Az idő nyomot hagy arcunk finom vonalaiban, testünk történetében és sejtjeink legmélyén is. A tudomány ma már képes felfedni ezeket a láthatatlan jeleket, és egyre pontosabban követni, hogyan öregszik a testünk. A biomarkerek forradalma új korszakot nyit: azt ígéri, hogy a hosszú élet titkai mérhetővé, sőt előrejelezhetővé válnak. Idén október 20–21-én a Harvard Medical School szívében rendezik meg az Öregedés Biomarkerei Konferenciát, amely két napon át a tudomány és a longevity iparág legnagyobb neveit ülteti egy asztalhoz, hogy meghatározzák, hogyan mérhető az élet maga.
Biomarkerek útja a kutatástól a terápiáig
Az első napon a reflektorfény a laboratóriumokban születő felfedezésekre vetül: hogyan lehet a molekulák szintjétől egészen a szervek működéséig feltérképezni az öregedést? Mit árulnak el a biomarkerek a sejtek állapotáról, és hogyan befolyásolják őket az életmódbeli, a genetikai vagy a környezeti tényezők? Új tanulmányok, innovatív mérőeszközök és frissen létrehozott adatgyűjtemények mutatják meg, hogy az öregedés ma már nem megfoghatatlan misztérium, hanem egyre pontosabban mérhető folyamat.
A második nap a tudomány és a gyakorlat közötti híd megteremtéséről szól: hogyan fordíthatók le a biomarkerek a betegek nyelvére, és hogyan formálhatják a klinikai eredmények a jövő terápiáit. Szó esik a biotech- és a longevity-szektor összefonódásáról, a biomarkerek egységesítéséről, valamint a szabályozás és az engedélyezés útvesztőiről. A nyílt innováció szerepe is előtérbe kerül: az XPRIZE Healthspan és a Biomarkers of Aging Challenge nyertes csapatai mutatják be, miként lehet a biomarkereket valóban klinikailag hasznossá tenni.
Kép forrása: illustrissima
A szakma élvonala Bostonban
A színpadon olyan tudósok és szakértők ragadnak mikrofont, akiknek a neve már most a történelemkönyvekbe kívánkozik. Ott lesz többek között Barabási Albert-László, a hálózatkutatás atyja, aki a Longevity Magazinnak adott interjújában úgy fogalmazott:
“A longevity forradalma részben azért robban most be, mert végre megszülettek azok az eszközök, amelyek sejtszinten képesek követni és mérni az öregedést.”
Ehhez az innovációs hullámhoz az elsők között csatlakozott a Barabási Lab, ahol a hálózati orvostudomány eszköztárát használva azt vizsgálják, hogyan hatnak az élelmiszerekben található molekulák a hosszú élet folyamataira, azzal a céllal, hogy tudományos bizonyítékot találjanak: étrendünk a kulcs a hosszú távú egészségünk megőrzésében.
Barabási Albert-László, A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításán (Ludwig Múzeum 2021) forrás: Koszticsák Szilárd MTI
Ha már forradalmi eszközökről van szó, az előadók sorából nem hiányozhat Steve Horvath, az epigenetikai órák megalkotója, aki először tette lehetővé az öregedés objektív mérését. Ott lesz az immunöregedés kutatásának úttörője, David Furman, továbbá Sebastien Thuault, a Nature Aging főszerkesztője. És mindez csak a kezdet: érkeznek mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők, üzleti életből érkező döntéshozók, valamint a nemzeti kutatóintézetek vezető alakjai is – mindez jól mutatja, hogy a konferencia a különböző tudományterületek találkozási pontja, ahol valóban új fejezet kezdődik.
A rendezvényt október 22-én egy külön szimpózium követi, amely az agy öregedését állítja középpontba. Az Alzheimer-kór és a neurodegeneratív betegségek biomarkereiről olyan szakértők beszélnek, mint Howard Fillit, az Alzheimer-kór Gyógyszerkutató Alapítvány tudományos igazgatója, Reisa Sperling és Jasmeer Chhatwal a Harvard Agyöregedés Kutatásának vezető kutatói, valamint Manolis Kellis az MIT professzora.
A jövő egy lépéssel közelebb
A Harvard falai között most nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy újradefiniálják az idő mérését. A biomarkerek forradalma nemcsak a tudósok és befektetők ügye – mindannyiunk jövőjét formálja. Hiszen a kérdés valójában az:
képesek leszünk-e pontosan megmérni azt, hogy mit jelent egészségesnek lenni és hosszú életet élni?
Bostonban októberben erre keresik a választ a világ legjobbjai – a válasz pedig minden bizonnyal közelebb van, mint gondolnánk.
Szerző: Révész Bogi
(Kiemelt kép forrása: Gennady Danilkin)
Ezek is érdekelhetnek:
