A hosszú életű emberekről ismertté vált régiókban – mint például Okinawa, Szardínia vagy Loma Linda – nemcsak az számít, hogyan étkeznek és élnek az ott lakók, hanem az is, hogyan dolgoznak, és milyen ritmusban végzik a mindennapi tevékenységeiket.
A japánok körében jól ismert alapelv, a „Hara Hachi Bu” – vagyis „állj meg az evéssel, amikor 80%-osan jóllaktál” – nem csupán táplálkozási bölcsesség, hanem szervezeti szinten is alkalmazható, különösen akkor, ha hosszú távon fenntartható teljesítményt szeretnénk elérni, nem pedig kiégést.
Ez az elv arra ösztönöz, hogy figyeljünk testünk és elménk természetes határaira: a túlterhelés helyett a fenntartható, tudatos teljesítményre való törekvés a kulcs ahhoz, hogy hosszú távon egészségesek és produktívak maradjunk.
A modern munkahelyek gyakran a „teljes kapacitás” logikáját követik, gondoljunk csak a legtöbb cég árazási és üzleti modelljére:
„ha a munkavállalók maximálisan ledolgozható, eladható óráit vesszük az értékesítés egységéül, azzal akarva-akaratlanul, egy kizsákmányoló és irreális működési spirált hozunk létre.”
Folyamatos pörgés, túlóra, elérhetőség munkaidőn túl is. Ez rövid távon lehet hatékony, de hosszú távon az emberek – és vele együtt a szervezetek – kimerülnek.
A longevity-központú szervezeti kultúra ezzel szemben a fenntarthatóságot helyezi előtérbe: nemcsak környezetileg, hanem emberileg is.
Többet ésszel – a teljesítmény nem lineáris
A 80%-os szabály nem a visszafogottságról szól, hanem a bölcs gazdálkodásról: a szervezet nem akkor erős, ha 110%-on pörög mindenki, hanem ha hosszú távon fenntartható tempóban képes fejlődni, hibázni, tanulni és újra tölteni magát. Ez a hosszú élet, és a hosszú távon sikeres vállalatok fontos közös vonása.
A Stanford Egyetem egyik tanulmánya kimutatta:
„a 60 óránál hosszabb munkahét után a termelékenység drámaian csökken, és a 70 órás munkahét már alig hoz több eredményt, mint egy 55 órás.”
Kép forrása: insta_photos
Az elvárások újradefiniálása – reális célok, hosszabb távú eredmények
A fenntartható teljesítménykultúra nem a lustaság elfogadását, hanem a reális célkitűzések és a stratégiai erőforrás-gazdálkodás támogatását jelenti.
A Gallup 2023-as „State of the Global Workplace” jelentése szerint a munkavállalói elköteleződés egyenesen arányos azzal, hogy mennyire érzik a dolgozók a feladataikat teljesíthetőnek és értelmesnek.
Mit jelent a 80%-os szabály a munka világában?
Ez a szemlélet azt jelenti, hogy a munkatársaknak van lehetősége regenerálódni, van mozgástér a hibázásra, és nem érzik úgy, hogy mindig a maximumot kell nyújtaniuk. A szervezeti célkitűzések ambiciózusak, de nem irreálisak. A hatékonyságot nem a túlterhelés, hanem az okos erőforrás-gazdálkodás biztosítja.
Hogyan ültessük át a 80%-os szabályt a munkahelyre?
- Reális célkitűzések: az egyéni és csapatszintű KPI-ok nem a kiégés irányába tolják a munkavállalókat, hanem figyelembe veszik az erőforrásokat, a prioritásokat és az emberek kapacitását.
- Tudatos energiamenedzsment: nemcsak az időt, hanem az energiát is menedzseljük, legyen szó fizikai (mozgás, alvás), mentális (monotasking), vagy érzelmi (visszajelzés) energiáról.
- Teljesítménymenedzsment újragondolása:
ne a „mennyit dolgoztál”, hanem a „mi lett belőle” számítson.
- Mikropihenők és lassítás: nem luxus, hanem teljesítményfokozó eszköz a délutáni séta, egy rövid meditáció, vagy az ülés helyett állva megtartott értekezlet – mind olyan elemek, amelyek hozzájárulnak a hosszú távú produktivitáshoz.
- Pszichológiai biztonság: olyan kultúra kialakítása, ahol nem a maximalizmus, hanem a tanulás és az önreflexió a norma, és ahol megengedett a nemet mondás, ha valaki a saját határait elérte.
Kép forrása: tsyhun
Vezetőként felelősségünk van
A vezetők szerepe kulcsfontosságú abban, hogy példát mutassanak: ne csak elvárják, képviseljék is a határok meghúzását, az öngondoskodást és a realitáson alapuló célkitűzéseket.
A 80%-os szabály egy emlékeztető: a minőség gyakran többet ér a mennyiségnél. És ha hosszú távon gondolkodunk – saját életünkben és a szervezeti kultúrában is – ez a fajta egyensúly lesz az igazi versenyelőny.
Szerző: Kereszti Zsófia
(Kiemelt kép forrása: BGStock72)
Források:
Ezek is érdekelhetnek:
