A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak a Nature Communications szaklapban megjelent úttörő tanulmánya új megvilágításba helyezi a baktériumok rezisztenciájának kialakulását, és ígéretes stratégiát kínál a rezisztencia minimalizálására tervezett antibiotikumok fejlesztéséhez – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
Pál Csaba, a kutatócsoport vezetője kifejtette, az antibiotikum-rezisztencia globális kihívás. A magazinunknak nemrég nyilatkozó longevity szemléletű családorvos, Dr. Bana Richárd szerint is égető problémáról van szó: „Igazi orvosi megmérettetés kapujában állunk, amire ugyancsak a megelőzés lenne az egyik megoldás: az antibiotikum-rezisztens baktériumok száma egyre nagyobb, egy tenyésztés során, sok esetben már alig van olyan antibiotikum amire érzékeny a baci. Az igazi kihívás az lesz, amikor mindegyik antibiotikumra rezisztens lesz a baktérium. Érdekes kérdéskör ez, sokkal komplexebb gondokat okozhat, mint például egy vírus okozta világjárvány.” – nyilatkozta az orvos. A teljes interjú ide kattintva érhető el.
Még a legújabb fejlesztés alatt álló antibiotikumok esetében is gyorsan megjelenik a rezisztencia, ahogy azt a szegedi kutatócsoport két friss publikációja is bizonyítja. Éppen ezért létfontosságú mélyebben megérteni az antibiotikumok hatékonyságát meghatározó alapelveket.

Kép forrása: illustrissima
Ezen ismeretek révén új utak nyithatók a rezisztencia kockázatát csökkentő antibiotikumok tervezésében.
„Az antimikrobiális rezisztenciát ma már „csendes világjárványként” emlegetik, és az előrejelzések szerint 2050-re évente akár 10 millió haláleset is bekövetkezhet emiatt.”
Különösen a Gram-negatív baktériumok okoznak kihívást, mivel külső membránjuk jelentősen akadályozza az antibiotikumok behatolását.
A kutatócsoport által kidolgozott kettős célpontú membránpermeabilizáló – a külső burok átjárhatóságát lehetővé tevő – megközelítés lényegesen csökkenti a rezisztencia kialakulását a Maharramov Elvin és Czikkely Márton által irányított vizsgálatok során tanulmányozott kritikus kórokozók esetében.
A membránok megbontását egy másik létfontosságú sejtfunkcióval kombinálva drasztikusan csökkenthető a baktériumok ellenállóképességének kialakulása. Ez rávilágít arra, hogy nemcsak az számít, hány célpontja van egy antibiotikumnak, hanem az is, melyek azok, és hogyan jutnak el hozzá.

Kép forrása: Gorodenkoff
Laboratóriumi evolúciós kísérletek során a kettős célpontú antibiotikumok rendre alacsonyabb rezisztenciaszintet eredményeztek a hagyományos antibiotikumokhoz képest. A környezeti minták vizsgálata is megerősítette, hogy az ilyen antibiotikumokhoz kapcsolódó rezisztenciagének lényegesen ritkábban fordulnak elő. Figyelemre méltó, hogy az egyik vizsgált antibiotikum – a tridecaptin M152-P3 – esetében nem voltak rezisztenciát okozó gének környezeti mintákban, miközben a legújabb antibiotikumoknál ezek már jelen vannak a természetben. A baktériumok gyorsan képesek rezisztenciát kialakítani, még az olyan végső védvonalként használt antibiotikumokkal szemben is, mint a kolisztin.
„A csoport kutatása egy olyan új stratégiát javasol, amely a sejtmembránon keresztüli anyagtranszportot valamilyen mechanikai hatásra lehetővé tevő – mechanoszenzitív – csatornákra épít.”
Ez a megoldás új utakat nyithat a multidrog-rezisztens Gram-negatív kórokozók elleni antibiotikumok fejlesztésében.
A kutatás megmutatja, hogy a tudatosan tervezett kettős célpontú antibiotikumok jelentősen csökkenthetik a rezisztencia kockázatát. Ez nemcsak a baktériumok rezisztencia-mechanizmusainak jobb megértését teszi lehetővé, hanem hozzájárul a biztonságosabb és hatékonyabb antibiotikumok fejlesztéséhez is, amely a közegészségügy számára világszerte kulcsfontosságú.
Sajtóközlemény
(Kiemelt kép forrása: Oleksandra Klestova)
Ezek is érdekelhetnek: