A tudatos böjt nem újkeletű találmány – évszázadokon át kísérte az emberi civilizációt, hol spirituális megtisztulásként, hol kényszer szülte túlélési stratégiaként. Az utóbbi években viszont új megvilágításba került: legújabb kutatások szerint ugyanis a böjt nemcsak az anyagcserét befolyásolja, hanem az immunrendszert is képes aktiválni, méghozzá az agyunkon keresztül.
Az idegsejtek aktiválása a kulcs
2025 áprilisában a Science Immunology folyóiratban megjelent tanulmány forradalmi felismerést hozott:
„a tudatos böjt immunerősítő hatásai az agy egy speciális idegsejtcsoportjának aktiválásával is elérhetők.”
A kutatást vezető Manchesteri Egyetem tudósai az AgRP-neuronokat vizsgálták – ez a hipotalamuszban található sejtcsoport jól ismert az éhségérzet szabályozásában betöltött szerepéről.
A kutatók mesterségesen aktiválták ezeket a neuronokat egerekben, és meglepő eredményre jutottak: az immunrendszer azonnali, gyulladásszerű választ adott, akkor is, ha nem volt valódi fertőzés. A szervezet úgy viselkedett, mintha támadás alatt állna – pedig csupán az „éhségért felelős” idegsejteket ingerelték.
Ez arra utal, hogy az agy és az immunrendszer szoros, kétirányú kommunikációt folytat. Az éhségérzet nemcsak a táplálkozási szükségletekre reagál, hanem védelmi parancsot is közvetít a szervezet felé. Evolúciós szempontból ez érthető: ha nincs táplálék, a test sebezhetőbbé válik – érdemes tehát megelőző védelmi állapotba kapcsolni.
Kép forrása: Explode
Gyulladáscsökkentés éhgyomorra
A kutatók az AgRP-neuronok aktiválása mellett a gyulladásos markerek szintjét is nyomon követték. Az eredmények alapján az immunválasz nemcsak gyors, hanem célzott is volt: csökkentek a pro-inflammatorikus citokinek, vagyis azok a molekulák, amelyek a krónikus gyulladásos állapotok hátterében állnak.
„Ez megerősíti azt a tágabb tudományos konszenzust, miszerint a böjt képes „újrahuzalozni” az immunrendszert, csökkentve a káros, túlzott gyulladásos válaszokat, és elősegítve a regenerációt.”
A hatás összetett: részben sejtszinten történik – például az autofágia révén, amely során a szervezet megtisztítja magát az elöregedett sejtrészektől -, részben pedig idegi irányítás alatt áll. Az agy ezzel a „paranccsal” nemcsak az éhségérzetet szabályozza, hanem a teljes védekezési stratégiát is koordinálja.
Ez különösen ígéretes olyan betegségek szempontjából, mint a cukorbetegség, az elhízás, egyes autoimmun kórképek vagy épp a pszichiátriai zavarok, amelyek hátterében szintén gyakran fennáll alacsony szintű gyulladás.
A felfedezés új távlatokat nyithat: ha megértjük, mikor és milyen körülmények között aktiválódik ez az „agy-immun tengely”, akkor a jövőben akár célzott böjtölési protokollokat is alkalmazhatunk gyulladásos, fertőző vagy anyagcsere-eredetű betegségek esetén, kiegészítő terápiaként.
Böjt, mint belső nagytakarítás
Az utóbbi években több kutatás is vizsgálta a böjt egészségre gyakorolt hatásait.
A Nature Aging folyóiratban megjelent tanulmány szintén az immunrendszer működésével összefüggésben vizsgálta a böjt hatásmechanizmusát.
„A kutatás résztvevői időszakos böjtöt követtek, és ennek hatására csökkent a C-reaktív protein (CRP) szintjük, amely a szervezet gyulladásos állapotának egyik fontos jelzője.”
További pozitívumként megfigyelték a T-sejtek aktivációjának fokozódását és a sejtes immunválasz erősödését, vagyis a szervezet hatékonyabban reagált a kórokozókra. Emellett javult az inzulinérzékenység, csökkent a vércukorszint, és optimalizálódott az anyagcsere – mindez megerősíti, hogy a böjt komplexen hat, nem csupán egy-egy szervrendszert célozva.
Kép forrása: LightField Studios
A böjt nem egyenlő a koplalással
A Manchesteri Egyetem kutatása fontos kérdéseket vet fel. Például, hogy mikor érdemes böjtölni, hogy a leginkább kihasználhassuk ezt az idegsejt-immun tengelyt? Bár a terület kutatása még jelenleg is zajlik, az eddigi eredmények már most irányt mutatnak. Az időszakos böjt – például a 16:8-as módszer, amelyben napi 16 órás böjtöt 8 órás étkezési ablak követ – az egyik legkíméletesebb és leghatékonyabb forma a szakértők szerint.
Fontos hangsúlyozni: a tudatos böjt nem egyenlő koplalással. Nem a táplálkozás teljes megvonása a cél, hanem az időzítés finomhangolása. A test saját belső órája – a cirkadián ritmus – ugyanis szoros összhangban áll az anyagcserével és az immunfunkciókkal. Ezzel a megközelítéssel a böjt nem csupán a testsúly szabályozásának eszköze, hanem a testműködés precíz beállításának természetes módja is lehet.
Vissza a gyökerekhez…
A böjt tehát ma több, mint vallási gyakorlat vagy fogyókúrás eszköz. Egyre inkább úgy tekinthetünk rá, mint egy evolúciósan beágyazott, agyi vezérlésű regenerációs mechanizmusra, amelyet a modern életmód gyakran elnyom. Ha azonban visszatalálunk ehhez az ősi ritmushoz – és közben figyelembe vesszük a legújabb tudományos eredményeket, illetve a saját szervezetünk reakcióit – olyan belső egyensúlyra lelhetünk, amely testileg és lelkileg is ellenállóbbá tesz minket.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: Roman Samborskyi)
Források:
- National Library of Medicine – Joao Paulo Cavalcanti de Albuquerque: Brain sensing of metabolic state regulates circulating monocytes
- National Library of Medicine – Valter D Longo: Intermittent and periodic fasting, longevity and disease
Ezek is érdekelhetnek:
