Amikor a cselló mély hangja megpendíti a levegőt, kicsit bennünk is áthangol valamit. A dallam rezgése átfut a mellkasunkon, lelassítja a légzésünket, és teret ad a fókusznak. Igazi tudatos jelenlét-élmény ez, amikor a mozdulat, a hang és a figyelem egyetlen, sűrű pillanattá áll össze. S bár ez költői képnek tűnhet, a tudomány is alátámasztja: a művészetek – köztük a zene és a közös zenélés – longevity szempontból is kulcsfontosságú: fiatalíthatja a testünket, felfrissíti a lelkünket, valamint a hosszú, egészséges élet egyik nem is annyira csendes motorja lehet.
Zene és test – a biológia válaszol
A cselló nem csupán hangforrás: amikor megszólal, a mellkas rezdül, a pulzus ritmust vált, és az idegrendszer is együtt rezeg vele. A kutatások szerint a zene szinte minden agyi folyamatot megmozgat a percepciótól a memóriáig, miközben befolyásolja a vérnyomást, a szívritmust, a légzést, sőt még a testhőmérsékletet is. A reakciók egyszerre lehetnek tudatosak és tudattalanok: ritmushoz igazodunk, hormonális válaszokat adunk, sőt csökkenhet a fájdalomérzetünk. A test és az idegrendszer látványosan reagál a zenére – a mély hang olyan, mintha kicsit belülről is gyógyítaná a szervezetet.
Kép forrása: Luis Molinero
Zene az agynak – a kognitív tartalék titka
A hangszeres tanulás nem korfüggő kiváltság, hanem mindenkori edzés az agynak. Még időskorban, teljesen kezdő zenészként is mérhető a javulás a memória és a figyelem működésében. Mintha minden új dallam kicsit „kitakarítaná” az idegpályákat, és frissítené a gondolkodást. Egy friss kutatás szerint:
az életen át tartó hangszeres játék élesebb gondolkodással, jobb memóriával és erősebb nyelvi, valamint téri képességekkel jár együtt, ráadásul bizonyos agyterületek szürkeállománya is nagyobb mértékben megőrződik.
A nagyobb kép is ezt mutatja: a művészeti-kulturális részvétel hosszú távon alacsonyabb halálozási kockázattal társul, aki pedig zenél, hosszabb ideig marad kíváncsi és mentálisan aktív.
Zene közösségben – a magány ellenszere
A közös zenélés ritmust ad a hétnek: próbák, fellépések, közös nevetések. A közös zenélés – legyen az akár kórus vagy kamarazene – oldja a magányt, és erősíti az életkedvet. Nem véletlen: a társas kapcsolódás önmagában megkérdőjelezhetetlen védőfaktor a krónikus stresszel szemben. Metaanalízisek azt mutatják, hogy a zeneterápiás beavatkozások következetesen csökkentik a pszichológiai szorongást és a feszültséget. Más szóval: a zene egyszerre befolyásolja a hangulatunkat és pszichés „védőernyőt” nyit fölöttünk.
Kép forrása: Rinatphoto
Zene és rezgés – amikor a hangból terápia lesz
A vibroakusztikus terápia (VAT) a hangterápiák egyik különleges formája: alacsony frekvenciájú rezgéseket juttat a testbe speciális ágyakon, matracokon vagy párnákon keresztül. A hatás olyan, mintha sejtszinten kapnánk mélymasszázst – egyszerre lazítja el a testet és csendesíti le az idegrendszert. A módszer hatékonyan csökkenti a fájdalmat, mérsékli a szorongást, enyhíti a stresszt és javítja a hangulatot, miközben támogatja a testi-lelki egyensúlyt. Klinikai környezetben is ígéretesnek bizonyult a tünetek hatékonyabb enyhítésében, a rehabilitációban és az általános egészségi állapot javításában is. A stresszkezelésben is különösen figyelemre méltó. Vizsgálatok szerint:
növeli a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását, javítja az EEG-mintázatokat, és ezzel segíti az effektívebb koncentrációt, miközben csökkenti az éberségi szintet és fokozza a relaxációt.
Emellett a fiziológiai előnyök között kimutatták a vérnyomás és a pulzus csökkenését, valamint az izomfeszültség mérséklődését is.
Természetesen a cselló nem varázspálca, ám erőteljes rezgéseivel képes észrevétlenül újrahuzalozni a testet és a lelket. Minden megszólaló hang egy apró befektetés a hosszú, egészséges életbe, hiszen a zene felfrissítő közösségi élmény és egyben a longevity egyik leghétköznapibb kulcsa lehet.
Szerző: Révész Bogi
(Kiemelt kép forrása: Rinatphoto)
Források:
- Rüütel, E. (2002). The Psychophysiological Effects of Music and Vibroacoustic Stimulation. Nordic Journal of Music Therapy, 11(1), 16–26.
- Fooks, C., & Niebuhr, O. (2024). Effects of Vibroacoustic Stimulation on Psychological, Physiological, and Cognitive Stress. Sensors, 24(18), 5924–5924.
- Boyd-Brewer, C., & McCaffrey, R. (2004). Vibroacoustic Sound Therapy Improves Pain Management and More. Holistic Nursing Practice, 18(3), 111–118.
- Boyd-Brewer, C. (2003). Vibroacoustic Therapy: Sound Vibrations in Medicine. Alternative and Complementary Therapies, 9(5), 257–263.
- Y, L., H, C., Cy, Y., ect. (2011, July 1). Effectiveness of Group Music Intervention Against Agitated Behavior in Elderly Persons With Dementia. International Journal of Geriatric Psychiatry.
- Clift, S. M., & Hancox, G. (2001). The perceived benefits of singing: findings from preliminary surveys of a university college choral society. The Journal of the Royal Society for the Promotion of Health, 121(4), 248–256.
- Clift, S. (2020). What is the evidence on the role of the arts in improving health and well-being? A scoping review. Nordic Journal of Arts, Culture and Health, 2(01), 77–83.
- Diaz Abrahan, V., Shifres, F., & Justel, N. (2019). Cognitive benefits from a musical activity in older adults. Frontiers in Psychology, 10(652).
- Clark, I. N., & Tamplin, J. (2016, April 4). How Music Can Influence the Body: Perspectives From Current Research. ResearchGate; unknown.
- A. Myskja, & M. Lindbaek. (2017). [How does music affect the human body?]. Tidsskrift for Den Norske Laegeforening.
- A. Kruczyńska, & Kurkowski, Z. (2020). Muzyka i jej oddziaływanie na organizm człowieka.
- A. Böttcher. (2021). Lifelong musical activity is associated with multi-domain cognitive and brain benefits in older adults Frontiers in Psychology
- Benefits of Vibroacoustic Therapy | Montare Behavioral Health. (2023, November 27).
Ezek is érdekelhetnek:
