Hogyan befolyásolja élethosszunkat a testzsírszázalék?

Olvasási idő: 3 perc

A hosszú, egészséges életre való törekvés nem csupán a genetikai adottságokon múlik, hanem azon is, hogy milyen életmódot folytatunk. Az egyik kulcsfontosságú tényező ebben a testösszetétel, különösen a testzsírszázalék szerepe. 

Egy korábbi cikkünkben már olvashattál arról, hogy két életszakasz van, amikor az öregedés felgyorsul, de vajon milyen kapcsolat van a testzsírszázalék és a biológiai öregedés között, és hogyan befolyásolja az elhízás a krónikus betegségek kialakulását? 

Testzsírszázalék és biológiai öregedés

A testzsírszázalék nem csupán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is jelentős. A megnövekedett testzsír jelenléte összefüggésbe hozható a biológiai öregedés felgyorsulásával.

„Kutatások szerint az elhízás krónikus, alacsony szintű gyulladást idéz elő a szervezetben, ami hozzájárul a sejtek öregedéséhez és a különböző betegségek kialakulásához.”

A krónikus betegségek melegágya

Az elhízás számos krónikus betegség kockázatát növeli. Egy brit tanulmány, amely több mint 2,8 millió felnőtt adatainak elemzésén alapul, kimutatta, hogy a 30–35 közötti testtömegindexű (BMI) egyéneknél 70%-kal nagyobb a szívelégtelenség kockázata a normál súlyúakhoz képest.

„A 40–45 közötti BMI-vel rendelkezők esetében a 2-es típusú cukorbetegség kockázata tizenkétszeres, míg az alvási apnoé kockázata huszonkétszeres.”

Kép forrása: Cactivate

A túlsúly sejtszintű hatásai és a krónikus betegségek kockázata

Az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem mélyreható, sejtszintű következményekkel is jár, amelyek hosszú távon komolyan veszélyeztethetik az egészséget. A megnövekedett testzsír – különösen a viszcerális zsír – elősegíti a kromoszómák végén található telomerek gyorsabb rövidülését. Ezek a telomerek a sejtek „védőkupakjai”, amelyek kulcsszerepet játszanak a genetikai információ épségének megőrzésében, a sejtosztódások során. Amikor ezek a struktúrák túl gyorsan kopnak, a sejtek regenerációs képessége csökken, ami felgyorsítja az öregedési folyamatokat, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint neurodegeneratív kórképek – például az Alzheimer-kór – kialakulásának esélyét.

„A zsírsejtek túlburjánzása továbbá gyulladásos citokinek fokozott termelődéséhez vezet.”

Ez krónikus szisztémás gyulladást idéz elő, amely az úgynevezett inflammaging jelenséggel, azaz a gyulladásos eredetű öregedéssel áll kapcsolatban – ez a biológiai öregedés egyik fő mechanizmusának tekinthető.

Mindemellett a felesleges zsírszövetben gyulladásos sejtek halmozódnak fel, amelyek fokozzák a szabad gyökök termelését. Ez a kombináció sejtkárosodást okozhat, és növelheti bizonyos daganattípusok – különösen a vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrák – kialakulásának kockázatát.

A testösszetétel optimalizálása az egészség érdekében

A testösszetétel optimalizálása kulcsfontosságú a hosszú távú egészség szempontjából, hiszen nem csupán a testsúly, hanem annak szervezetünkre gyakorolt hatása is számít. Ennek érdekében érdemes rendszeresen ellenőrizni a testzsírszázalékot például bioimpedancia-mérő eszközök segítségével, valamint életmódbeli szokásainkat is ennek megfelelően alakítani. 

A kiegyensúlyozott étrend – amely bőségesen tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, sovány fehérjét és egészséges zsírokat –, a heti legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgás és a heti két erősítő edzés segít fenntartani az egészséges testösszetételt. Emellett kiemelten fontos a napi 7–9 óra pihentető alvás, valamint a stressz tudatos kezelése relaxációs technikákkal, mivel a krónikus stressz és az alváshiány is hozzájárulhat a testzsír – különösen a hasi zsír – felhalmozódásához.

testzsírszázalék

Kép forrása: pics five

A testünk nem csupán külső megjelenésünk színtere, hanem belső biológiai folyamataink tükre. A testzsírszázalék és a testösszetétel optimalizálása nem pusztán a karcsúság vagy az esztétikum érdekében fontos, hanem hosszú távon az egészség, a vitalitás és a biológiai fiatalság megőrzésének záloga. A tudomány egyre inkább megerősíti, hogy amit ma teszünk – mit eszünk, mennyit mozgunk, hogyan alszunk, és mennyire kezeljük a stresszt –, az holnap hatással lesz nemcsak közérzetünkre, hanem a sejtszintű működésünkre is. A hosszú élethez vezető út tehát nem titok, hanem tudatos döntések sorozata, amelyekkel nap mint nap támogatjuk testünk természetes egyensúlyát. A longevity-tudatos életmódban a cél nem pusztán az évek számának növelése, hanem az, hogy ezek az évek aktívan, méltósággal és egészségben teljenek.

Szerző: Mertain Lilla

(Kiemelt kép forrása: ViDI Studio)

Források:

  1. Nature.com: Ageing and the pathogenesis of osteoarthritis
  2. Medicalonline.hu: Az elhízás drasztikus következményei
  3. Eurekalert.org: Higher BMI linked with increased risk of serious health problems and death in study of 2.8 million UK adults
  4. Pmc.ncbi.nlm.nih.gov: How Does Obesity and Physical Activity Affect Aging?: Focused on Telomere as a Biomarker of Aging
  5. Pmc.ncbi.nlm.nih.gov: Inflammageing: chronic inflammation in ageing, cardiovascular disease, and frailty

Ezek is érdekelhetnek:

További érdekes cikkeink

Kövess minket máshol is

Ezeket olvastad már?

A legújabb longevity peptidek és mitokondriális koktélok
A legújabb longevity peptidek és mitokondriális koktélok

Sokan vágyunk arra, hogy ne csak tovább éljünk, hanem jobban is – energikusan, egészségesen, fájdalmak nélkül. A modern tudomány és különösen a longevity egyre több lehetőséget kínál arra, hogy ezt elérjük. Két kulcsszó, amit ma már egyre gyakrabban hallani ebben az...

bővebben
Másodvirágzás
Másodvirágzás

Vannak korszakok, amik nem harsányak, mégis mélyebben beszélnek rólunk, mint bármely másik. Ez az írás arról a nőről szól, aki már túl van sok mindenen, és mégis: most kezdi újra. Nem az elején, hanem igazán. Mi, magyar nők, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy...

bővebben