A modern tudomány egyik legizgalmasabb felfedezése az anti aging területén az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor-1) hormon, amely kulcsszerepet játszik a sejtek növekedésében és regenerációjában. De vajon a hormon az élethossz meghosszabbításáért felel, vagy inkább az öregedés katalizátora?
Az IGF-1 hormon szerepe
Az IGF-1 hormon nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Fiatal korban támogatja a növekedést, segíti a sejtek osztódását és regenerálódását, hozzájárul az izomerő fenntartásához és a csontok egészségéhez. Emellett létfontosságú szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában is. Nem véletlen, hogy sportolók és testépítők számára az IGF-1 jól ismert hormon.
Csakhogy a képlet ennél bonyolultabb. A tudományos kutatások eredményei arra utalnak, hogy míg a megfelelő IGF-1 szint fiatal korban elengedhetetlen, addig a kor előrehaladtával a túlzott aktivitása összefüggésbe hozható a gyorsabb sejtosztódással, a daganatos megbetegedések fokozott kockázatával és az öregedés felgyorsulásával. Ez a kettősség az oka annak, hogy a területet kutatók számára az egyik legizgalmasabb kérdés az:
„hogyan lehet optimalizálni az IGF-1 szintjét úgy, hogy maximalizáljuk az egészséges élettartamot?”
Az alacsony IGF-1 szint a megoldás?
A longevity-kutatások egyik meglepő felfedezése, hogy a hosszú életet élő népcsoportokban – például az Okinawai japánoknál vagy a kalóriamegszorítást folytató közösségekben – az IGF-1 szintje alacsonyabb az átlagosnál. Ennek oka, hogy az alacsonyabb IGF-1 szint lassabb sejtosztódást és kevesebb oxidatív stresszt eredményez, ami csökkenti az öregedéssel összefüggő betegségek kockázatát.
Ugyanakkor az sem célravezető, ha az IGF-1 szint túl alacsony, mert ez izomtömeg-vesztéshez, csökkent csontsűrűséghez és lassabb sebgyógyuláshoz vezethet. A megoldás tehát az optimális egyensúly fenntartása, amelyhez életmódbeli tényezők tudatos alakítása szükséges.
Kép forrása: Gorodenkoff
Hogyan optimalizáljuk az IGF-1 szintet?
Táplálkozás: az étrend alapvetően befolyásolja az IGF-1 szintjét. A magas fehérjebevitel – különösen az állati eredetű fehérjék – növelik a hormon szintjét, míg a növényi alapú, mérsékelt fehérjetartalmú étrend csökkentheti azt. A Kék zónák lakói például gyakran alacsonyabb fehérjebevitellel rendelkeznek, ami támogathatja a sejtek védelmét és akár a hosszabb élettartamot is. (A Kék zónákra jellemző táplálkozási szokásokról és életmódról ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.)
Kalóriamegszorítás: Számos kutatás igazolta, hogy a mérsékelt kalóriacsökkentés csökkenti az IGF-1 szintjét és elősegíti a hosszabb életet. Az időszakos böjt és a kontrollált étkezési ablakok szintén hatékony eszközök lehetnek ebben.
Testmozgás: A rendszeres testmozgás is segíthet az IGF-1 szintjének optimalizálásában. Az erősítő edzések és a magas intenzitású intervallum tréning (HIIT) növeli az IGF-1 termelést, míg a hosszú távú, mérsékelt intenzitású mozgás inkább szabályozza és kordában tartja azt.
Kép forrása: fast-stock
Alvás és stresszkezelés: Az IGF-1 hormon szintje szorosan összefügg az alvással és a stressz szintjével is. A megfelelő alvásminőség és a stressz csökkentése (például meditáció vagy mindfulness gyakorlatok segítségével) hozzájárulhat az hormonális egyensúly megteremtéséhez és fenntartásához. (Ha a női hormonális egyensúlyról olvasnál, ajánljuk ezt a korábbi interjúnkat a téma szakértőjével!)
Az egyensúly művészete
Az IGF-1 hormon tehát nem ellenségünk, de nem is csodaszer.
„Az egészséges és hosszú életért az IGF-1 szint megfelelő egyensúlyára kell törekednünk, amelyben kihasználhatjuk a regeneráló és sejtvédő hatásait, miközben minimalizáljuk a túlzott aktivitásával járó kockázatokat.”
A tudatos táplálkozás, a megfelelő mennyiségű testmozgás és a pihenés együttesen biztosíthatják az arany középutat, amely valóban hozzájárulhat az egészséges öregedéshez és a hosszú, teljes élethez.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: SergeiShimanovich)
Források:
