Az önszabotázs csapdája – így lépj ki belőle

2025. március 29. | Címlap, Címlap-kiemelt, Egészségkód, Kiemelt

Olvasási idő: 3 perc

Mi van, ha a siker kulcsa nem kizárólag az akaraterőben, hanem az önmagunkkal való viszonyban rejlik? Ha így van, akkor nem meglepő, hogy az önszabotázs – ez a belső, tudattalan akadály – képes eltéríteni minket a céljainktól. A jó hír? Felismerhető és felülírható.

Amikor a legnagyobb ellenfél belül él – az önszabotázs pszichológiája

„Aki győztes akar lenni, annak először önmaga felett kell győzedelmeskednie.” – tartja a mondás. Ez különösen igaz akkor, amikor a legnagyobb akadály nem a körülményeinkben, hanem a saját belső világunkban rejtőzik. Az önszabotázs nem más, mint egy belső feszültség következménye, amelyben a vágyott céljaink és a bennünk élő félelmek vagy hiedelmek egymásnak feszülnek – ez pedig olyan hétköznapi döntésekben jelenhet meg, amelyek észrevétlenül akadályozzák a fejlődésünket vagy eltérítenek attól, ami valóban fontos számunkra.

Erre Gay Hendricks A nagy ugrás című könyve is rávilágít: Hendricks szerint mindannyiunkban létezik egy láthatatlan siker- és boldogságkorlát, amit korábbi élményeink és családi hátterünk alakít ki bennünk. Ha elérjük ezt a korlátot, és valami túl jól kezd alakulni, az agyunk vészjelzést ad: „Túl szép, hogy igaz legyen”.

„És beindul az önszabotázs – mert nem hisszük el, hogy ennél többet is megérdemlünk.”

Kép forrása: LightField Studios

Ez a belső gát összefügg a sématerápiából ismert kudarcra ítéltség vagy csökkentértékűség sémákkal. Ha valaki gyerekként azt tanulta meg – akár kimondva, akár kimondatlanul –, hogy ő „nem elég jó”, „nem elég okos”, „neki úgy sem sikerül”, akkor felnőttként is hajlamos lesz ezeket a hiedelmeket újra és újra megerősíteni. És nem azért, mert szeret szenvedni – hanem mert a jól ismert belső logika biztonságosabbnak tűnik, mint a bizonytalan, új lehetőségek.

Az önszabotázs azonban nem mindig látványossokszor észrevétlenül szövi át a hétköznapi döntéseinket.

„Jelezheti például, ha következetesen halogatjuk az egészségünket támogató lépéseket, mint egy régóta tervezett kivizsgálás vagy életmódváltás.”

Ott van a gyakori negatív belső monológ: „úgysem tudom végigcsinálni”. Önkárosító formában is megjelenhet: túlevés, a testmozgás elhanyagolása, krónikus alvásmegvonás. Megtörténhet, hogy a megfelelési kényszer miatt képtelenek vagyunk nemet mondani, így mindig háttérbe szorulnak az olyan szükségleteink, mint a pihenés és a feltöltődés.

önszabotázs

Kép forrása: goodluz

Lépésről lépésre – a kiút belül kezdődik

Alacsony önértékelés, gyermekkori tapasztalatok, a változástól való félelem, kontrollvágy – ezek mind hozzájárulhatnak az önszabotázshoz, de nem kell, hogy meghatározzák a jövőnket. Nézzük, hogyan léphetünk ki az önszabotázs csapdájából!

Az első lépés a tudatosítás. Nem kell nagy eszközökben gondolkodni: a naplóírás például könnyen beépíthető a mindennapokba, és kutatások szerint nagyszerű eszköz lehet a mentális egészség javítására és a személyes fejlődés elősegítésére. Ez a pszichológiai önreflexió egyik legegyszerűbb formája, mert segíthet szétválasztani az automatikus reakciókat a tudatos szándékoktól, és így tisztábban láthatjuk: mi zajlik bennünk valójában, mitől félünk valójában, kinek a hangját halljuk akkor, amikor elbizonytalanodunk? Második lépésként érdemes naponta egy-két percet szánni arra, hogy leírjuk a visszatérő negatív gondolatokat, majd mellé írjunk egy racionálisabb, támogatóbb választ is. Például a „nem fog menni” mellé kerülhet az: „már máskor is sikerült.” Hasznos lehet az is, ha ezeket a válaszokat kis cetlikre írjuk, és szem előtt tartjuk, ha pedig visszatér egy hiedelem, olvassuk el újra és újra a saját, építő válaszunkat. Harmadik lépésként tűzzünk ki kisebb, belátható célokat, és ünnepeljük meg a legkisebb előrelépést is – így épül lépésről lépésre az önbizalom.

„Végül: ne próbáljuk meg egyedül végigvinni a változást. Egy támogató beszélgetés, egy segítő tükör – legyen az barát vagy szakember – sokat jelenthet abban, hogy új nézőpontból lássuk magunkat.”

Az önszabotázs nem valami, amit „ki kell irtani” – hanem valami, amit meg lehet ismerni, és magunk mögött hagyni. 

Szerző: Révész Bogi

(Kiemelt kép forrása: Folenial)

Források:

  1. Psychology Today: Self-Sabotage
  2. Psychology Today: Schema Therapy
  3. French, M.: Self-sabotage: Why it happens and how to overcome it
  4. Kozoil, C.: Journaling’s impact on mental health
  5. Hendricks, G. (2017): A nagy ugrás – Győzd le a rejtett félelmet, és emeld a következő szintre az életedet!, Guruló Egyetem Kft., Budapest

Ezek is érdekelhetnek:

További érdekes cikkeink

Kövess minket máshol is

Ezeket olvastad már?

181 nap, 400 cikk, 40 interjú – Féléves a Longevity Magazin
181 nap, 400 cikk, 40 interjú – Féléves a Longevity Magazin

Eltelt félév, s talán már egyre többen értik: a longevity nem sprint, maraton. Nem eszközkészlet és nem egy újabb életmódtrend, sokkal inkább egy átfogó filozófia, a testi, szellemi és lelki egészség összjátéka. Egy olyan komplex szemlélet, amely képes megváltoztatni...

bővebben