Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente közel ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.
A vastagbéltükrözés a vastag- és végbéldaganatok szűrésének és megelőzésének, valamint az alsó tápcsatornai vérzések (vérszékelés) legfontosabb vizsgálati módszere. Az eljárásra az alsó tápcsatorna megbetegedései, vagy azok gyanúja esetén van szükség.
„Bár a vastagbéltükrözéstől sokan tartanak, megfelelő előkészítéssel, felkészüléssel és együttműködéssel – akár bódítás vagy altatás mellett – a vizsgálat elvégzése nemcsak a bélbetegségek diagnosztikáját, hanem terápiás beavatkozások elvégzését és a daganatok kialakulásának megelőzését is lehetővé teszi, egyetlen erre alkalmas eljárásként”
– mondja dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológai Klinika egyetemi tanára.
Kép forrása: New Africa
Fontos a megfelelő felkészülés a vizsgálat előtt
A Semmelweis Egyetem új oktatóvideójából az is kiderül, hogy a kolonoszkópia csak úgy lesz sikeres, ha a bél megfelelően kitisztul, ebben bizonyos étrendi korlátozások is segíthetnek. Legtöbb esetben a vizsgálatra való előkészítés otthon történik.
„Egy héttel a beavatkozás előtt már nem szabad apró magvas ételeket fogyasztani (pl. szőlő, magvas péksütemények, mák), sőt paradicsomot és a paprikát sem.”
A kolonoszkópia előtti napon könnyű reggeli (pl. kefir vagy joghurt, egy szelet fehér kenyér), délben pedig már csak hús- vagy zöldségleves szűrt leve fogyasztható. A beavatkozás napján már csak vizet ihat a páciens, a vizsgálat előtt két órával pedig már azt sem.
Akár altatást is kérhetünk
„A kolonoszkópia történhet éber állapotban, bódításban és altatásban is. Orvosi konzultációt követően születhet arról döntés, hogy a tüneteket, kórelőzményt és az egyéni adottságokat figyelembe véve, melyik módszer a legmegfelelőbb” – ismerteti dr. Miheller Pál.
Hozzáteszi, hogy a bódítás és az altatás is befolyásolhatja a keringést, illetve a légzést, ezért krónikus szív-érrendszeri, illetve tüdőbetegségben szenvedőknél és idős betegeknél még nagyobb körültekintéssel alkalmazzák.
Kellemetlen, de életmentő
A vizsgálat során az orvos óvatosan egy apró, hajlékony, nagy felbontású optikai műszert (kolonoszkóp) a végbél felől a vastagbélbe vezet, miközben levegőt (széndioxidot) fúj és vizet fecskendez a bélbe azért, hogy az elváltozásokat jól láthassa.
„A vastagbéltükrözés során lehetőség van jóindulatú daganatok (polipok) és akár korai stádiumú rosszindulatú daganatok eltávolítására is.”
A célzott mintavételek és eltávolított polipok szövettani vizsgálata határozza meg a további teendőket. A vastagbéltükrözés folyamata tehát akkor zárul le, ha a beteg megbeszélte az eredményt az orvosával. Ötvenéves kor felett panaszmentes esetben is javasolt részt venni a szűrővizsgálaton.
Sajtóközlemény
(Kiemelt kép forrása: Natali _ Mis)
(Videó: Semmelweis Egyetem – Bak Márton, Bartincki Tamara, Botos Róbert, Gál Bettina, Grőger Nándor, Kovács Eszter, Varga Zétény, Zsemlye Anita; szakértő: dr. Papp Veronika belgyógyász-gasztroenterológus)
