Az egészség a legnagyobb luxus – Exkluzív Interjú Leslie Kenny-vel, az Oxford Longevity Project társalapítójával és az Oxford Healthspan vezérigazgatójával

Olvasási idő: 6 perc

Harminckilenc évesen Leslie Kenny sokkoló hírt kapott az orvosaitól: csupán öt éve maradt hátra. Ma, ötvenkilenc évesen, biológiai életkora mindössze huszonegy év – köszönhetően az immunrendszer működését helyreállító terápiáknak, a gyulladáscsökkentő életmódjának és a radikális szemléletváltásának. – Interjú.

Leslie Kenny az Oxford Longevity Project társalapítójaként és az Oxford Healthspan vezérigazgatójaként küldetésének tekinti, hogy a tudományosan alátámasztott, egészséges öregedést támogató eszközöket elérhetővé tegye mindenki számára. Vállalkozói múltja, valamint saját betegségén és gyógyulásán átívelő tapasztalatai révén újraírja azt az elavult hiedelmet, miszerint az öregedés egyenes út a hanyatláshoz. Ebben az interjúban elmeséli, hogyan fordította vissza a biológiai életkorát, miért kulcsszereplők a nők a longevity jövőjének formálásában, és mit jelent valóban kiteljesedni – sejtről sejtre, döntésről döntésre.

 

Harminckilenc évesen azt mondták Önnek az orvosok, hogy mindössze öt éve maradt hátra, ma ötvenkilenc évesen pedig a biológiai életkora csupán huszonegy év. Mit tanított Önnek ez az időszak?

„Ez az út megtanított arra, hogy a test sokkal ellenállóbb, mint azt valaha is gondoltam volna, és hogy az orvosaink sem tévedhetetlenek. Egy új, az immunrendszert szabályozó terápiának, az intravénás immunglobulinnak (IVIg) köszönhetően sikerült újraindítanom az immunrendszerem működését. 

“Ezzel egy időben életmódbeli változtatásokat is bevezettem, kiiktattam minden olyan tényezőt, ami az immunreakciókat fokozhatta – glutént, tejterméket, munkahelyi stresszt, rossz alvást vagy a múltbéli traumákat. “

Első kézből tapasztaltam meg, hogy megfelelő támogatással és szemlélettel, milyen elképesztő öngyógyító képességgel rendelkezik a testünk: képes újjászületni, helyreállni és megfiatalodni. Ha az elménk is ráhangolódik a gyógyulásra, akkor hatalmas szövetségese lehet a testnek ebben a folyamatban. És talán ez a legfontosabb: a gyógyulás nem csupán fizikai, hanem mélyen érzelmi és spirituális élmény is. Minél inkább összhangba tudjuk hozni az életfilozófiánkat és a belső világunkat a kezelésekkel, annál kevésbé érezzük fenyegetve vagy túlterhelve magunkat.”

Az út elején Kenny idegennek érezte magát a saját testében – mintha az elárulta volna őt. A betegség, a meddőség és a szüntelen maximális teljesítményre való törekvés egyszerre zúdult rá, olyan szégyenhullámot indítva el benne, amely elől sokáig nem tudott menekülni.

Szégyelltem magam, zavarban voltam amiatt, hogy nem tudok teherbe esni, és hogy ilyen fiatalon lettem beteg”

idézi fel. Idővel ráébredt, hogy a gyógyulás nem csupán orvosi beavatkozásokat jelent – sokkal inkább a félelem, a szégyen, és annak a mélyen gyökerező hiedelemnek a lebontását, miszerint a krónikus betegség egy halálos ítélet. Évek csöndes, következetes munkája – naplóírás, meditáció, gyengéd mozgás – kellett ahhoz, hogy újra felépítse a magába és testébe vetett bizalmat, illetve újra megtanulja értelmezni teste jelzéseit.

Egy olyan világban, ahol a figyelmünket minden irányból próbálják elragadni, Kenny szerint az önmagunkkal való kapcsolódás radikális tett: „Annyira könnyen elterelődik a figyelmünk – határidők, közösségi média, családi kötelezettségek –, hogy elfelejtünk magunkra hangolódni, és időben észrevenni a problémákat, mielőtt azok elharapóznának.” Egy másik mítoszt is meg kellett kérdőjeleznie – azt az elképzelést, hogy az egészség olyasmi, amit másokra bízhatunk. „Az egészség nem egy tranzakció, amit az orvostól vásárolunk meg. A páciensnek és az orvosnak szövetségesként kell együttműködniük az egészség fenntartásában.” – állítja.

