Kapu Tibor űrutazása miatt űrlázban ég az ország. De vajon mi vár a magyar űrhajós szervezetére, ha elhagyja a Földet? Vajon a világűr gyorsítja, vagy éppen gátolja a sejtszintű öregedést?
Az űrkutatás ma már nemcsak technológiai bravúr. Egyedülálló lehetőséget nyújt egy izgalmas biológiai kísérlethez is. A NASA és a privát űrkutató vállalatok új kutatásai pedig egy izgalmas kérdést vetnek fel: vajon a világűr lehet az új longevity-labor? Lehet, hogy az intergalaktikus kutatások segítenek közelebb kerülni a hosszabb, egészségesebb élethez?
Az ikrek és a telomer-paradoxon
A NASA híres „ikerkísérletében” Scott Kelly asztronauta 340 napot töltött az űrben, míg egypetéjű ikertestvére, Mark Kelly a Földön maradt. A kutatók részletesen elemezték a testvérek genetikai, molekuláris és fiziológiai változásait – az eredmények pedig meglepőek voltak.
„Scott telomerjei – a kromoszómák végén található szakaszok, amelyek az öregedéssel összefüggésben rövidülnek – az űrben meghosszabbodtak, majd hazatérése után rövid időn belül ismét megrövidültek.”
Ez a különös jelenség új kérdéseket vet fel az öregedés dinamikájával kapcsolatban. Vajon a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás sejtszinten újraindít bizonyos regenerációs folyamatokat, vagy csupán ideiglenes túlélési mechanizmusokat aktivál? A válasz még nem egyértelmű, de az biztos, hogy az űr képes intenzíven átrendezni az emberi szervezet belső óráit.
Kép forrása: Gorodenkoff
Laboratóriumi izmok a világűrben
A Stanford Egyetem kutatói emberi izomszövetet növesztettek laboratóriumban, majd ezeket a mesterséges izmokat a Nemzetközi Űrállomásra küldték – számolt be róla a The Wall Street Journal. Céljuk az volt, hogy jobban megértsék, miért szenvednek az űrhajósok az izmok gyors leépülésétől.
„A világűrben az izomrostok megrövidültek, és olyan elváltozásokat mutattak, amelyek a Földön csak előrehaladott életkorban jellemzők.”
A kísérlet során két gyógyszerkészítményt is teszteltek, amelyek képesnek bizonyultak részben megelőzni a sejtszintű károsodásokat. Ezek az eredmények nemcsak az űrutazók fizikai teljesítőképességének megőrzését szolgálhatják, hanem a földi öregedéssel járó izomsorvadás terápiájában is áttörést hozhatnak.
Az agy, a máj és a bél háromszöge
A NASA egy másik, jelenleg is zajló kutatása az agy–máj–bél tengely működését vizsgálja űrrepülés közben, az öregedéssel párhuzamosan. A kutatók arra kíváncsiak, hogyan reagál ez a komplex rendszer a világűr sajátos környezetére – a csökkent gravitációra, a sugárzásra és a bezártság pszichés hatásaira.
Az első eredmények azt mutatják, hogy ezek a tényezők képesek befolyásolni a gyulladásos válaszokat, az anyagcserét és a kognitív funkciókat. A sejtek és szövetek öregedése így nem csupán a kronológiai életkor kérdése, hanem dinamikus válaszreakció egy extrém környezetre – ez pedig új távlatokat nyit az öregedéskutatásban.
Biomarkerek és sejtrestart
Az „Aging and Fragility Biomarkers” program részeként a NASA biomolekuláris jelzőanyagokat azonosított, amelyek az űrutazás során az öregedéssel összefüggő változásokat jelzik. Egyes mutatók hasonlóságot mutatnak a földi frailty-szindrómával, amely idősebb korban jelentkező izomgyengeséggel és funkciócsökkenéssel jár.
Ezek az ismeretek nem csupán a hosszú távú űrutazás emberi kihívásaira adhatnak választ, hanem az öregedés megelőzésében, lassításában is kulcsfontosságú szerepet kaphatnak.
Kép forrása: Gorodenkoff
Privát küldetés: sejt rejuvenáció
Miközben a NASA a világűrben kutatja az öregedés természetét, a Földön is új szereplők jelennek meg a longevity frontvonalában.
„Az Altos Labs nevű biotechnológiai vállalat például azzal a céllal jött létre, hogy a sejtek „újraprogramozásával” visszafordíthatóvá tegye az öregedés folyamatait.”
A cég kutatásai olyan genetikai és epigenetikai mechanizmusokra irányulnak, amelyek képesek lehetnek visszaállítani a sejtek fiatalkori állapotát és ezáltal meghosszabbítani az egészséges élettartamot.
A Magyar Űrhajós Program (HUNOR) szintén fontos tudományos kutatásokat végez majd, amelyek nemcsak az űrkutatás előrehaladását, hanem a földi orvosi tudományok tudástárát is gazdagítják. Az Ax-4 küldetés során a kutatóűrhajósok hatvan tudományos kísérletet végeznek, amelyek a mikrogravitáció emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálják.
A kutatások kiemelt területei közé tartozik a cukorbeteg űrhajósok orvosi támogatása, az űrben tapasztalt fiziológiai változások vizsgálata, valamint az agyi és testi reakciók tanulmányozása. A program célja, hogy az űrben végzett kísérletek eredményei a jövő űrmisszióinak támogatásán túl, az egészségügyi és orvosi alkalmazások széles spektrumát is elősegítsék itt, a Földön. A magyar űrprogram tudományos céljairól bővebben egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.
„A hosszú élet titka az élet igazi szeretete.”
Dr. Filippo Ongaro, a Swiss Longevity Solutions alapítója és az Ongaro Módszer megalkotója fogalmazott így egy korábbi interjúnkban, és talán a világűr is erre felé terelget minket. Hiszen minden eddiginél közelebb hozhatja számunkra a saját biológiai óránk titkainak megfejtését. Az űrrepülés extrém környezete segít megérteni, hol vannak a test határai, és hogyan lehet őket átlépni a hosszú, egészséges élet érdekében.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: Sergey Nivens)
Források:
