Akár 10 évet is letagadhat az, aki jól kezeli a stresszt

Olvasási idő: 3 perc

Állandó rohanás, feszített tempó, határidők szorítása, túlzsúfolt naptárak… Tagadhatatlan, hogy a stressz a mindennapjaink része és azt is tudjuk, hogy ha nem kezeljük megfelelően, az egészségünket is negatívan befolyásolja. De pontosan mi történik a szervezetünkben, amikor stresszesek vagyunk és hogyan hat mindez az öregedésre?

Emiatt aggódunk leginkább…

Korunk egyik legnagyobb kihívása: fiatalnak (és egészségesnek) maradni a minket ért környezeti hatások ellenére. Ebből pedig bőven akad mindannyiunk életében. Egy néhány éve végzett nemzetközi felmérés szerint a magyarok 66%-a stresszesnek érzi magát a hétköznapokban. Nemzetközi viszonylatban legtöbbször a stressz hátterében a bizonytalanságérzet mellett munkahelyi problémák és az alváshiány áll. (Arról, hogy az alvás hogyan befolyásolja az egészségünket és hogyan hat az öregedésre egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.)

​​Mi történik a szervezetben stressz hatására?

Amikor stressz ér minket, az automatikusan beindítja a testünk védőmechanizmusát: nő a kortizol és az adrenalin szintje, a szívverés felgyorsul, a vérnyomás emelkedik. Ez a reakció rövid távon támogat minket, ugyanis segít megküzdeni a kihívásokkal, hosszú távon azonban kimeríti a szervezetet. A krónikus stressz hatására a hormonháztartás egyensúlya felborul, gyulladások alakulhatnak ki, és a sejtek öregedése felgyorsul.

Különösen fontos szerepet játszanak ebben a telomerek, amelyek kromoszómáink végén helyezkednek el, és védik a DNS-t a sérülésektől.

Stressz hatására ezek a telomerek egyre rövidebbek lesznek, ami a sejtek élettartamának csökkenéséhez vezet.

Egy 2004-es kutatás szerint a krónikus stresszben élő nők telomerjei lényegesen rövidebbek voltak, mint az alacsony stressz-szinttel élőké, ami akár egy évtizednyi többlet öregedésnek felel meg.

stressz

Kép forrása: Moon Safari

A öregedés látható és láthatatlan jeleit egyaránt felgyorsítja.

A bőrünk mutatja meg leginkább, mennyire stresszesek a mindennapok: a kollagén és az elasztin termelése csökken, ami elősegíti a ráncok kialakulását. A tartósan feszített tempó emellett oxidatív stresszt okoz, amely a szabad gyökök felhalmozódásához vezet. Ezek az instabil molekulák károsítják a sejteket és a DNS-t, mivel olyan reakciókat váltanak ki, amelyek gyulladást és sejtkárosodást idéznek elő.

Nem mindegy, mi a kiváltó ok…

Nem minden stresszállapot egyformán ártalmas. A legkárosabb egyértelműen az, ha tartósan, folyamatosan jelen van az életünkben, vagyis a krónikus stressz. Az akut stressz azonban, amelyet például egy műtét, terhesség vagy vírusfertőzés vált ki, gyakran csak átmeneti hatásokkal jár. Tudományosan igazolt, hogy az ilyen helyzetekben bekövetkezett öregedési folyamatok visszafordíthatóak lehetnek. A feszültség megszűnése után, a szervezet képes regenerálódni és visszaáll az eredeti biológiai életkor.

Hogyan csökkenthetjük a stresszt?

A stressz mindig is a hétköznapok része volt. Hiába gondolunk vágyakozó nosztalgiával a régi időkre, ne higgyük, hogy az előző generációk könnyebb helyzetben voltak. Más miatt aggódtak, más dolgok tartották őket ébren éjszakánként és más váltott ki szorongást belőlük. Nagyot fordult a világ, rengeteget változott az, ahogyan a mindennapjainkat éljük, de stressz mindig is volt. Ez nem is fog változni. Az viszont változhat, ahogy reagálunk rá.

A legtöbbet egyértelműen az egészségtudatos életmód kialakításával tehetjük magunkért.

Ennek része az antioxidánsokban gazdag étrend, a rendszeres mozgás, ami bizonyítottan csökkenti a kortizol szintet és a megfelelő minőségű alvás, ami a regeneráció szempontjából elengedhetetlen és az egyik legfontosabb anti aging eszközünk lehet.

Segítségünkre lehet továbbá a meditáció és a különböző mindfulness technikák, illetve az is, ha odafigyelünk a légzésünkre. A tudatosan végzett légzőgyakorlatok csökkentik a feszültséget és támogatják a szervezet természetes regenerációját is.

Kép forrása: Gladskikh Tatiana

Illetve ne feledkezzünk meg a társas kapcsolataink ápolásáról sem, a családdal, barátokkal való minőségi időtöltés ugyanis bizonyítottan javítja a mentális és fizikai egészséget.

Látjuk, érezzük, saját bőrünkön tapasztaljuk a stressz hatásait és nyomait. A jó hír azonban, hogy van kiút a krónikus stressz fogságából és néhány új szokás beiktatásával, az egyensúly megteremtésével érezhetően és láthatóan könnyebben vehetjük a hétköznapok által elénk gördített akadályokat.

Szerző: Hevesi Szandra

(Kiemelt kép forrása: Gladskikh Tatiana)

Források:

  1. PubMed – Accelerated telomere shortening in response to life stress
  2. Piac és Profit – Ezen a két dolgon stresszelnek a magyarok
  3. Cell Metabolism – Biological age is increased by stress and restored upon recovery

További érdekes cikkeink

“A fog végén ott lóg az ember” – Interjú Dr. Hermann Gáborral, a Hermann Dental and Medical Egészségközpont alapítójával

“A fog végén ott lóg az ember” – Interjú Dr. Hermann Gáborral, a Hermann Dental and Medical Egészségközpont alapítójával

A fogászat ma már messze nem csupán a szép mosolyról, a tömésekről és a fogszabályozásról szól. Egyre világosabbá válik, hogy a rágószerv működése szoros kapcsolatban áll a testtartással, a légzéssel, az alvással, az idegrendszerrel és az általános regenerációs...

bővebben
„Anyaként megtanultam, hogy nem kell tökéletesnek lenni, csak jelen lenni” – Interjú Kocsis Beátával a StílusbyKocsis alapítójával

„Anyaként megtanultam, hogy nem kell tökéletesnek lenni, csak jelen lenni” – Interjú Kocsis Beátával a StílusbyKocsis alapítójával

Nem trendekről, nem testalkatokról és nem „mit vegyek fel” típusú tanácsokról szól ez a beszélgetés. Hanem arról, hogyan válik egy nő élettörténete anyaggá, szabássá és tartássá. Kocsis Beátával önazonosságról, határokról, változásról és arról a csendes belső rendre...

bővebben

Kövess minket máshol is

Ezeket olvastad már?