 „Amint én is aktív résztvevője lettem a saját jóllétemhez vezető útnak, elkezdődött a valódi gyógyulás.”

Ezért Kenny számára a jövő egy üres vászon, tele lehetőségekkel, célokkal és a világhoz való hozzájárulás vágyával. Az, hogy biológiailag fiatalabbá vált, gyökeresen átalakította az öregedésről alkotott képét: többé nem megállíthatatlan hanyatlásként tekint rá, hanem „egy rugalmas, dinamikus folyamatként”, amelyet a sejtek vitalitása és a gondolkodásmód határoz meg. Míg sokak szerint az öngondoskodás drága, Kenny nem tekinti hiúságnak, sokkal inkább a testünkkel való tudatos és felelősségteljes törődésnek. Szerinte semmilyen luxustáska vagy designer cipő nem vetekedhet azzal a ragyogással, amit az igazi jóllét ad. „Hiszen” – teszi hozzá – „az egészség a legnagyobb luxus, amit viselhetünk.”

Leslie Kenny

Ön egyszerre van jelen a tudomány, a wellness és az üzlet világában. Mit gondol, melyek azok a fontos, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott szempontok, amelyek hiányoznak a longevityről szóló párbeszédből?

„Az iparág az öregedést túl gyakran úgy kezeli, mintha az egy betegség lenne, nem pedig egy folyamat, amelyre igenis lehet hatásunk.” 

„Túl nagy figyelem összpontosul az olyan csodákat ígérő terápiákra, mint a CRISPR vagy a Yamanaka-faktorok, ezek azonban még messze vannak attól, hogy ténylegesen kereskedelmi forgalomba kerüljenek, amikor pedig egyszer mégis elérhetővé válnak, valószínűleg akkor is csupán az emberek egy szűk köréhez jutnak majd el.”

Kenny szerint ez a szűk fókusz elvonja a figyelmet a valódi lehetőségekről: arról, hogyan tehetnénk most azonnal széles körben hozzáférhetővé az egészséges öregedés alapjait: az alvást, a mozgást, a táplálkozást, az emberi kapcsolatokat és a stressz csökkentését. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az iparág hajlamos figyelmen kívül hagyni a korai öregedés és a krónikus betegségek társadalmi vonatkozásait, különösen a nélkülözés szerepét. Úgy gondolja, az öregedésre lehetőségként kell tekintenünk, különösen azokban az országokban, ahol a népességcsökkenés komoly kihívást jelent. Ha tovább maradunk egészségesek, az nemcsak a költségeket csökkenti, hanem olyan erőforrásokat is felszabadít, amelyeket a jövő generációira – például az oktatásukra – lehet fordítani.

 

Az Oxford Longevity Project célja, hogy a tudomány legfrissebb eredményeit kézzelfogható, hétköznapi megoldásokká alakítsa. Hogyan lehet áthidalni a távolságot a laboratóriumi kutatások és a mindennapi egészségmegőrzés között?

„A kutatási eredmények átlagosan tizenhét év alatt jutnak el az akadémiától az emberekhez. Mi ennél sokkal korábban szeretnénk eljuttatni a legfrissebb áttöréseket a nyilvánossághoz.”

Olyan gyakran figyelmen kívül hagyott adatokat emelnek ki, mint például azt, hogy a menopauzán átesett nők mindössze 4%-a alkalmaz bioidentikus hormonpótló terápiát – pedig ez akár felére csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát. 

Munkájuk középpontjában egy rendszerbiológiai szemlélet áll, amely a pácienst nem egyszerű génhalmaznak, hanem összekapcsolódó rendszerek dinamikus egységének tekinti. 

Céljuk, hogy az olyan, Nobel-díjas tudományos felismeréseket, mint az autofágia – a sejtek öntisztulási folyamata –, beemeljék a mindennapokba, akár böjttel, testmozgással vagy élelmiszer-eredetű spermidinnel. Kenny vállalata, az Oxford Healthspan, gyártja a Primeadine® nevű, természetes eredetű, élelmiszerekből kivont spermidintartalmú készítményt, amely az öregedés tizenkét jellemző markere közül kilencre hat, a gyulladástól a mitokondriális hanyatlásig. Az alapító ugyanakkor egyértelművé teszi: ez nem csodapirula – akkor fejti ki igazán a hatását, ha egy átfogó életmódbeli változás részeként alkalmazzák.

Az Oxford Longevity Project egyik alappillére az átláthatóság: minden állítást hivatkozásokkal támasztanak alá, hype nélkül adnak közérthető tudást, és bíznak abban, hogy a közönség képes önálló, kritikus gondolkodásra. Kenny célja, hogy élen járjon abban a szemléletváltásban, amely újradefiniálja az öregedést a longevity tudományának közérthetővé tételével, valamint egy olyan globális közösség építésével, melynek magját felkészült, példamutató és egészségtudatos szereplők alkotják.

