A szuperhősök korszakát éljük a mozivásznon és a táplálkozásunkhoz is superfoodokat hívunk segítségül. Vajon van tudományos alapja a superfood elnevezésnek? Egyáltalán, ilyen élelmiszerek csak a nemzetközi piacon vannak, vagy a hazánkban termett alapanyagok között is megtalálhatók?
Először is, tisztázzuk a fogalmat
A superfood megjelölés olyan élelmiszerekre vonatkozó marketingfogalom, amelyekről egyesek azt állítják, hogy tápanyagsűrűségük (makro- és mikroelem-tartalmuk) kiemelkedő, ebből adódik kivételes egészségre gyakorolt hatásuk. A kifejezést viszont nem definiálta sem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek sem tudományos értelemben használják, hisz a superfood a tudomány eszközeivel és módszereivel nem értelmezhető –figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Bár tudományos bizonyítékok nem igazolják a hirdetett és kivételes tápanyagtartalmat, mégis újabb és újabb, eddig ismeretlen, egzotikus és távolról érkező termények, nyersanyagok bukkannak fel superfoodnak kikiáltva.
„A superfood-helyzet úgy elharapódzott, hogy egy Európai Uniós jogszabály betiltotta a kifejezés használatát az élelmiszereken mindaddig, amíg az egészségre gyakorolt jótékony hatásukat valamilyen hiteles, tudományos kutatással igazolni nem lehet.”
Érdemes az egzotikus, drága superfoodok helyett szétnézni a hazai kínálatban, és az itthon is elérhető egészséges alapanyagokat választani:
- Lazac helyett például pisztrángot, mivel a hazánkban is élő pisztráng omega-3 zsírsavtartalma kb. 0,7 g/100 g, így, ha heti 1 alkalommal elfogyasztanánk 250 g-ot ebből a halból, akkor a minimum szükségletet éppen fedezni tudnánk. Még jobb, ha egy héten kétszer is hal kerül a tányérunkra, és érdemes hangsúlyt fektetni a növényi omega-3 bevitelre is, ami például a dióból, kendermagból, lenmagból származhat. Omega-3 zsírsav kisebb mennyiségben minden hazai halban jelen van, így választhatunk közülük az ízlésünknek és a kínálatnak megfelelően.
Kép forrása: Soloviova Liudmyla
- A chia mag helyett a lenmagból sajtolt lenmagolaj kiváló növényi omega-3 zsírsavforrás. Ahogy a halaknak, úgy ezen növényi esszenciális zsírsavaknak is jelentős szerepe van többek között a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, a vérnyomás és a vércukorszint csökkentésében, az étkezés utáni vércukoremelkedés késleltetésében, a gyulladásellenes folyamatokban, valamint gátolja a koleszterin termelődését és felszívódását. Jó tudni, hogy a lenmagolaj, magas telítetlen zsírsavtartalma miatt könnyen oxidálódik, így fontos, hogy hőtől és fénytől védjük, legjobb, ha hűtőben tároljuk!
- A goji bogyó helyett a csipkebogyó tipikus superfood abból a szempontból, hogy nem szokványos, nem használjuk a mindennapokban és kicsit homály fedi a gyakorlati felhasználását is. Antioxidáns hatása egészen kimagasló, ezzel van összefüggésben, hogy fájdalomcsillapítóként is hatásos. Szárítás során veszít ugyan C-vitamin-tartalmából, de még így is jelentős marad, ha a bogyót nem forrázzuk, hanem hideg vízben 12 órát áztatjuk teakészítéshez. A benne lévő C-vitamin és egyéb fitokemikáliák aktívan vesznek részt a daganatellenes folyamatokban. A szárított terményből készült őrlemény kiváló része lehet a manapság népszerű zabkásáknak, turmixoknak, smoothieknak, különösen a vitaminszegénynek titulált téli, kora tavaszi időszakban.
Kép forrása: Vera Larina
- A wasabi helyett a torma, ami őshonos nálunk és régen gyógynövényként termesztették, hiszen ismert antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Régóta alkalmazzák a népi gyógyászatban fájdalomcsillapításra, például arcüreggyulladásra, hörgőgyulladásra vagy a húgyhólyagot érintő fertőzésekre. Az antioxidáns tartalma segít védekezni a sejtkárosító oxidatív stressz ellen, mert megköti a szabadgyököket, nem beszélve izgalmas ízvilágáról.
A sort még nagyon sok kiváló alapanyaggal lehetne folytatni, például a mandulával, ami ugyanolyan jó, mint a kesudió, vagy a drága fenyőmag helyett a napraforgómaggal, a quinoa helyett pedig jobban járunk a kölessel. Igazi hazai superfood a homoktövis az immunerősítő hatása miatt, vagy az antioxidánsokban gazdag kék szőlő.
„A superfood definíciója a dietetikusok szerint egyébként úgy hangzik, hogy vegyesen, változatosan, ízletesen elkészítve, bármi lehet superfood, azaz az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés támogatója, ha az minél inkább hazai, helyi, szezonális és minél kevésbé feldolgozott.”
Sajtóközlemény – Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
(Kiemelt kép forrása: New Africa)
