Képzeljük el, hogy a sejtjeink nem öregednek, hanem megfiatalodnak! Ez a gondolat mára nemcsak sci-fi, hanem a leginnovatívabb tudományágakban zajló, izgalmas kutatások valós célkitűzése. Az elmúlt években olyan áttörések történtek a longevity tudományában, amelyek egyre közelebb visznek bennünket az öregedési folyamatok lassításához, sőt, esetleges visszafordításához.
A biológiai idő megállítása – az epigenetikai órák szerepe
David Sinclair, a Harvard Egyetem kutatója, az epigenetikai változások tanulmányozásával rámutatott, hogy a sejtek öregedése az élet során bekövetkezett epigenetikai zaj következményei, amely az információvesztést okozza a DNS környezetében. Sinclair kutatócsoportja képes volt visszafordítani az egerek biológiai óráját, így azok fiatalabb állapotú szöveteket és szerveket regeneráltak. Ez az áttörő felfedezés, amelyre az ismert film nyomán „Benjamin Button” hatásként hivatkoznak lehetőséget teremt arra, hogy az emberi sejtek fiatalságát is helyreállítsák. Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató nemrég azt nyilatkozta magazinunknak, hogy épp a legújabb epigenetikai kutatások felfedezései teszik lehetővé a longevity tudomány fellendülését. A professzorral készült interjúnk ide kattintva olvasható.
A reprogramozás és a Yamanaka-faktorok
A Nobel-díjas Shinya Yamanaka által felfedezett genetikai faktorok (pl. Oct4, Sox2, Klf4, c-Myc) segítségével a sejtek visszaállíthatók őssejtállapotba. Ez a technológia, amit ma reprogramozásnak neveznek, hosszú távon képes arra, hogy öregedő szöveteket fiatalítson meg, miközben elkerülheti a rákos sejtburjánzás kockázatát. Képzeljük el, mi lenne, ha a 80 éves testünk szövetei egy 30 éves szervállomány frissességével működnének?
Kép forrása: Gorodenkoff
Kreatív biohackerek és a biotechnológia forradalma
Az olyan biohackerek, mint Bryan Johnson, saját testüket tekintik kísérleti terepnek. Johnson milliárd dolláros vagyonát arra fordítja, hogy a napi rutinját úgy optimalizálja, amellyel a biológiai életkora csökken. Reggeli vérvizsgálatok, személyre szabott étrend, precíz szájápolási és bőrápolási rutin, és egy szigorúan ellenőrzött alvásritmus mind részei a protokolljának.
Bár a módszere bizarrnak tűnhet, nem mellesleg drága és időigényes, az eredmények elgondolkodtatóak: Johnson 47 éves, de biológiai értelemben a különböző szervei, átlagosan egy 20 és 30 év közötti ember állapotát mutatják.
A tüdeje egy 18, bőre 28, veséje 25, pajzsmirigye 23, prosztatája 30 és szíve egy 37 éves ember egészségügyi állapotát jelzik.
A hosszú élet nem cél, hanem eszköz
A longevity tudományának egyik legérdekesebb tanulsága az, hogy az életmód optimalizálása nem csupán a „hosszúságról” szól, hanem arról, hogy az életminőség, az energia és az egészség minél tovább megőrizhető legyen. Mindez persze az egyén számára a leghasznosabb, ugyanakkor társadalmi szinten is kifizetődhet: egészségesebb, aktívabb időskorúak csökkenthetik az egészségügyi rendszerek terheit, és hosszabb ideig maradhatnak a közösség és a család hasznos tagjai, miközben önállóságukat is megőrzik.
Kép forrása: Sven Hansche
A fenti kiragadott példák persze szélsőséges eseteket mutatnak be, de érdemes elgondolkodni azon, hogy mit jelentene az életedben, ha nem az öregedéstől való félelem, hanem a vitalitás megőrzésének tudatos tervezése irányítaná a mindennapokat? Az „időutazás” lehetősége – biológiai értelemben – közelebb van, mint gondolnánk – de ehhez nemcsak a tudományra, hanem a szemléletváltásra is szükség van, és legfőképp, a mindennapi cselekvésre.
Hogyan kezdjünk hozzá, és miért érdemes hosszú távú terveket szőni életünkről? Korábbi cikkeinkben erről írunk:
- A longevity életforma, amely megváltoztatja az életed, ha engeded
- Hogyan tervezzünk 25 évre longevity szemléletben?
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő Longevity Magazin
(Kiemelt kép forrása: New Africa)
