A nyári időszakban a hosszabb nappalokhoz kapcsolódó „több idő – több teljesítmény” illúziója egyfajta csendes elvárássá alakul bennünk: ha tovább van világos, több mindent kellene elérni, kihasználni, megvalósítani. Ez a gondolat azonban gyakran nem a valódi belső igényeinkből fakad, hiszen szemben áll a vágyunkkal, hogy nyáron végre lelassuljunk, pihenjünk, feltöltődjünk.
A fény biológiája és a cirkadián ritmus
A napfény az egyik legerősebb környezeti tényező, amely szabályozza az emberi biológiai órát, a cirkadián ritmust. Ez a 24 órás ciklus befolyásolja az alvás-ébrenlét ciklusunkat, a hormonális aktivitást, az anyagcserét és az általános energiaszintet. A hosszabb nappalok növelik a napfénynek való kitettséget, ami eleinte pozitívan hat a hangulatunkra és az aktivitásunkra, ugyanakkor a túl sok fény és a vele járó fokozott elvárások könnyen stresszhez és kimerüléshez vezethetnek.
Evolúciós szempontból a nyári hónapok az aktivitás, a gyűjtögetés, a közösségi élet idejét jelentették, amikor a hosszabb fényben több lehetőség nyílt a túléléshez szükséges feladatok ellátására. Ugyanakkor a modern életben ez a természetes ritmus egyre inkább felborul: az állandósuló feladatok, a folyton ismétlődő elvárások és a folyamatos impulzusok egyre kevésbé hagynak teret az évszakkövető ritmusnak és a testi-lelki regenerációnak.
Kép forrása: Olezzo
A nyári produktivitás mítosza és az önmagunkkal szembeni elvárások
Sokan egész évben ezt az időszakot várják: „majd nyáron utolérem magam”, „majd nyáron belevágok, feltöltődöm, újrakezdem.” És amikor eljön, a várakozás súlya ránehezedik a mindennapokra.
Ráadásul a naptári év feléhez érve, június vége körül szinte automatikusan számvetünk. „Eltelt fél év – mit is csináltam? Hogy állok a januárban kitűzött céljaimmal? Haladtam? Elég voltam?” Ez a kérdés önmagában nem lenne ártalmas, ha nem társulna hozzá kritikus belső hang, és ne jelezné a külső elvárásoknak való megfelelést, a másokhoz való hasonlítgatást.
A közösségi média ilyenkor különösen hangos: vakító napfényben úszó tengerpartok, aranyba borult naplementék, SUP-deszkákon egyensúlyozó alakok – a tökéletes kikapcsolódás digitális lenyomatai. Mindeközben sokan a számítógép előtt ülnek, túlterhelt fejjel, koncentrációs kihívásokkal küzdve – vagy épp a belső dilemmával szembesülnek: vajon most lenne itt az ideje a pihenésnek vagy inkább a haladásnak?
„Ez a nyári FOMO – a fear of missing out – egy sajátos formája: nem pusztán a szórakozásból való kimaradás félelmét jelenti, hanem az élet teljességének látszólagos megélésétől való lemaradást.”
Egyfajta kimondatlan verseny a napfényes élményekért, az inspiráló pillanatokért – amelyben önkéntelenül is részt veszünk.
A nehézség nem abban rejlik, hogy mások öröme zavar bennünket – hanem abban, hogy mércét állítunk: hol tartanak mások, és én ehhez képest elég gyorsan haladok-e? Pedig mindannyiunk ritmusa más: eltérőek a szükségleteink, az energiaszintünk, a körülményeink.
Kép forrása: Dmytro Buianskyi
Hogyan engedhetjük meg magunknak a valódi pihenést?
A nyár nem egy sprint, ha mindent egyszerre akarunk „megszerezni” belőle – az élményeket, a fejlődést, a regenerációt, az önmegvalósítást – könnyen pont a legfontosabbról maradunk le: a jelenlétről.
Íme néhány gyakorlat és szemléletváltó eszköz, ami segíthet:
- Készíts nyári moodboardot vagy mini bakancslistát – de ne a teljesítmény, hanem az élmények, vágyott tapasztalatok mentén. Mi az, amit valóban szeretnél érezni ebben a nyárban? Mitől lenne emlékezetes? Majd időről időre nézz rá: még mindig jól esne? Vagy valami más hív?
- Alkalmazd a szezonális tervezés elvét – nyáron lehet lazább, ösztönösebb, intuitívabb módon élni. Amit ilyenkor „elengedsz”, ősszel talán új erővel tér vissza.
- Engedd el a „még idén el kell érnem” gondolatot – a célok nem attól válnak értékessé, hogy gyorsan elérjük őket. A fenntartható életvitel – a longevity – azt is jelenti, hogy figyelünk az energiafenntartásra, és nem csak az előrehaladásra.
- Kapcsolódás a természethez – a természet közelsége önmagában is regeneráló hatású. Egy árnyas séta, vízparti pihenés vagy csupán egy kertben eltöltött reggel visszavezeti a testet és az elmét is a természetes ritmushoz. Ez az újrakapcsolódás segít csökkenteni a belső feszültséget és növeli a jelenlét élményét.
- Állíts fel reális elvárásokat – a nyári időszak nem arról szól, hogy „behozzuk, amit eddig nem tettünk meg”, hanem arról, hogy újrahangoljuk magunkat. A reális célok, az önmagunkkal szembeni együttérzés és a rugalmasság hosszú távon sokkal többet támogatnak, mint a folyamatos nyomás.
Szerző: Kereszti Zsófia
(Kiemelt kép forrása: Ranta Images)
Források:
- National Institute of General Medical Sciences: Circadian Rhythms
- Andrew K. Przybylski a,⇑, Kou Murayama b, Cody R. DeHaan c, Valerie Gladwell: Motivational, emotional, and behavioral correlates of fear of missing out
- Stephen M James, Kimberly A Honn, Shobhan Gaddameedhi, Hans PA Van Dongen: Shift Work: Disrupted Circadian Rhythms and Sleep—Implications for Health and Well-Being
Ezek is érdekelhetnek:
