A hosszú, egészséges életre való törekvés nem csupán a genetikai adottságokon múlik, hanem azon is, hogy milyen életmódot folytatunk. Az egyik kulcsfontosságú tényező ebben a testösszetétel, különösen a testzsírszázalék szerepe.
Egy korábbi cikkünkben már olvashattál arról, hogy két életszakasz van, amikor az öregedés felgyorsul, de vajon milyen kapcsolat van a testzsírszázalék és a biológiai öregedés között, és hogyan befolyásolja az elhízás a krónikus betegségek kialakulását?
Testzsírszázalék és biológiai öregedés
A testzsírszázalék nem csupán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is jelentős. A megnövekedett testzsír jelenléte összefüggésbe hozható a biológiai öregedés felgyorsulásával.
„Kutatások szerint az elhízás krónikus, alacsony szintű gyulladást idéz elő a szervezetben, ami hozzájárul a sejtek öregedéséhez és a különböző betegségek kialakulásához.”
A krónikus betegségek melegágya
Az elhízás számos krónikus betegség kockázatát növeli. Egy brit tanulmány, amely több mint 2,8 millió felnőtt adatainak elemzésén alapul, kimutatta, hogy a 30–35 közötti testtömegindexű (BMI) egyéneknél 70%-kal nagyobb a szívelégtelenség kockázata a normál súlyúakhoz képest.
„A 40–45 közötti BMI-vel rendelkezők esetében a 2-es típusú cukorbetegség kockázata tizenkétszeres, míg az alvási apnoé kockázata huszonkétszeres.”

Kép forrása: Cactivate
A túlsúly sejtszintű hatásai és a krónikus betegségek kockázata
Az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem mélyreható, sejtszintű következményekkel is jár, amelyek hosszú távon komolyan veszélyeztethetik az egészséget. A megnövekedett testzsír – különösen a viszcerális zsír – elősegíti a kromoszómák végén található telomerek gyorsabb rövidülését. Ezek a telomerek a sejtek „védőkupakjai”, amelyek kulcsszerepet játszanak a genetikai információ épségének megőrzésében, a sejtosztódások során. Amikor ezek a struktúrák túl gyorsan kopnak, a sejtek regenerációs képessége csökken, ami felgyorsítja az öregedési folyamatokat, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint neurodegeneratív kórképek – például az Alzheimer-kór – kialakulásának esélyét.
„A zsírsejtek túlburjánzása továbbá gyulladásos citokinek fokozott termelődéséhez vezet.”
Ez krónikus szisztémás gyulladást idéz elő, amely az úgynevezett inflammaging jelenséggel, azaz a gyulladásos eredetű öregedéssel áll kapcsolatban – ez a biológiai öregedés egyik fő mechanizmusának tekinthető.
Mindemellett a felesleges zsírszövetben gyulladásos sejtek halmozódnak fel, amelyek fokozzák a szabad gyökök termelését. Ez a kombináció sejtkárosodást okozhat, és növelheti bizonyos daganattípusok – különösen a vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrák – kialakulásának kockázatát.
A testösszetétel optimalizálása az egészség érdekében
A testösszetétel optimalizálása kulcsfontosságú a hosszú távú egészség szempontjából, hiszen nem csupán a testsúly, hanem annak szervezetünkre gyakorolt hatása is számít. Ennek érdekében érdemes rendszeresen ellenőrizni a testzsírszázalékot például bioimpedancia-mérő eszközök segítségével, valamint életmódbeli szokásainkat is ennek megfelelően alakítani.
A kiegyensúlyozott étrend – amely bőségesen tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, sovány fehérjét és egészséges zsírokat –, a heti legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgás és a heti két erősítő edzés segít fenntartani az egészséges testösszetételt. Emellett kiemelten fontos a napi 7–9 óra pihentető alvás, valamint a stressz tudatos kezelése relaxációs technikákkal, mivel a krónikus stressz és az alváshiány is hozzájárulhat a testzsír – különösen a hasi zsír – felhalmozódásához.

Kép forrása: pics five
A testünk nem csupán külső megjelenésünk színtere, hanem belső biológiai folyamataink tükre. A testzsírszázalék és a testösszetétel optimalizálása nem pusztán a karcsúság vagy az esztétikum érdekében fontos, hanem hosszú távon az egészség, a vitalitás és a biológiai fiatalság megőrzésének záloga. A tudomány egyre inkább megerősíti, hogy amit ma teszünk – mit eszünk, mennyit mozgunk, hogyan alszunk, és mennyire kezeljük a stresszt –, az holnap hatással lesz nemcsak közérzetünkre, hanem a sejtszintű működésünkre is. A hosszú élethez vezető út tehát nem titok, hanem tudatos döntések sorozata, amelyekkel nap mint nap támogatjuk testünk természetes egyensúlyát. A longevity-tudatos életmódban a cél nem pusztán az évek számának növelése, hanem az, hogy ezek az évek aktívan, méltósággal és egészségben teljenek.
Szerző: Mertain Lilla
(Kiemelt kép forrása: ViDI Studio)
Források:
- Nature.com: Ageing and the pathogenesis of osteoarthritis
- Medicalonline.hu: Az elhízás drasztikus következményei
- Eurekalert.org: Higher BMI linked with increased risk of serious health problems and death in study of 2.8 million UK adults
- Pmc.ncbi.nlm.nih.gov: How Does Obesity and Physical Activity Affect Aging?: Focused on Telomere as a Biomarker of Aging
- Pmc.ncbi.nlm.nih.gov: Inflammageing: chronic inflammation in ageing, cardiovascular disease, and frailty
Ezek is érdekelhetnek: