Hogy jön össze ez a három dolog? A humor pont olyan, mint a kávé – ha egy nőnek reggel nem jut belőle, akkor aznap valaki nagy bajban lesz. Az anyamangusztára még várjunk egy pillanatot, előbb elmesélek egy történetet.
Hajnali derengés, a lakás csendes. Ahogy a konyhában megnyitom az ablakot, a levegő friss, ígéret-szagú. Ez a kedvenc napszakom, ilyenkor még bármi megtörténhet. A kávémat karakteresen iszom – olaszos pörkölés, minimális cukor, egy kanál lehetőség, két kanál elszántság. Ahogy szétárad bennem, szinte érzem, a világ egy dologra vár, arra, hogy én meghódítsam.
Ebben az epikus, gigászi pillanatban lép be a kislányom a konyhába. Látom, hogy ő is teljes fegyverzetében áll: arcba omló, kusza amazoni tincsek, tüzesen villanó szempár, plüss patkány a kézben. Csak egyetlen gondolatnyi időm marad – Ki a csoda ilyen ebben a családban?! És akkor megkezdődik az ütközet. Ő ma állat akar lenni, de nem játékból, hanem igaziból, mert embernek lenni unalmas. A helyzet sírásig fajul, és én 2 perc alatt, a világ meghódításáról lecsúszva, azon kapom magam, hogy izzadva hozom a tizedik érvet, miért jobb embernek lenni, mint mangusztának. A helyzet halálosan komoly. Itt már csak egyet lehet tenni – anyamangusztának lenni.
Miért? Mert lehet, hogy a kávém megadja a lendületet a naphoz, de humor nélkül nemigen érdemes nekiindulni. Lehet akármilyen lenyűgöző a kard, ha a pengéje nem rugalmas, akkor az első suhintásnál eltörik.
„A komikum lelki hajlékonyság és ha egy nő jól bánik vele, akkor bármit képes meghódítani.”
Kép forrása: PeopleImages.com – Yuri A
Amit nem lehet megoldani logikával, ott a nevetés képes áthidalni a távolságokat. Ha szerencsénk van, akkor még az ember és manguszta között tátongó űrt is.
A humor egy titkos erőforrás. Lehetőség arra, hogy a környezetünk mellett, önmagunkat is képesek legyünk könnyedén és elfogadással szemlélni, a tökéletlenségeinket pedig, ne problémaként, hanem életteli jellemzőként éljük meg. És mi lehet szebb annál, mint amikor képesek vagyunk úgy nevetni a helyzeteken, amikbe kerültünk, hogy közben nem érezzük magunkat kevesebbnek, hanem inkább erősebbnek? A humor segít, hogy ne ragadjunk bele abba a spirálba, hogy minden apróság, ami kicsúszik a kezünk közül, az csak rossz irányt vehet.
„Ne vessük el annak a lehetőségét, hogy a hajótörött, aki lakatlan szigetre vetődik, esetleg kincset talál.”
De a derű nemcsak önmagunkkal való kapcsolatunkat építi, hanem megnyitja a szívet és a lelket mások előtt is. Egy jól irányzott poén vagy egy közös nevetés lehet az, ami két embert közelebb hoz egymáshoz. Gátlásokat tüntet el és félelmet, és egy olyan intim térbe emeli a kapcsolatokat, ahol nem a tökéletesség számít, hanem a közösen megélt pillanat.
Kép forrása: Geber86
Így azt mondom, ne értékeljük alá ezt az erőt, és ne gondoljuk túl felszínesnek. Egy jó poén nem csupán azt jelenti, hogy mindenki nevet, hanem azt is, hogy képesek vagyunk emberi esendőségünkben meglátni, és elfogadni egymást. Nem számít, hogy ki hibázott, ki kezdte, vagy ki folytatta, csak az számít, hogy elég leleményes vagy-e, hogy feloldd a kialakult helyzetet. Csak az számít, hogy tudsz-e teljes erőbedobással anyamanguszta lenni.
Úgyhogy azt javaslom, holnap reggel indulás előtt, a kávé mellé készítsd be a humorod is.
Utóirat: Megnéztem, és a leírás szerint, a manguszta éles reflexe és gyors reakciói miatt, mindig egy lépéssel a helyzet előtt jár. Hmmm…pont mint én. Ezek szerint nem is vagyok olyan rossz anyamanguszta.
Szerző: Punyi-Jevuczó Diána – Fonóasszony
(Kiemelt kép forrása: Dean Drobot)
