Dr. Bana Richárd szerint a háziorvos, vagy ahogy ő nevezi családorvos szerepe meglehetősen alulértékelt, miközben ő páciensei egészségmenedzsereként fontos szerepet tölt be életükben. A longevity szemléletmódját követve dolgozik, és az ok-okozati gyógyításban hisz. Pácienseit az életmódváltás rögös útján is elkíséri, és ma már nemcsak a rendelőben, hanem a futópályán is konzultál velük.
Mit jelent az, hogy longevity szemléletű családorvos vagy?
A családorvos a háziorvost jelenti, de jobban szeretem ezt a kifejezést használni, mert precízebben leírja a munkámat. A longevity, azaz a hosszú, és egészséges élet szemlélete pedig azt sugallja, ahogyan a gyógyításról gondolkodom. Időt és energiát nem kímélve állok a pácienseim rendelkezésére, és olyan tanácsokat adok nekik, amellyel az egészséges élettartamukat növelhetjük meg. Preventív módon állok a gyógyításhoz, ok-okozati összefüggéseket keresek, figyelembe veszem a pácienseim életmódját, élethelyzetét és empatikusan kommunikálok velük. Erre a négy pillérre alapozom orvosi javaslataimat. Ahelyett, hogy rögtön gyógyszereket írnék fel, egy-egy tünetnél szeretem feltárni az alapproblémát.
Ha megnézzük a hazai korfát, jól látszik, hogy fokozatosan idősödik el a társadalom, az orvosi utánpótlás pedig nem kielégítő. Ehhez jön hozzá, hogy Magyarországon az utolsó 12 évünket jó eséllyel betegségben töltjük el. Tehát az idő előrehaladtával egy orvosra egyre több páciens jut majd. Most is túlterhelt a rendszer, de ez a jövőben fokozódni fog. Alapvetően napjaink orvoslása a betegségek kezelésére, és sokszor csak a tüneti terápiára van berendezkedve, mert az okokat feltáró gyógyításra egyszerűen nincs elég idő és kapacitás, valamint sokszor csak a megfelelő hozzáállás hiányzik. A longevity szemléletű orvoslásnak pedig épp ez a lényege, hogy az embert nézzem, az ő problémáit akarjam megérteni, a tüneteinek a valós okát feltárni. Fontos továbbá, segítsünk a páciensnek minden olyan betegséget megelőzni, amit csak lehet, vagy a legkorábbi fázisban felismerni és gyógyítani, hogy ne súlyosbodjon komoly, krónikus vagy akár halálos kimenetelű betegséggé.
„Én ezen dolgozom, már az egészséges pácienssel is elkezdek foglalkozni, mert ez jelenti a valódi egészségügyet.”
Természetesen a cél az, hogy mind az egészségügyi rendszer, mind a megelőző-gyógyító orvosok és szakemberek longevity fókusszal gondolkodjanak, és segítsék a lakosság egészségét.
Hogyan kell elképzelni az ok-okozati orvoslást?
Mondok egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy az egyik középkorú hölgy páciensem azzal fordul hozzám, hogy néha szédül és fáradékonyabb, mint korábban. Csinálunk egy vérvételt, ahol kiderül, hogy vérszegény. Ha tüneti terápiát folytatnék, akkor egyből felírnám neki a vas tabletta szedését, amitől a vérszegénysége, pontosabban a leleten olvasható értékei lehet, hogy javulnának, de mi történne valójában? A tünetet csillapítottuk, papíron javult az állapota, de a betegség valódi okát nem találtuk meg, nem oldottuk meg, a páciens továbbra is vérszegény. Tehát, ha abbahagyja a vas tabletta szedését, akkor az értékei megint csökkenni fognak. Nem azt mondom, hogy ne szedje a vas tablettát, hanem azt, hogy mellette induljon el az ok-okozati kutakodás, azaz a gyógyítás. Mit teszek ilyenkor? A vérszegénység esetében elsők között küldöm el nőgyógyászatra, és sok esetben kiderül, hogy onnan ered a probléma, mert mondjuk jóindulatú simaizom daganata van a méhében, ami a vérszegénységét okozza. Ha idáig eljutunk, akkor már a valódi okot tudjuk gyógyítani, ha kell műtéttel, és ettől a vérszegénysége is meg fog szűnni, jól lesz a páciens, így nem kell tovább vas tablettát szednie.
„Ha a legelején letudtam volna a problémát a vas tablettával, akkor valójában az ok-okozat helyett csak a tüneteket kezeltem volna.”
Persze a longevity-szemléletű orvoslásnak több szintje létezik. Amit én családorvosként képviselni tudok elsősorban az a megelőzés, a tünetek okainak feltárása és a szűrővizsgálatok népszerűsítése. Erről is ritkán esik szó, de a szűrővizsgálatoknak épp az a lényege, hogy akkor járjunk, ha nincs tünetünk, mert a legtöbb súlyos betegségnek van előszobája, és épp azt keressük ilyenkor. Persze, kellemetlen tud lenni egy vastagbéltükrözés, de éppen azért biztatom és érzékenyítem a pácienseimet ezen a területen, mert a daganatnak az előszobája a polip, amiből néhány év alatt lesz rákos elváltozás. Ha a polipot megtaláljuk, és eltávolítjuk, akkor jó eséllyel évekig nem lesz daganata. Sajnos napjainkban már nem csak az idősebbeket érinti ez a betegség.
„A nem megfelelő étkezésnek és a stressznek köszönhetően már nemcsak 45 év fölött, hanem 35-40 éves kortól célszerű 3-5 évente vastagbéltükrözésre járni.”
Itt jön a képbe a valódi longevity orvoslás, nekem tudnom kell melyek a legújabb vizsgálatok a daganatok megelőzésére, például a mikrobiom-elemzés és befolyásolás irányából. Ismernem kell, hogy a daganatok korai szűrése milyen más módszerekkel lehetséges, például amikor a szervezetben úszó daganatsejteket lehet észrevenni és kimutatni, sokkal kulturáltabb módszerekkel mint a tükrözés. Természetesen ezekről edukálom a pácienseimet és bízok benne, hogy a jövőben egyre több mindenki számára lesznek elérhetőek ezek a vizsgálatok.
Kép forrása: Dr. Bana Richárd
Miért választottad az orvosi pályát?
Amióta az eszemet tudom, nagyon fontos volt számomra a tanulás, talán ez volt a megküzdési stratégiám. Gyerekként is pozitív gondolkodású voltam, és hetedikes lehettem, amikor eldöntöttem, hogy orvoslással akarok foglalkozni, azon belül is az egészségmegőrzéssel. Később ez a vágy kiegészült a sportolással, ami az egyetem alatt vált igazán fontossá, elsősorban azért, hogy jobban bírjam a stresszes vizsgaidőszakokat.
Gyerekkoromban rengeteg időt töltöttem a nagymamámmal, aki egy kórházban dolgozott. Sokszor vele voltam a munkahelyén, és ott láttam igazán testközelből, mit is csinál egy orvos. Gyerekként a személyzettel jártam a kórházat, legtöbbször a liftben voltam, és a liftkezelő engedte, hogy én nyomjam meg a gombokat, és így vittük emeletről-emeletre a pácienseket, orvosokat, ápolókat. Emlékszem rá, amikor eldöntöttem, hogy nem a lift gombokat akarom nyomogatni felnőttként, hanem én szeretnék lenni az orvos.
Miért éppen háziorvos, azaz családorvos lettél?
Tudtam, hogy az emberek egészségével szeretnék foglalkozni, átfogó módon, így egyenes út vezetett a háziorvosláshoz, vagyis a családorvosláshoz. Úgy gondolom, az egészségfejlesztés motorja lehet a családorvos, de azt tapasztalom, hogy a háziorvoslás, mint szakma, eléggé alul van értékelve. Pedig ez az a szerepkör, ahol a páciens problémáit komplexen láthatjuk, ahol az összefüggéseket feltárhatjuk, ahol valóban megjelenhet a gyógyítás személyre szabott lehetősége.
„Éppen azért választottam ezt a szakterületet, mert itt tudjuk lefektetni az egészségtudatosság alapjait, és itt zajlik a szemléletformálás is. Persze, ha az orvosnak erre van kapacitása és affinitása.”
Ugyanakkor ez az egyetlen orvosi szerepkör, ahol nem lehet magánrendelést végezni, ami már önmagában lejjebb pozícionálja a családorvoslást a többi orvosi szakterülethez képest.
