Az optimista hozzáállás nem csupán a jókedv forrása, hanem a mentális és fizikai egészség egyik alapja is. Kutatások szerint a pozitív gondolkodás hozzájárulhat a hosszabb élethez, erősebb immunrendszerhez és hatékonyabb stresszkezeléshez. De milyen módszerekkel alakíthatjuk ki ezt a szemléletet, hogy hosszú távon maradjunk szellemileg is kiegyensúlyozottak?
Hogyan irányítják életünket a gondolataink?
A pozitív szemlélet nem velünk született adottság, hanem tanulható képesség, amely alapjaiban határozza meg az életünket.
Az optimizmus nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a problémákat, hanem azt, hogy a nehézségekben inkább a lehetőséget látjuk, és a megoldásokra összpontosítunk.
Az, hogy egy helyzetet fenyegetésként vagy lehetőségként értelmezünk, alapvetően meghatározza, hogyan reagálunk rá érzelmileg és cselekvésünkkel. Ez a hozzáállás egyrészt a mindennapjaink minőségére van hatással, másrészt hosszú távon alakítja az életünket, mivel a megoldásközpontú gondolkodás erősíti a rugalmasságunkat, fejleszti problémamegoldó képességeinket és hozzájárul a kiegyensúlyozottabb, teljesebb élethez.
Kép forrása: Dmitry Tsvetkov
Tudatos tervezés kérdése, hogy milyen időskort szeretnénk?
Az optimista felfogás és a tudatos gondolkodás nemcsak a mindennapi problémák megoldásában segít, hanem hosszú távon megalapozza a kiegyensúlyozott és egészséges időskort. A pozitív szemlélet és a tudatos életvezetés titka abban rejlik, hogy képesek vagyunk tudatosan irányítani gondolatainkat és tetteinket, miközben világosan megfogalmazzuk, milyen jövőt szeretnénk magunknak.
Ehhez viszont meg kell tanulnunk hatékonyan kezelni a stresszt. Számos kutatás bizonyította, hogy a stressz komoly veszélyt jelent az egészségre, mivel közvetlen kapcsolatban áll a gyulladásos folyamatokkal, ami egyfelől gyorsítja az öregedést, másfelől olyan súlyos betegségek kialakulásához is vezethet, mint a demencia.
Az optimizmus hatásait egy átfogó kutatás is igazolta, amelyet a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karán végeztek. A 14 éven át tartó vizsgálat 233 idős férfit követett, hogy feltárja az optimizmus és a stressz kapcsolatát, rendszeresen mérve stressz-szintjüket és érzelmi állapotukat.
Az eredmények azt mutatták, hogy az optimista férfiak kevesebb negatív érzelmet tapasztaltak, ezáltal kevesebb stressz érte szervezetüket, és az is kiderült, hogy az optimista hozzáállásúak ritkábban szembesültek stresszes helyzetekkel, mint pesszimista társaik.
A pozitív és negatív gondolatok hatása az elmére
Szondy Máté, klinikai szakpszichológus szerint az optimizmus és a mentális egészség szorosan összefügg. Az optimista emberek proaktívan kezelik a problémákat: információt gyűjtenek, terveznek, és elfogadják a helyzetet, miközben előnyöket keresnek. A pesszimisták ezzel szemben hajlamosak beleragadni a negatív érzésekbe, és kerülik a megoldások keresését. Ez a különbség meghatározza, hogyan élik meg a nehézségeket, és milyen hatással van az egészségükre. Az optimizmus tehát nemcsak lelki, hanem gyakorlati szempontból is előnyt jelent.
Egy utánkövetéses vizsgálat kimutatta, hogy azok, akik 25 évesen optimistán szemlélték a világot, 45 és 60 éves koruk között jobb egészségi állapotnak örvendtek, mint azok, akikre már fiatalon is jellemző volt a pesszimizmus.
Kutatások szerint az optimizmus jelentős egészségügyi előnyökkel jár: az optimista emberek tovább élnek, kevesebbet stresszelnek, jobb a mentális egészségük, és erősebb motiváció jellemzi őket. Egy tanulmány kimutatta, hogy az optimista hozzáállás alacsonyabb stressz-szinttel és jobb szív- és érrendszeri egészséggel társul, míg a negatív gondolatok krónikus stresszt okozhatnak, ami gyengíti az immunrendszert, és számos betegség kialakulásához vezethet.
A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatása szerint az optimista nőknek nagyobb esélyük van arra, hogy megérjék a 90 éves kort, függetlenül az etnikai hovatartozásuktól. Ez is azt mutatja, hogy ha hiszünk abban, hogy képesek vagyunk alakítani a jövőnket, nagyobb valószínűséggel hozunk olyan döntéseket, amelyek hosszú távon is előnyösek. Így válhat az optimizmus a tudatos életmód és a minőségi időskor szilárd alapkövévé.
Kép forrása: Victoria Fox
Az optimizmus tanulható
Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyja szerint mindannyian képesek vagyunk átformálni a gondolkodásunkat. Seligman kutatásai rámutattak, hogy az emberek gyakran azért hajlamosak a pesszimizmusra, mert nem hisznek a változásban, ez pedig nagyban függ attól, hogy a problémákat külső vagy belső tényezőknek tulajdonítják.
Seligman kidolgozta az ABCDE modellt, amely hatékony eszköz a negatív gondolkodási minták felismerésére és megváltoztatására. A modell öt lépésből áll:
- a csapás (adversity), vagyis a kihívást jelentő esemény;
- a hit (belief), amely meghatározza, hogyan értelmezzük az adott helyzetet;
- a következmény (consequence), vagyis az, hogyan viszonyulunk a kihíváshoz;
- a negatív gondolatok megvitatása (disputation), vagyis felülírjuk a korábbi értelmezéseket,
- végül az aktív cselekvés (energization), ami segít új, pozitív hozzáállást kialakítani.
Jó hír, hogy Seligman szerint ezek a lépések bárki számára elsajátíthatók olyan egyszerű módszerekkel, mint a hálanapló vezetése vagy a pozitív gondolatok napi gyakorlása.
Kulcsfontosságú, hogy felismerjük és átkeretezzük a negatív gondolatokat, hiszen ha egy kihívásra nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk, az jelentősen javíthatja gondolkodásmódunkat, és az életminőségünket.
Az optimizmus tehát a mindennapok erőforrása, amely jobb jövőt építhet, segít a nehézségeket lehetőségekké alakítani, miközben megalapozza a hosszú távú boldogságot és egészséget.
Szerző: Simon Eszter
(Kiemelt kép forrása: Dmitrii D)
