Kézzel készült világ, emberi történetekkel. Amikor egy régi bérházból százfős kreatív inkubátorház születik.
Képzeljük el, hogy egy szép téli, napsütéses napon sétálunk a belváros utcáin. A kirakatokban egy mindannyiunk számára ismerős darabok sorakoznak: gyorsan cserélődő trendek, egymásra hasonlító darabok tucatjai néznek vissza ránk. Valahol az Astoria és a Ferenciek tere között félúton egyszer csak megakad a szemünk egy letisztult, de barátságos táblán: Paloma Artspace.
A századfordulós bérház udvarára belépve, a város zajától szinte elszigetelten egy másik világ tárul elénk. Az épületben nem márkák és kollekciók, hanem alkotók, történetek és álmok sorakoznak egymás mellett. A kétszintes, nyitott alkotói műhelyben designerek, iparművészek és kézművesek dolgoznak, az erre látogatók nagy örömére sokszor akár a vásárlók szeme láttára is. Ötvösök, bőrdíszművesek, grafikusok, szabók, textilművészek, ékszerészek, minden ajtó mögött különböző anyagok, gondolkodásmódok és emberi történetek bújnak meg.
A Paloma Artspace ma közel száz magyar alkotónak ad otthont, és az országban egyedülálló módon működik művészeti inkubátorházként: nem elszigetelt műtermekkel, vagy zárt galériaként, hanem élő, látogatható, közösségi térként. Az élén Fülöp Erika áll, aki nemcsak alkotóként, hanem vezetőként is azon dolgozik, hogy a Paloma ne csupán egy szerelemprojekt legyen, hanem fenntartható, piaci alapon is működő ökoszisztéma, amely valódi megélhetést, láthatóságot és szakmai biztonságot ad a kortárs magyar design szereplőinek.
Kép: PALOMA
Honnan jött a Paloma ötlete?
A Paloma gondolata Kárpáti Zsuzsi művészeti menedzser fejében született meg 2011-ben, abból a felismerésből, hogy Budapesten rengeteg tehetséges alkotó dolgozik elszigetelten, miközben alig van olyan tér, ahol a kortárs iparművészet és kézművesség személyesen, közvetlenül tudna kapcsolódni a közönséghez. A Paloma kezdettől fogva nem üzletként, hanem találkozási pontként jött létre: alkotó és vásárló, tárgy és történet, hagyomány és kortárs gondolkodás között. Szeretnénk egy különleges, mégis barátságos hangulatú teret biztosítani azoknak, akik számára a design nem csupán a külföldi világmárkák szinonimája, hanem a magyar kézművességre, akár kísérletező szellemiségű darabokra is nyitottak.
Hogyan kapcsolódtál be te a Paloma történetébe?
Én magam építészként a 2010-es évek elején kezdtem csiszolt beton ékszereket készíteni, és a Paloma megnyitása utáni első évben, 2012-ben csatlakoztam az akkori alkotói közösséghez. Azóta is folyamatosan jelen vagyok itt az ékszereimmel. A Covid miatti lezárások és az azt követő bizonytalan időszak a Paloma művészeit is megviselte: sokan kényszerültek feladni vállalkozásukat, és biztosabb alkalmazotti állásokat kerestek. A Paloma ekkor a bezárás szélére került, de sikerült megegyeznünk az addigi vezetővel, Kárpáti Zsuzsival, és 2023-tól átvettem a hely működtetését.
A márka megújítása során született meg a Paloma Artspace, amely továbbra is a hazai kézműves és iparművész alkotóknak ad megjelenési lehetőséget, de frissebb, korszerűbb formában. És hogy egy jó találkozás mennyit számít: nem sokkal a Paloma átvétele után a sors összehozott Geiger Biankával, aki azóta is brandmenedzserként segíti a munkámat. Bianka stratégiai és kommunikációs tanácsaival folyamatosan építi a Paloma láthatóságát, és nagy szerepe van abban, hogy a megújult Paloma Artspace világosabban, egységesebben tud szólni a közönségéhez – akár itthon, akár külföldön.
Milyen szempontok szerint választjátok ki az alkotókat?
A Paloma Artspace egy régi, századfordulós bérpalota földszinti és első emeleti árkádos folyosóiról nyíló kisebb-nagyobb helyiségek összességéből áll. Ezek mindegyike önálló bejáratú tér, külön vezetéssel. Egy-egy bemutatótermet jellemzően egy alkotó, vagy két-három fős tervezőcsapat működtet. Vannak monomárkás szobáink, ahol kizárólag egyetlen alkotó van jelen, gyakran maga a műhely is itt működik. Így például van bőrdíszműves-, ötvös-, szabó- és gyöngyfűző műhelyünk is, ahol a vásárlók azt is láthatják, hogyan készülnek az egyes darabok.
A csoportos bemutatótermek esetében az adott szoba vezetői döntik el, milyen tematikára építik fel a kínálatot, például fenntarthatóság, természetközeli anyaghasználat vagy kortárs divat fókuszával. Az új tervezők kiválasztása is ezen szobák vezetőinek hatásköre: ők döntenek arról, hogy a jelentkezők illeszkednek-e a koncepcióhoz, megfelelő minőségű terméket kínálnak-e, és vállalják-e az együttműködést a helyiség működtetésében.
Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a Palomában minden bemutatóterem nyitvatartását maguk az alkotók biztosítják, egymás között beosztva a jelenlétet. Ez egy egyedülálló, közösségelvű működési modell, amely nagyfokú rugalmasságot és együttműködést kíván, de cserébe valódi alkotói szabadságot és közvetlen vásárlói kapcsolatot nyújt.
A Paloma modellje tudatosan megy szembe az anonim gyártással: itt nincs két egyforma, futószalagon gyártott darab. Minden tárgy mögött ott van a sokszínű közösségünk egyik tagja, víziója és ötletei. Hisszük, hogy az összetartó közösség az alkotási folyamatot is segíti és hogy az általunk képviselt érték nemcsak a tárgyakban, hanem az emberközeli milliőben is rejlik.
Kép: PALOMA
Milyen termékeket keresnek leginkább a látogatók?
A Palomában leginkább azokat a tárgyakat keresik, amelyek nem jönnek szembe az utcán. Egyedi ékszerek, kisszériás ruhák, kézzel készült bőrtáskák, grafikák és lakásdekorációk. Ezek mind-mind olyan darabok, amelyek nem az aktuális divathoz kapcsolódnak, hanem a valódi ízlésünket, személyiségünket fejezhetjük ki általuk a művészet, vagy az öltözködés eszközein keresztül. Örömmel látom, hogy a vásárlóink gyakran elegyednek beszélgetésbe a művészekkel: ha egy alkotó és egy látogató jól megtalálják a közös hangot, a vásárlás puszta tranzakcióból egy személyre szabott, különleges élménnyé is válhat. Így az adott ruhadarab, vagy tárgy nem egy lesz a sok közül, hanem egy olyan ékessége a gardróbunknak vagy az otthonunknak, amelyhez egy kedves élmény is kötődik.
Mitől egyedülálló a Paloma mint művészeti inkubátorház?
A Paloma Artspace Magyarországon egyedülálló konstrukció. Nem műteremház, bevásárlóudvar, vagy galéria, hanem mindez egyszerre. Egy olyan nyitott inkubátor, ahol az alkotók egyszerre lehetnek jelen vállalkozóként, őrizhetik meg a művészi szabadságukat, találhatják meg a célközönségüket és tartozhatnak egy közösséghez. A vásárlóink számára pedig egy lehetőség, hogy olyan kis márkákkal ismerkedjenek meg, amelyekkel másképp talán nem találkozhattak volna, és amelyek a minőség mellett egyediséget is képviselnek.
Miért fontos ma ez a fajta működés?
A tömegtermelés világában egyre nagyobb érték az, ami lassú, személyes és emberi. Az embereknek egyre nagyobb igényük van arra, hogy olyan termékekhez is hozzáférjenek, amelyek nem éppen az adott szezon színeit, formáit, vagy mintáit képviselik: a fast fashion, a bizsuékszerek és a tömeggyártott lakásdekorációk világában frissítően hat valami, ami más, mint amit a plázák kirakataiban láthatunk.
Támogatói tartalom, PR
(Főkép: PALOMA)
A figyelemgazdaság nem mentség a hitelesség elvesztésére.