Leslie Kenny

Leslie Kenny

Tudományos területen dolgozik, amelyet jellemzően férfiak uralnak. Nőként milyen egyedi nézőpontot hoz az Oxford Healthspan küldetésébe és fejlődésébe?

„Empátiát, intuíciót és a betegség visszafordításának személyes tapasztalatát hozom magammal. Nemcsak a molekulákra figyelek, hanem magára az emberre. A meddőséggel kapcsolatos saját élményeim is formálják azt, ahogy a nők termékenységének meghosszabbításáról gondolkodom.” 

„Hiszem, hogy a nők különleges pozícióban vannak: képesek egyszerre a szívükre és a tudományos bizonyítékokra hallgatni.”

Kenny annak a növekvő számú női szakértői közösségnek a tagja, amely nem csupán adatokkal, hanem empátiával, együttműködéssel és holisztikus gondolkodással formálja át az egészség technológia és a hosszú élet tudományának világát. „A nők mélyen megértik az egészség érzelmi hátterét” – mondja, ugyanakkor kiemeli: továbbra is komoly akadályokba ütköznek. Ilyen például az alulreprezentáltság a klinikai kutatásokban, a megfelelő mértékű finanszírozás hiánya vagy a nőkkel kapcsolatos előítéletek. Rámutat, hogy a nők öregedésének számos aspektusa továbbra is figyelmen kívül marad – a perimenopauzától és menopauzától kezdve az autoimmun betegségeken át egészen a termékenységig

A nők nem kis méretű férfiak. Olyan kutatásokra van szükség, amelyek a mi biológiánkat tükrözik.” 

A gyulladás például a hormonális változások miatt másképp hat a nőkre – és Kenny számára éppen ennek a visszaszorítása jelentette a gyógyulás egyik kulcslépését. „A gyulladás csökkentése nem pusztán a fájdalom enyhítéséről szól, hanem a funkciók, a hangulat és a hosszú távú egészség megőrzéséről is.”

 

Világszerte számos eseményen beszélt arról, hogy mindenkinek lehetősége van kézbe venni a saját egészsége irányítását. Ha csak egyetlen tévhitet oszlathatna el az öregedéssel kapcsolatban, melyik lenne az?

„Hogy negyvenéves kor után már csak lefelé vezet az út. Én vagyok az élő bizonyíték arra, hogy az élet második fele egészségesebb, élettel telibb és energikusabb lehet, mint az első. Most ötvenkilenc éves vagyok, én pedig úgy gondolok erre az időszakra, mint az életem új főszámára.”

Kenny számára a hosszú élet nem ér véget a biológiánál. „Ápolom a kapcsolataimat, céltudatos maradok, és tudatosan keresem az örömöt. A nevetés, a szeretet és a tanulás legalább olyan fontos, mint a mitokondriumok!”

És ha egyetlen gondolatot hagyhatna az olvasóknak?

„Nem vagy kiszolgáltatva a génjeidnek vagy a diagnózisodnak. Az öregedés alakítható. A megfelelő eszközökkel és szemlélettel bármely életkorban új fejezetet írhatsz.”

A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.

Szerző: Révész Bogi

(Kiemelt kép: Leslie Kenny)

További érdekes cikkeink

Tudásból közösség, közösségből változás – így épül a magyar longevity-ökoszisztéma – interjú Dr. Baucsek Katalinnal, a The Longevity Hub alapítójával

Tudásból közösség, közösségből változás – így épül a magyar longevity-ökoszisztéma – interjú Dr. Baucsek Katalinnal, a The Longevity Hub alapítójával

„A hosszú élet nem ígéret, hanem következmény – Mi az alapjait rakjuk le.” Ezzel a szemlélettel indította útjára Dr. Baucsek Katalin a The Longevity Hubot – azt a szakmai és társadalmi hálózatot, amely a hosszú, egészséges életet nem vágyálomként, hanem megtervezhető,...

bővebben

Kövess minket máshol is

Ezeket olvastad már?

Aki a rengetegbe elveszni indul
Aki a rengetegbe elveszni indul

Azt tanuljuk, hogy tervezzünk, haladjunk előre, állandóan mozgásban legyünk, és egy percre se veszítsük el szemünk elől a célt. Sokszor nehéz megállni. Pedig néha nem a célok adnak új lendületet, hanem éppen az iránytalanságban felsejlő új ösvények. Valami reccsenést...

bővebben