Miközben például magánklinikákon teljesen el tudnám képzelni a családorvost, mint koordináló menedzsert, prevenciós-gyógyító orvost. Sokkal hatékonyabb lehetne az ellátás, ha a páciens nem a tünete alapján választana magánrendelést, hanem kapna egy teljes körű állapotfelmérést. Ezáltal egy hatékony betegút és kezelési terv mentén, a tünetei valódi okát kereshetnénk meg. Nem ritka, hogy a páciens 10 magánorvosi lelettel jön hozzám, hogy értékeljem ki azokat, mondjak egy komplex véleményt, mert azt sehol sem kapott. Szomorú látni, hogy sokszor már a 2-3. leletnél megvan a diagnózis, de mégis végigjárja mind a 10 helyet, anélkül, hogy valaki összefoglalná az eredményeit. Ennek az az oka, hogy a szakokra specializálódott orvosok legtöbbjét csak a saját területe érdekli, abban érzi magát kompetensnek, és a többi lelettel nem veti össze az eredményeket.
„A páciens menedzseli a kivizsgálást, nem pedig egy menedzseri szemléletű orvos.”
Azt látom, hogy kevesebben választják a családorvoslást, kevésbé vonzó pálya, pedig lehetne ez másképp. Külföldön vannak jó példák, van ahol nagyon nagy presztízsű a szakmám, például a sebészettel egy szintre tehető. Most a hetekben tartok előadást negyedéves medikusoknak, és azt tapasztalom, hogy az is ritka mint a fehér holló, hogy valaki csak kacérkodna is a gondolattal, hogy családorvos legyen. A baj tehát nem kicsi!
Kép forrása: Dr. Bana Richárd
Hogy néz ki a mindennapi munkád, milyen problémákkal találkozol a saját praxisodban?
Úgy tekintek a munkámra, mint egy egészségmenedzseri szerepkörre. Én a pácienseimnek iránymutatást adok, menedzselem őket az egészség területén. Ennek a feladatnak fontos része az orvos-páciens kapcsolat, ami szerintem a megfelelő kommunikációval indul.
„Ott kezdődik, hogy nem betegeknek, hanem pácienseknek hívom a hozzám érkezőket. Szerintem ez fontos különbség, már csak azért is, mert a szemléletformálásnak köszönhetően, szerencsére egyre több egészséges ember fordul hozzám.”
Úgy gondolok a családorvos munkára, mint egy szolgáltatásra, és törekszem rá, hogy magas ügyfélélményt nyújtsak a pácienseimnek.
Egy kis településen, Székely községben rendelek családorvosként, hat éve. Amikor oda érkeztem, elhatároztam, hogy munkát fektetek az edukációba. A konzultációim hosszabbak voltak, de megérte, mert sikerült elérnem, hogy a pácienseim másképp álljanak a betegségekhez. Korábban mindig csak akkor jöttek, ha valami nagy probléma volt, és örömmel kérték is az antibiotikumot. Mára viszont annak örülnek, ha antibiotikum nélkül sikerül meggyógyítanom őket.
Ez azért fontos, mert védenünk kell az egészséges bélmikrobiomot, és csökkenteni kell az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának az esélyét. Az igazi orvosi megmérettetés kapujában állunk, amire ugyancsak a megelőzés lenne az egyik megoldás: az antibiotikum-rezisztens baktériumok száma egyre nagyobb, egy tenyésztés során, sok esetben már alig van olyan antibiotikum amire érzékeny a baci.
„Az igazi kihívás az lesz, amikor mindegyik antibiotikumra rezisztens lesz a baktérium. Érdekes kérdéskör ez, sokkal komplexebb gondokat okozhat, mint például egy vírus okozta világjárvány.”
Magas vérnyomás, cukorbetegség, demencia, ízületi problémák: nemzetközi protokollok vannak, hogy mikortól kell az ilyen betegségekre gyógyszert alkalmazni. A legtöbb orvos azonban sokkal hamarabb kiírja a gyógyszereket, és sajnos gyakran épp a páciensek kérésére. Megszoktuk, ha valamilyen betegségünk van, tüneteink jelentkeznek, akkor beveszünk rá egy pirulát. Én ehelyett megpróbálom megérttetni a pácienseimmel, miért nem jó, ha mindenre egyből gyógyszert szednek, és mennyivel jobb, ha például életmódot váltanak. És itt szeretnék egy tévhitet tisztázni, mert sokan keresnek meg azzal a problémával, hogy ők már szedik a gyógyszert, akkor nekik már biztosan felesleges változtatniuk életmódjukon. Ez nem igaz, az életmódváltás akkor is hasznos, ha már valamire gyógyszert kell szedni, a cél éppen az, hogy az adott személy meggyógyuljon, és akár elhagyhassa a pirulákat. De a minimum eredmény az az, hogy gyógyszer szedés mellett is a legtöbb esetben hasznára válik az életmódváltás.
Tehát például az elhízás esetében, ha valakinek magas a vérnyomása, hiába szedi a gyógyszert, amíg nem tud megszabadulni a túlsúlytól, addig az csak tűzoltás, tüneti terápia. Ha viszont lead 30 kg-ot, akkor 20-30 Hgmm-rel is csökkenhet a vérnyomása, tehát gyakran látom, hogy a felső (systolés érték) 150-ről lemehet 120-ra. Életmódváltással kezeltük az elhízást, rendeződött a bélmikrobiom, nincs magas vérnyomás. A fontos az az, hogy mindig kérjük szakember segítségét ilyen esetekben.
Kép forrása: Dr. Bana Richárd
Hogyan tudod megvalósítani a longevity szemléletet a munkád során?
Vannak életmódváltó konzultációim, és a demencia megelőzésével is külön programban foglalkozom. Mindkét területen nagyon sok a sikeres történet, például az egyik fiatal férfi páciensem négy hónap alatt adott le 23 kg-ot, a javaslataimnak köszönhetően. Az induláskor részletes orvosi állapotfelmérés végeztünk, amelyek alapján összeállítottunk egy életmódváltó stratégiát, kitaláltuk, hogy az ő életmódjába milyen változtatások lehetnének szükségesek és hasznosak. Folyamatosan konzultálunk, követi a tanácsaimat, már a futóközösségünkbe is rendszeresen jár, és még a mérlegen is jó irányba változnak az értékek. Fontos, hogy nem csupán a mérlegen látott szám mutatja meg az életmódváltás sikerét, de örülünk, ha az is jó irányba változik. Nagy általánosságban, az időszakos böjt és a mediterrán terápia, fokozatos sportolási szokások felépítése és a lelki problémák kezelése a legtöbb esetben sikerhez vezet.
Közben azzal foglalkozom, hogy más betegségekre is kidolgozzak pilot programokat, és minél több páciensnek tudjak hatásos életmódváltást javasolni. Mert sajnos a krónikus betegségnek pontosan az a hátulütője, hogy a legtöbben akkor kezdenek el foglalkozni vele, amikor már megjelennek a tünetek.
„Persze, a páciens azt tapasztalja, hogy évekig nem volt semmi baja, majd villámcsapásszerűen, fél év alatt „elbutult” és demens lett.”
Valójában azonban már 20 éve zajlik az érelmeszesedés a szervezetében, aminek több oka is van, ilyen lehet a még régebb óta tartó dohányzás is.
A longevity szemlélet legfontosabb alapja, amit szeretnék ha minél többen megértenének az az, hogy életünk első kétharmadában, azaz 50-60 éven át készülünk fel életünk utolsó szakaszára. Hogy jobban el tudjuk képzelni, az élet kicsit olyan, mint a maratonfutás, vagy az ironman triatlon verseny. Utóbbit párosban teljesítettem a feleségemmel, ami 3,8 km úszásból, 180 km biciklizésből és 42 km futásból áll, megszakítás nélkül. Ennek az összetett távnak az utolsó 12 km-es futás része az érdekes kihívás, ez az igazi ironman, főként azoknak, akik egyéniben indulnak. Minden versenyélmény szinte ezen a 12 kilométeren áll vagy bukik. Az összes többi szakasz a felkészülés és a melegítés. Ha nem készültél fel jól, ha nem tartalékolsz az energiáiddal a végére, ha végig sprinteled a melegítő szakaszt, ha nem vagy ott agyban, akkor az utolsó 12 km-en kipurcansz, fájdalmas és szenvedős lesz, feladhatod.
Viszont, ha jól felkészültél, egészségtudatos vagy, és egy jó stratégiát következetesen csinálsz, akkor az utolsó szakaszban nem fogsz eléhezni, nem lesznek holtpontok, marad energiád megélni végét, és mosolyogva szakítod át a célszalagot.
„Ugyanez igaz az életünkre is, Magyarországon a várható élettartam 77 év, amiből csak 65 év telik egészségben, az utolsó 12 év sajnos betegségben. Tehát van körülbelül 50-60 évünk arra, hogy bemelegítsünk, felkészüljünk, előkészítsük a testünket és úgy vigyázzunk rá, hogy az utolsó éveinkben is egészségesek maradhassunk, azaz jóllétben teljesíthessük életünk maratoni távjának utolsó szakaszát is. Fitten, boldogan, unokázva, kiteljesedve.”
És milyen hosszú lesz a véghajrá? Az is rajtunk áll, lehet 12 év, de lehet 30 is. Attól függ, milyen volt az első kétharmad. Ehhez viszont egy jó életstratégiára van szükség, olyanra, ami a longevity szemlélet alapján áll össze. Készülj fel alaposan, időben, családdal, hogy élmény legyen az életed maratonjának teljes szakasza!
Kép forrása: Dr. Bana Richárd
Nem álltál meg ott, hogy a rendelőben tanácsokat adj a pácienseidnek, ma már velük együtt sportolsz, heti rendszerességgel. Hogyan született meg a Mozaik Med sportközösség ötlete?
Az a gondolat hívta életre a MozaikMed közösségét, hogy szeretnénk még hatékonyabbá tenni az orvoslást és az életmódváltást. Az orvosi rendelőben valóban igyekszem foglalkozni a pácienseim súlyproblémáival, táplálkozási szokásaival, vagy a sportolási tanácsokkal. De persze az én időm is véges, és most, influenzaszezonban tele a váró, ilyenkor nem tudok sokkal hosszabban foglalkozni egy-egy életmód okozta betegséggel. Fontos előzmény volt több kutatás, az egyik, amit említenék arról szólt, hogy a magányos emberek 5-6 évvel hamarabb meghalnak, mint azok a társaik, akik rendszeresen járnak közösségbe. Azt is tudjuk számos vizsgálatból, hogy a krónikus betegségek döntő része megelőzhető a megfelelő életmóddal. Szerettük volna felállítani az embereket a kanapéról, és megmutatni nekik, hogyan tudnak egészségesebben élni.
Több orvos kollégámmal közösen eldöntöttük, hogy kivisszük a gyógyítást az orvosi praxis kapuin túlra, és megpróbáljuk beintegrálni a pácienseinket egy sportoló csapatba, ezért létrehoztuk a MozaikMed közösségét. Épp a héten indítottuk el a budapesti csoportunkat, de jelen vagyunk Debrecenben és Nyíregyházán is. A szerveződés életmódváltó programként is funkcionál, minden héten közösen sportolunk, és közben beszélgetünk az egészségtudatos életmód lépéseiről. Közösen bemelegítünk, majd négy csoportra osztva, mindenki a saját edzettségi szintjéhez mérten tudja teljesíteni a kijelölt távot. A csapatokat futónagyköveteink vezetik, és az orvosok együtt sportolhatnak a páciensekkel, a családokkal. A közös élmény hatására megváltozik az orvos-páciens viszony, sokkal partneribb lesz, a rendelőben sokszor már sporttársként beszélgetünk. Az évek alatt a MozaikMed lelkes tagjaiból valódi közösség kovácsolódott, ahol közösen megünnepeljük a szülinapokat és gyakran már a futáson túl, más közösségi programokat is szervezünk együtt.
„Van időnk és terünk beszélgetni a longevity-tudatos életstratégiáról, és nekem orvosként van lehetőségem a pácienseim életmódját még hatékonyabban menedzselni. Sokkal jobb, hogy az orvos és páciense közösen sportol, és nem közösen iszik vagy cigizik a sarki kocsmában.”
Ez a mi kis kék zónánk, egy új szemléletű valódi egészségügy!
Éljünk egészségben, a lehető legtovább!
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép forrása: Dr. Bana Richárd)
