladásos folyamatokat, kiegyensúlyozzák az idegrendszeri válaszokat, és segítik az érzelmek hatékonyabb kezelését.”
Nem kell hozzá lótuszülés vagy illatgyertya, elegendő, ha észrevesszük, hogyan melegszik fel a bögrénk a kezünkben, vagy ha tudatosítjuk, hol feszül a vállunk egy nehéz nap után. Ezek az apró figyelem-ráfordítások hosszú távon jelentős változást hozhatnak.
Mit tehetünk még az érzelmi öregedés ellen?
- Érzelemazonosítás – a belső térkép kirajzolása: Próbáljuk meg minél pontosabban megnevezni, hogy mit érzünk. Nem elég annyi, hogy „rosszul vagyok” – igyekezzünk konkretizálni az érzést: „csalódottság”, „bizonytalanság”, „irigység”. Az érzelmek pontos megnevezése segíti a feldolgozási folyamatot és csökkenheti az intenzitásukat.
- Érzelemátdolgozás – a nézőpontváltás művészete: Amikor egy negatív érzés elönt, próbáljunk meg egy lépést hátralépni, és tegyük fel magunknak a kérdést: „Mi történik pontosan bennem most?” vagy „Mire van szükségem valójában?” Ez segít a zsigeri reakció helyett reflektív válaszokat adni. Ha például bántónak érzünk egy megjegyzést, érdemes elgondolkodni: valóban a jelen helyzet váltotta ki belőlünk, vagy régebbi érzéseket mozdított meg?
- Érzelmi válaszreakciók újratanulása – kis lépések, nagy hatás: Figyeljük meg, mikor reagálunk megszokásból. Például dühvel egy váratlan kérésre, vagy szorongással egy új helyzetre. Ilyenkor az érzelem azonosítása és átkeretezése után megpróbálhatunk máshogyan válaszolni. Kezdetben nehéz lesz, de a gyakorlás új idegi pályákat épít ki.
+1 hasznos eszköz: Mozgás, mint érzelemszabályozás – A rendszeres, közepes intenzitású mozgás (pl. séta, tánc, jóga) bizonyítottan csökkenti a szorongást és javítja a hangulatot.
Kép forrása: Perfect Wave
A hosszú élet nem csupán fizikai kérdés
A longevity nem a hibátlan étrendről vagy az edzésrutinról szól. Sokkal inkább arról, hogy hogyan tudunk kapcsolódni önmagunkhoz – kíváncsisággal, figyelemmel, méltósággal. Az érzelmek a hosszú élet egyik legértékesebb erőforrásai lehetnek – ha tudatosan megtanuljuk kezelni és megfelelően táplálni őket.
Szerző: Révész Bogi
(Kiemelt kép forrása: PeopleImages.com – Yuri A)
Források:
- Puterman, E., Lin, J., Blackburn, E., O’Donovan, A., Adler, N., & Epel, E. (2010). The Power of Exercise: Buffering the Effect of Chronic Stress on Telomere Length. PLoS ONE, 5(5), e10837.
- Scheibe, S., & Carstensen, L. L. (2010). Emotional Aging: Recent Findings and Future Trends. The Journals of Gerontology Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 65B(2), 135–144.
- Harvard Health Publishing. (2011, June 15). Understanding the stress response – Harvard Health. Harvard Health.
- Dutcher, J. M., Boyle, C. C., Eisenberger, N. I., Cole, S. W., & Bower, J. E. (2021). Neural responses to threat and reward and changes in inflammation following a mindfulness intervention. Psychoneuroendocrinology, 125, 105114.
- Lieberman, M. D., Eisenberger, N. I., Crockett, M. J., Tom, S. M., Pfeifer, J. H., & Way, B. M. (2007). Putting feelings into words: affect labeling disrupts amygdala activity in response to affective stimuli. Psychological Science, 18(5), 421–428.
- Charles, S. T., & Carstensen, L. L. (2014). Social and Emotional Aging. Annual Review of Psychology, 61(1), 383–409.
- Ebner, N. C., & Fischer, Hã. (2014). Emotion and aging: evidence from brain and behavior. Frontiers in Psychology, 5.
- Kunzmann, U., Kappes, C., & Wrosch, C. (2014). Emotional aging: a discrete emotions perspective. Frontiers in Psychology, 5.
Ezek is érdekelhetnek:
