A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.
Kokavecz Katalin a M.E.D. Központ alapítója, a V.Á.L.T.S.® funkcionális életmódprogram megalkotója, a The Longevity Hub szakértője, valamint az Autoimmun sorsfordító program könyv és mentorprogram szerzője kezdetben saját egészségügyi problémájára keresett megoldást. Ám mivel a nyugati orvoslás módszerei nem hoztak eredményt és válaszokat sem kapott, úgy érezte, saját kezébe kell vennie az egészségét. Ez vitte egészen Amerikáig, ahol megismerte a funkcionális medicina szemléletét, ami nemcsak gyógyulást, hanem egy új hivatást is hozott számára.
Személyes egészségügyi problémád által kerültél kapcsolatba a funkcionális medicinával. Hogyan találtál rá erre a módszertanra?
Valóban, a saját egészségügyi problémám vezetett el a funkcionális medicinához. Korábban teljesen más területen mozogtam – közgazdászként végeztem, és ennek megfelelően építettem a karrieremet. Akkoriban azonban még egyáltalán nem éltem tudatosan, így amikor megjelentek az első tünetek, sokáig nem értettem, mi történik velem. Több kivizsgáláson is átestem, de nem kaptam kielégítő válaszokat – néha egyenesen úgy éreztem, hipochondernek néznek. Ma már világos, hogy a tartós stressz meghatározó szerepet játszott a tüneteim kialakulásában. Akkor viszont sem eszközöm, sem tudásom nem volt ahhoz, hogy ezt felismerjem. Ám ahogy az állapotom romlott, egyre egyértelműbbé vált, hogy tennem kell valamit – így találtam rá Amerikában a funkcionális medicinára, ami arra tanít, hogy ne csak a tüneteket kezeld, hanem keresd meg az okokat is.
Milyen tünetekkel küzdöttél, amelyekre nem kaptál magyarázatot a nyugati orvoslásban és hogyan segített a funkcionális medicina?
A tüneteim sokrétűek és nehezen értelmezhetők voltak, ezért az orvosok kimerültségnek vagy kiégésnek címkézték azokat, miközben én azt éreztem, hogy ennél jóval komplexebb probléma állhat a háttérben. Folyamatosan beteg voltam, álmatlansággal, fáradékonysággal, emésztési zavarokkal és hangulatingadozásokkal küzdöttem. Mivel a valódi okra nem derült fény, elhatároztam, hogy kezembe veszem az irányítást. Az eredeti célom csupán annyi volt, hogy meggyógyuljak, de közben egy új hivatásra is rátaláltam. Ma egy komplex, tudományosan megalapozott felnőttképzési programot vezetek, melyben orvosokkal, coachokkal és mentorokkal dolgozom együtt. Közös célunk, hogy olyan szemléletváltást indítsunk el, amely túllép a tüneti kezeléseken, és rendszerszinten közelít a gyógyuláshoz.
Amikor az ember eljut egy holisztikus egyensúlyhoz – testi, mentális és érzelmi szinten is – akkor válik láthatóvá az a humán potenciál, ami mindannyiunkban ott szunnyad. És itt kapcsolódik össze a funkcionális medicina és a longevity-koncepció.
A hosszú, minőségi élet ugyanis nem pusztán arról szól, hogy tovább éljünk. Hanem arról, hogy minél tovább fenn tudjuk tartani azt a belső tüzet, vitalitást, amellyel értéket tudunk közvetíteni a világ felé.
Ehhez azonban ismernünk kell önmagunk működését. Tudnunk kell, hogyan optimalizálhatjuk a teljesítményünket – nemcsak biológiailag, hanem mentálisan és érzelmileg is.
Kokavecz Katalin
A funkcionális medicina milyen eszközökkel dolgozik, és milyen megközelítést alkalmaz?
A funkcionális medicina nem a klasszikus értelemben vett orvoslás, mégis az egészség fejlesztésének egyik legösszetettebb, legszemélyesebb formája. Gyakran nevezik életmód- vagy oki medicinának is – nem véletlenül. A célja nem a tünetek elnyomása, hanem a kiváltó okok feltérképezése és a test működési egyensúlyának helyreállítása. Nem helyettesíti a nyugati orvoslást, hanem kiegészíti azt, különösen ott, ahol a krónikus tünetek mögött nem áll egyértelmű diagnózis, mégis jelen van a diszkomfort vagy a diszfunkció.
A funkcionális szemlélet rendszerszinten gondolkodik, módszertana az életmód alapos feltérképezésére épül, különös tekintettel az alvásminőségre, a stresszreakciókra, a fizikai aktivitásra és a napi rutinokra. Ezt kiegészíti a személyre szabott étrendi intervenció, amely jellemzően gyulladáscsökkentő és regeneratív táplálkozási protokollokra épül. Indokolt esetben funkcionális, laboralapú állapotfelmérési eszközök is alkalmazhatók, a szervezet aktuális állapotának mélyebb megértésére. Fontos része a módszernek a kognitív és viselkedési mintázatok feltérképezése is, mivel ezek gyakran szoros kapcsolatban állnak a fennálló tünetekkel. A tartós eredmény eléréséhez elengedhetetlen a tudatos szokásformálás, amely a funkcionális medicina egyik legfontosabb és egyben legnagyobb hatású eszköze, hiszen a legtöbb tünet mögött hosszú idő alatt rögzült, rossz életmódbeli minták állnak, melyeket nem lehet gyors módszerekkel felszámolni.
A funkcionális medicina célja, egyben az én misszióm is: visszaadni az embereknek a tudást, az önrendelkezést és az egészségük feletti kontrollt.
Azt szoktam mondani: válj te magad a saját tested legbölcsebb medikusává. Ne mások döntsenek helyetted arról, mi jó neked, hanem te magad legyél képes felismerni és fenntartani a saját egyensúlyodat.
Kokavecz Katalin
A V.Á.L.T.S.® programod tulajdonképpen egy egészség-transzformációs rendszer, amely öt alappillérre épül. Pontosan melyek ezek és mi a jelentőségük?
A V.Á.L.T.S.® program egy testre szabható, mentális-fizikai működésre hangolt életmódtérkép, melynek öt, egymásra épülő, tudományosan megalapozott alappillére a működés szintjén avatkozik be, és nem csupán tüneteket kezel.
Az első pillér a valódi ételek fogyasztásának elvét követi: a természetes, feldolgozatlan, tápanyagban gazdag étrend csökkenti a gyulladást, támogatja a szervezet alapvető funkcióit, és elősegíti a regenerációt. Az „álmodj szépeket, aludj jól” pillér az alvásra, mint elsődleges biológiai szükségletre tekint, amelynek tartós hiánya súlyosan rontja a hormonális egyensúlyt, az idegrendszer stabilitását és az anyagcsere-folyamatokat. A program ebben a témában gyakorlati eszközöket kínál az alvásminőség javítására és a bioritmus helyreállítására.
A harmadik pillér a létfontosságú mikrotápanyagokra hívja fel a figyelmet. A modern táplálkozási környezet – a termőföldek kimerülése, az ipari feldolgozás és a környezeti terhelés – miatt még tudatos étrend mellett is előfordulhat tápanyaghiány, ami célzott pótlást vagy legalábbis stratégiai szemléletet igényel. A negyedik pillér a stresszhez való viszonyt vizsgálja új megközelítésből. A krónikus, gyakran észrevétlen mikrostressz ugyanis mára a működésünk egyik legjelentősebb romboló tényezőjévé vált. A program ebben az esetben is konkrét technikákat ad: légzéssel, mozgással és idegrendszeri szabályozó gyakorlatokkal segíti a szervezetet visszatérni a regeneratív állapotba. Végül az ötödik pillér a szokások szintjén rögzíti a változást. A valódi, tartós egészség ugyanis nem az információ mennyiségén, hanem a megvalósítás képességén múlik. A program azt a szemléletet képviseli, hogy az új tudás csak akkor válik értékké, ha szokássá alakul, és beépül a mindennapi működésbe.
Mit tapasztalsz, mi a leggyakoribb tévhit a krónikus, autoimmun állapotok kapcsán?
A krónikus autoimmun állapotokkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tévhit az, hogy „ezzel meg kell tanulni együtt élni”. Ezt a mondatot annak idején nekem is sokszor mondták, és ma is sok ügyféltől hallom vissza. Ám ez nem igaz:
a valódi gyógyulás ott kezdődik, amikor az ember elkezd másképp gondolkodni a saját testéről és a lehetőségeiről.
A probléma gyökere, hogy a hagyományos orvosi rendszer alapvetően tünetcentrikus, ami kiválóan működik akut, sürgősségi helyzetekben. A krónikus, jellemzően életmód-alapú állapotokra viszont ez a modell nem ad kielégítő választ. Ezekben az esetekben a működési zavar mélyebb okait kell feltárni és kezelni, amire a jelenlegi egészségügyi struktúrák gyakran nincsenek felkészülve, mert nem erre lettek tervezve. Sokan úgy csúsznak bele ezekbe az állapotokba, hogy nem is tudják, mit rontottak el. Nem hibáztathatók érte – egyszerűen hiányzik az az alapvető tudás, amit már gyerekkorban tanítani kellene: hogyan működik a testünk, és hogyan éljünk vele összhangban.
Kokavecz Katalin
A funkcionális szemlélet kiterjed a környezeti tényezőkre is. Sokszor írsz a talaj mikrobiális összetételének az emberi egészséggel való összefüggéseiről is. Milyen kapcsolat van közöttük?
Az emberi test mikrobiomja – amely alapvetően befolyásolja az immunrendszer, az anyagcsere és a mentális működés állapotát – ugyanazon mikrobiális logika mentén épül fel, mint a termőföld mikrobiális közösségei. Amikor a talaj mikrobiomját ipari mezőgazdasággal, vegyszerekkel vagy monokultúrákkal károsítjuk, nemcsak az élelmiszereink tápanyagtartalma csökken, hanem közvetve az emberi mikrobiom is sérül, egészen a sejtszintű működésig. Ez a kapcsolat nem csupán elméleti. Sejtjeink energiatermelő szervecskéi, a mitokondriumok ősi baktériumok leszármazottai, amelyek az evolúció során váltak részünkké. A természet mikrobiális lenyomata bennünk él tovább – láthatatlan hálóként köt össze bennünket a Földdel.
A legújabb táplálkozástudományi és talajökológiai kutatások szerint az élelmiszerek tápanyagtartalma egyetlen tényezővel korrelál szoros összefüggésben: a talaj mikrobiális sokféleségével. Más szóval, ha valóban tápanyagdúsan akarunk táplálkozni, annak alapfeltétele, hogy élő, egészséges talajból származó élelmiszereket fogyasszunk. Nem pusztán a vitaminok, ásványi anyagok és fitonutriensek miatt, hanem azért is, mert bélmikrobiomunk nem kapszulákból épül fel, hanem abból az élő táplálékból, amely közvetlen kapcsolatban áll a termőfölddel. Ez a kapcsolat különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy immunrendszerünk 70–80%-a a bélrendszerhez kötődik.
Amikor a talaj mikrobiomja sérül, az ételeinken keresztül mi magunk is közvetlenül érintetté válunk: emésztőrendszeri, immunológiai és mentális szinten egyaránt.
A valódi gyógyulás megértése tehát nem állhat meg az emberi biológiánál. Ahhoz, hogy önmagunkat gyógyítani tudjuk, először meg kell értenünk a természet működését, hiszen nem különálló szereplői, hanem szerves részei vagyunk ennek az ökoszisztémának. Így amikor a saját testünket próbáljuk helyreállítani, valójában a bolygó gyógyításának folyamatába is bekapcsolódunk.
Milyen módon járulhatunk hozzá egyéni szinten ennek a sérülékeny egyensúlynak a helyreállításához, fenntartásához?
Szerencsére már láthatók előremutató példák: a regeneratív gazdák, felismerve a természetes rendszerek fontosságát, új módszereket alkalmaznak, hogy ne kizsigereljék a földet, hanem újra élettel töltsék meg azt. Támogassuk őket azzal, hogy tőlük vásárolunk: ez a fogyasztói döntés tarthatja ugyanis életben ezeket a regeneratív és ökológiai módon működő kisgazdaságokat. Egyéni szinten pedig visszanyúlhatunk ahhoz a tudáshoz, amit a nagyanyáink még ösztönösen alkalmaztak: a kiskertműveléshez, a komposztáláshoz, hiszen ezáltal visszajuttatjuk a szerves anyagot a körforgásba, és tápláljuk a talaj mikrobiomját. A kis léptékű, tudatos életmódbeli döntések képesek rendszerszintű változásokat elindítani – és amikor saját egészségünket állítjuk helyre, valójában a bolygó regenerációjának is aktív részeseivé válunk.
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép: Kokavecz Katalin)
