Egyre több ember él bionikus implantátumokkal, amelyek nemcsak életet mentenek, hanem új dimenziókat nyitnak a hosszú, egészséges élet lehetőségeiben. Azonban felmerül a kérdés, hogy meddig tart az ember és hol kezdődik a robot, mint fogalom?
Mit mond a transzhumanizmus?
A transzhumanizmus egy filozófiai, tudományos és kulturális irányzat, amelynek központi gondolata szerint az emberi képességek jelentős mértékben javíthatók a tudomány és technológia segítségével.
Fő célja, a testi és szellemi képességek fejlesztése olyan módszerekkel, mint a genetikai módosítás, bionikus implantátumok, mesterséges intelligencia integráció vagy akár a nanotechnológia. Mindezt annak érdekében, hogy hatékonyabban vehessük fel a harcot a civilizációs betegségekkel szemben és növelni tudjuk az egészségben eltöltött évek számát.
Hol a határ ember és robot között?
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha ez a folyamat elindul, mégis hol a határ? Meddig tekinthetünk magunkra emberként? Kevin Warwick kibernetika professzor “laboratóriumi cyborgként” vált ismertté. Kutatásai során foglalkozott az emberi képességek fejlesztésével és ő maga is viselt beültetett chipeket. A professzor szerint nincs éles határ ember és robot között, sokkal inkább egy fokozatos átmenetről van szó. Szerinte az, aki folyamatosan elektronikus eszközöket integrál a szervezetébe azért, hogy ezáltal új “funkciókkal” gazdagodjon vagy a meglévő képességeit erősítse, az valamilyen szintén cyborgnak tekinthető.
Andy Clark filozófus is rávilágít a határok elmosódására: „Mi, emberek, mindig is ügyesen kapcsoltuk össze az elménket és képességeinket a rendelkezésünkre álló eszközök és segédeszközök különböző formáihoz. Amikor azonban ezek az eszközök és segédeszközök elkezdenek kölcsönösen kapcsolódni ‑ amikor aktívan, automatikusan és folyamatosan alkalmazkodnak hozzánk, épp úgy, ahogy mi alkalmazkodunk hozzájuk ‑, akkor az eszköz és a felhasználó közötti határ valóban elmosódik.”
A cyborg állapot tehát nem akkor kezdődik, amikor meghatározott mennyiségű idegen implantátum kerül a testünkbe, hanem akkor, amikor a technológia központi szerepet játszik a hétköznapi működésünkben.
Amikor befolyásolja azt, hogyan érezzük magunkat, hogyan reagálunk bizonyos helyzetekre és milyen döntéseket hozunk.
Kép forrása: aukidphumsirichat
Hogy működik ez a gyakorlatban?
Hugh Herr, a biomechatronika kiemelkedő alakja és személyesen is érintett a kérdésben: mindkét lába helyén művégtagot visel. Kimondottan gyakorlati nézőpontból közelíti meg a cyborg lét kérdését és hangsúlyozza a biológiai implantátumok előnyeit egy korábbi nyilatkozatában:
“Megszerezhetem a legjobb számítógépet, a legjobb motorrendszert, a legjobb mesterséges intelligenciát. Ezért azt jósolom, hogy amikor 80 éves leszek, kevesebb energiával tudok majd járni, mint egy természetes lábakkal rendelkező ember. Stabilabb leszek, és valószínűleg gyorsabban tudok majd futni.”
De hogyan hat mindez a mi életünkre, milyen implantátumokról lehet szó?
Új esély a szívnek
A szív rendellenesség kezelését célzó lehetőségek terén óriási előrelépések történtek. A MOMENTUM-3 vizsgálatban a teljesen magnetikusan lebegtetett bal kamrai segédeszköz (LVAD) kimutatta, hogy hosszabb távon is biztonságos és hatékony támogatást nyújt szívelégtelenségben szenvedőknek (Mehra MR et al., 2019, NEJM). Emellett a teljes mesterséges szív, a SynCardia rendszer, átmeneti híd lehet a transzplantációig, több ezer embernek biztosítva új esélyt az életre.
Kép forrása: PhonlamaiPhoto_s Image
Visszanyert önállóság
A veseelégtelenség szintén milliókat érint világszerte. Az UCSF „Kidney Project” kutatói egy beültethető bioartificial vesén dolgoznak, amely független működésével forradalmasíthatja a vesepótló terápiát. Ez a fejlesztés nemcsak életet hosszabbíthat meg, hanem a mindennapi szabadságot is visszaadhatja a betegeknek, akik számára eddig a dialízis volt az egyetlen opció.
Hasonló mértékben javíthatna az életminőségen a cukorbetegek esetében a bionic pancreas, vagyis egy automata inzulinadagoló rendszer, ami bizonyítottan javítja a vércukorszint ingadozását.
Cyborg-longevity
A bionikus implantátumok egyelőre többnyire életmentő szerepet töltenek be, de valószínűleg nincs messze az az időszak, amikor a hosszú, egészséges élet aktív támogatóivá válnak. Ez persze felveti a cikk elején tárgyalt kérdést, az pedig, hogy majd hol helyezzük el magunkat az ember – cyborg skálán, a saját nézőpontunktól függ. Egy dolog viszont biztos: a cyborg-longevity korszak nem egy fantasztikus film képzelgése vagy egy alternatív jövőkép, hanem egy olyan irányzat, ami már ma is érezteti hatását és új kapukat nyithat az egészséges öregedés felé.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: katherinasim)
Források:
- Andy Clark – “Natural-born Cyborgs: Minds, Technologies, and the Future of Human Intelligence”, p.7, Oxford University Press, USA
- NPR – The Double Amputee Who Designs Better Limbs
- The New England Journal of Medicine – Jack G. Copeland: Cardiac Replacement with a Total Artificial Heart as a Bridge to Transplantation
- University of California San Fransisco – The Kidney Project
